Több ponton is hátrányos következményekkel járhat az orvosokra és részben a szakdolgozókra, ha a minap benyújtott egészségügyi „salátatörvényt” a parlament a jelenlegi formájában fogadná el – hangsúlyozza a Magyar Orvosi Kamara (MOK).
A részletekről szólva az elnök kiemelte, hogy – szemben a szakdolgozókkal – az orvosok nem alapbéremelést, hanem bérpótlékot kapnak majd, amit a kamara negatív megkülönböztetésként értékel.
A pihenőidővel kapcsolatban veszélyesnek tartják, hogy a tervezet megengedi egyrészt annak lerövidítését, másrészt azt, hogy a heti pihenőnapokat a munkáltató érdeke szerint biztosítsák a dolgozóknak. Az utóbbi a gyakorlatban annyit jelent – fejtette ki Éger István –, hogy az orvosnak „kedden lehet vasárnap”, miközben például a kereskedelemben igyekeznek a vasárnapot szabadnappá tenni a dolgozók számára.
Elfogadhatatlannak tartja a kamara, hogy hátrányosan változna a szabadnappal nem ellensúlyozott pihenőnapi ügyeleti díj számításának módja, ami miatt csökkentett ügyeleti díjat kapnának a dolgozók. Ugyanez vonatkozik az önként vállalt túlmunka díjazására is, ami a MOK szerint fölvetheti annak szándékát, hogy a bérrendezésre fordított forrásokat más oldalon valamelyest vissza lehessen szerezni.
Változatlanul nem ért egyet a köztestület a katasztrófahelyzetekről szóló törvényi rendelkezésekkel. Szerintük az szintén hátrányos, ráadásul számos tisztázatlan kérdést vet fel. Így például azt, milyen díjazás illeti majd meg a máshová kirendelt orvost, milyen lakhatást biztosítanak neki, mennyi idő alatt kell elfoglalnia kirendelt helyét. Nem látják annak sem jogi garanciáját, hogy a kirendelés miatt az eredeti munkahelyen ne sérüljön az ellátás. Ezenfelül a törvény – szól az észrevétel – nem biztosít jogorvoslati lehetőséget a kirendelési döntés ellen.
További kifogása a kamarának, hogy noha az egészségügyi törvény soha nem foglalkozott a dolgozói érdekvédelemmel, a tervezetben most új szakaszként jelenik meg a rezidensek és a központi gyakornokok érdekképviselete. A MOK szerint ez megosztó, miközben az érdekvédelmet szerintük egységesen, a kamarák és a szakszervezetek révén célszerű ellátni.
A kamara szerint fontos lenne, hogy az állam tulajdonában és fenntartásában lévő intézmények fenntartói jogát kizárólag állami költségvetési szervnek vagy kizárólagosan állami tulajdonú gazdasági társaságnak lehessen átadni. Ebben a kérdésben ugyanis – mondta Éger – a tervezet szövege túl megengedő, ami a magánszektor előtt nyithat kaput.
A MOK az álláspontját ismertetné majd a törvényhozás egészségügyi bizottságában is.
Forrás: Magyar Hírlap