Nigériában, ha fennmarad a népességgyarapodás jelenlegi üteme, huszonöt év múlva 300 millió ember fog élni. Annyi, mint az Egyesült Államok jelenlegi lakossága, de csak akkora területen, amekkora az USA-énak az egytizede. Ennek a növekedésnek már most súlyos ára van, sokak számára az életszínvonal zuhanásával jár együtt.
Peju Taofika és három unokája egyetlen szobában lakik egy olyan bérházban, ahol egész csalódok zsúfolódnak össze az egymás mellett sorakozó, kétszer három és fél méteres helyiségekben. Ötven emberre jut egy konyha, egy vécé és egy mosogató, bár az utóbbi vízhiány miatt gyakran használhatatlan.
Az Alapere elemi iskolában több mint száz gyerek tanul egy-egy osztályteremben. Mivel egyre több végzős kerül ki a középiskolákból és egyetemekről, a 15 és 24 év közötti városi lakosok körében csaknem 50 százalékos a munkanélküliség, amely állandó forrása a bűnözésnek és az elégedetlenségnek.
Riadt kormányok
Tavaly októberben az ENSZ bejelentette, hogy a Föld lakossága túllépte a hétmilliárdot, és évtizedekig gyors ütemben fog fejlődni, tovább terhelve a természeti erőforrásokat, amennyiben a világ országai nem találnak módot a növekedés jobb menedzselésére. A népességnövekedés csaknem teljes egészében Afrikának a Szaharától délre levő részén következett be, ahol a népességgyarapodás üteme jóval nagyobb, mint a gazdaság növekedéséé. Az a húsz ország, amelyben egy nő átlagosan több mint öt gyereket szül, csaknem kivétel nélkül ebben a térségben van.
A fejlődő világ más részein, Ázsiában és Latin-Amerikában az utóbbi időben jelentősen csökkent a születési ráta, és ma már az Egyesült Államokéra emlékeztet, ahol egy nőre valamivel több mint két gyerek jut. A változást minden országban úgy érték el, hogy jobb oktatási és munkába állási lehetőségeket teremtettek a nőknek, könnyebbé tették a hozzáférést a fogamzásgátló szerekhez.
Hogy hasonló módszerekkel sikerül-e hatástalanítani a népesedési bombát a Szaharától délre eső Afrikában, az egyelőre bizonytalan.
„Az afrikai növekedési ütem példátlan a történelemben, és súlyos problémát okoz – mondta Joel E. Cohen, a New York-i Rockefeller Egyetem népesedéstudományi professzora a The New York Times című lapnak. – Ezekben az országokban nem biztos, hogy működik az, ami hatékony volt Latin-Amerikában, Indiában vagy Bangladesben.”
A térség riadt kormányai cselekvésre szánták el magukat, és sok esetben megváltoztatták a régi, a nagy családokat elfogadó vagy létrejöttüket támogató politikát. Nigériában tavaly ingyenessé tették a fogamzásgátló szereket, és hivatalos helyről ma rendszeresen azt hallani, hogy a gazdasági nehézségek megoldásának záloga a kisebb család.
Próbaterep
Nigéria, amely máris a világ hatodik legnépesebb országa 167 millió lakosával, kulcsfontosságú próbaterep, mert a születésszám csökkentésére tett erőfeszítéseinek sikere vagy kudarca rendkívül nagy hatással lesz a világnépesség alakulására. Ha ez az olajban gazdag nagy ország nem lesz képes ellenőrizni a lakosság számának növekedését, akkor mit lehet várni a kisebb, szegényebb országoktól?
Az abujai kormány gyors ütemben fejleszti az infrastruktúrát, de nem képes lépést tartani a szaporodással, és sok szakember attól tart, hogy más afrikai kormányokkal együtt nem tesz elég határozott intézkedéseket a népességnövekedés kordába szorítására. A kormány két évtizeden keresztül nem sok eredménnyel biztatta arra a családokat, hogy négy gyereknél ne vállaljanak többet.
Szakértők szerint a helyzetüket reménytelennek látó fiatal munkanélküliek számának nagymérvű gyarapodása hozzájárult az idén több mint egy tucat templomot és iskolát felgyújtó Boko Haram iszlamista szekta megerősödéséhez az országban.
Ami az afrikai népességnövekedés nemzetközi hatásait jelenti, az Európai Unió külső határainak védelmét segítő Frontex ügynökség szerint számolni kell azzal, hogy tovább nő az illegális bevándorlók már most is magas száma. Az Egyesült Államokban például 400 ezer rendezetlen helyzetű afrikai él.
Mint sok más, a Szaharától délre lévő afrikai országban, Nigériában is apadt valamelyest a születési ráta: míg 1975-ben átlagosan egy nőre 6,8 szülés jutott, tavaly már csak 5,5. Ez a szint azonban – párosulva azzal a körülménnyel, hogy a lakosság rendkívül fiatal – még mindig meredek, és káros növekedési pályán tartja ezeket az országokat. A nigériai nők fele 19 évesnél fiatalabb, még ezután fog belépni az igazán termékeny korba.
