A Laki Péter által 1998-ban alapított „Az év belsőépítésze” díj immár tizennegyedik alkalommal került átadásra május 15-én, kedden, melyhez az ünnepélyes keretet a MoM Kulturális Központ Kupolaterme biztosította.
Az eseményen díszvendégként részt vett és beszédet mondott Pokorni Zoltán a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere, Dr. Finta József Kossuth-díjas építész, a zsűri elnöke, Fekete György Kossuth-díjas belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Noll Tamás a Magyar Építész Kamara elnöke.
2011-ben Az év belsőépítésze címet Csavarga Rózsa érdemelte ki a MoM Kulturális Központ rekonstrukciójával.
A díjazott, a kitüntetést tanúsító aranyozott bronz emlékplakett mellett, dr. Finta Józseftől, a zsűri elnökétől és az alapítótól, Laki Pétertől, a Laki Épületszobrász Zrt. elnök-vezérigazgatójától egymillió forintos jutalmat vehetett át.
„Az év belsőépítésze” elismerést a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata évente ítéli oda az általa kiemelkedőnek tartott, különleges tervezői értékkel bíró belsőépítészeti munka tervezőjének
A magánkezdeményezésként alapított díj átadó ünnepsége állandó találkozóponttá nőtte ki magát az építész szakma és az építőiparban tevékenykedő beruházói és kivitelezői kör képviselőinek életében az eddig eltelt 14 év alatt ráfordított és tanúsított energia, kitartás, következetesség és nem utolsósorban pénz által.
A pályázat eredményét értékelve: Az év belsőépítésze – 2011 díjra összesen 9 pályamű érkezett be, mely számszerűen jóval kevesebb, mint az elmúlt évek pályázatai, de a mezőny semmivel sem volt alacsonyabb színvonalú, mint az eddigi évek termése. Ez öröm volt a zsűri számára, ugyanakkor meg is nehezítette döntését.
A zsűri elnöke alábbi szavakkal méltatta a díjazott munkáját: „Csavarga Rózsa különös tehetsége, hogy bármely stílusú és korú épületbe is helyezi be saját enteriőrjeit, azok egyszerre képesek azonosulni a ház jellegével, „építészeti akaratával”, egyben belsőépítészetével új hangulatot, a jelen igényeit, új használati értéket tud teremteni, hallatlanul biztos mesterségbeli tudással és formaérzékkel. Így maradt a MoM épülete egy adott kor jele és a jelen értéke.”