A nagy család a jólét és a fontosság jele
A statisztikák megdöbbentőek. A Szaharától délre lévő afrikai országokban jelenleg a világ népességének 12 százaléka él, jó néhány előrejelzés szerint azonban 2100-ban már ez a térség adja a világ lakosságának több mint egyharmadát.
Mivel Afrika évszázadokon keresztül ritkán lakott volt és élete a mezőgazdaságon alapult, logikus volt, hogy országainak vezetői nagyobb termékenységre ösztönöznek. Az 1970-es években bevezetett családtervezést, amelyet olyan szervezetek propagáltak, mint a segélyeket összehangoló amerikai kormányhivatal, a USAID, kezdetben idegen jelenségnek tekintették, később pedig a családtervezésre fordított összegeket átirányították az AIDS elleni küzdelem számára.
Sok fiatal felnőtt, főleg az iskolázott nők ma kettő-négy gyereket akarnak. A férfiak – különösen az idősebb férfiak preferenciái – azonban lassabban változnak, márpedig nekik kulcsfontosságú szerep jut a patriarchális (apajogú) kultúrában, ahol széles körben elterjedt a poligámia.
Abel Olanyi 35 éves munkás ipetumodui betonházában arról mesélt, hogy négy gyereke van, és még kettőt akar. „Az erődtől és kapacitásodtól függ, hogy hány van” – mondta, miközben a felesége csöndben ült mellette.
A nagy család a jólét és a fontosság jele az afrikai kultúrában: több helyen a nők csak azután vehetnek részt a falusi gyűlésen, hogy megszülték tizenegyedik gyereküket. A magas csecsemőhalandóság, amely sokáig jellemezte a kontinenst, szintén arra ösztönzi a családokat, hogy több gyerekük legyen.
A 45 éves Muriana Taiwo szerint „isten akarata”, hogy három feleségétől tizenkét gyereke legyen. Mindegyiket „áldásnak” tekinti, mivel saját testvérei közül igen sok meghalt.
A mélyen vallásos országban, ahol sok római katolikus és mohamedán ellenzi a fogamzásgátlást, a politikusok és orvosok óvatosan kezelik a témát, és lassú a változás. A hirdetések „születésritkítást” propagálnak, és nem születésellenőrzést. A fogamzásgátlókból sokszor bizonytalan az ellátás.
Életre szóló kötelezettség
Az ázsiai országokban a fogamzásgátlók használata jelentősen megnőtt, és ma már a nők 60-80 százaléka él velük. Latin-Amerikában az az igény, hogy a lányok középiskolát végezzenek, együtt járt a születések számának jelentős visszaesésével.
A fekete afrikai országokban azonban a nők kevesebb mint egy százaléka kezd el évente fogamzásgátlót használni, és felmérések szerint még az iskolázott nők is sok helyen négy-hat gyereket akarnak.
Az ENSZ becslése szerint a világ lakossága 2100-ban 10 milliárd főnél fog stabilizálódni, amennyiben a süllyedő születésszám miatt kialakul az egy nőre számított 2,1 gyermekes globális átlag. De ha például ez az érték 2,6 lesz, akkor a világ lakossága is 16 milliárdot ér el.
„Vannak arra mutató jelek, hogy a középosztályhoz tartozó afrikaiak gazdasági helyzetének és életstílusának a módosulása segít megfékezni a szaporodást – mondta Peter Ogunjuyigbe, az ile-ifei Obafemi Awolowo Egyetem demográfusa. – Ahogy Nigéria urbanizálódik, egyre kevesebb szükség lesz a gyerekek segítségére a földeken, és a nagy családok száma csökken. A gyerekeket korábban biztosítéknak tekintették a jövőre nézve, most pedig már egy életre szóló kötelezettséget jelentenek.”
Egy női egészségügyi központban a 62 éves Ayoola Adeeyo arról beszélt, hogy szeretné, ha 4, 6 és 17 év közötti gyereke egyetemre menne, és nem akar több gyereket. „Az emberek régebben hat, hét vagy akár tizenkét gyereket is akartak, de annyit most már senki se engedhet meg magának. Sokba kerül felnevelni egy gyereket” – fogalmazott.
Parfait M. Eloundou-Enyegue, a New York állambeli Cornell Egyetem fejlődésszociológusa viszont attól tart, hogy a születésszám mérsékelt zsugorodásának oka az, hogy a viszonylag gazdagok és magasan iskolázottak gyerekvállalási kedve csappant meg, míg a szegényeknek továbbra is sok gyerekük születik, ami pedig tovább növeli a tehetősek és szegények közti szakadékot.
Babatunde Osotimehin volt nigériai egészségügyi miniszter, az ENSZ Népesedési Alapjának vezérigazgatója bízik abban, hogy ha a kormányok erőteljesebben támogatják a lányok tanulását és a fogamzásgátlók elterjedését, annak meglesz a kedvező hatása.
A harmincéves Bola Agboola nemrég a második gyerekét szülte Lagos egyik klinikáján. Miután az ápolónők bepólyázták a kisfiút, és megállapították, hogy az édesanyja is jól van, ujjongva áldani kezdték Istent a bajmentes szülésért. Majd amikor a férj megérkezett, kórusban kezdték biztatni őket: „Lássatok hozzá a következőhöz! Lássatok hozzá a következőhöz!”
Forrás: mti