Képtelen vádnak nevezte Gyurcsány Ferenc május elsejei beszédében, hogy egykori sógora négy évvel korábbi szakdolgozatának első 35 oldalával megegyező diplomamunkát adott volna be 1984-ben a pécsi tanárképző főiskolán.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pártja budapesti, városligeti majálisán azt mondta, tiszta a lelkiismerete, és nemcsak az egyetemen őrzött szakdolgozatának eltűnése miatt tesz feljelentést, hanem azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált. „Bizonyítsák be! (…) Ki fogom perelni őket a vagyonukból, mert nincs annyi vagyonuk, amennyit ér az én tisztességem” – jelentette ki.
A volt miniszterelnök arra utalt, hogy a jobboldal érdekében állhatott ellopni szakdolgozatát és sógora diplomamunkáját is az egyetemről, megnehezítendő, hogy cáfolni tudja a vele szemben felhozott vádakat. Ha a két dokumentum megegyezne, nem ellopni, csupán bemutatni kellett volna őket – magyarázta, megkérdőjelezve a Hír Tv által ismertetett dokumentumok hitelességét.
Megemlítette, hogy a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója fideszes önkormányzati képviselő, és furcsának nevezte, hogy az intézmény nem tesz feljelentést a diplomamunkák eltűnése miatt, így ez ráhárul. Mint mondta, különös, hogy a több tízezer szakdolgozat közül épp ez a két – különböző helyen tárolt – dokumentum hiányzik.
Szerinte az ügy egésze azt bizonyítja, hogy a kabinet – amelyet gazemberkormánynak nevezett – le akar számolni mindenkivel, aki felveszi a küzdelmet ellene, így politikai értelemben őt is „meg akarják ölni”.
A volt kormányfő több tucatnyi újságíró, fotós és operatőr gyűrűjében érkezett a Közlekedési Múzeum közelében felállított színpadhoz; közönsége „Hajrá, Feri!” és „Veled vagyunk, Feri!” kiáltásokkal fogadta. A plágiumügyet kirobbantó Hír Tv említését minden esetben füttyszó kísérte. Gyurcsány Ferenc azt mondta, a televízió nem először vesz részt baloldali politikusokkal szembeni „konstrukciógyártásban”, és közölte, hogy Veres János korábbi pénzügyminiszter nemrégiben pert nyert a csatorna ellen, amiért az a lejáratását tervezte.
Kitért arra, hogy a Pécsi Újság már Schmitt Pál lemondásának estéjén azzal állt elő, hogy nem írt szakdolgozatot, illetve hogy hat év különbséggel megszerzett diplomáihoz ugyanazt adta be, majd amikor bebizonyosodott, hogy ez hazugság, a sajtó hetekig próbálta kideríteni, hogy birtokában vannak-e a szakdolgozatai. Amikor kiderült, hogy nincsenek, „elővesznek a sublótból egy senki által korábban nem látott, nem hivatalos, nem lepecsételt, nem iktatott dolgozatot, és azt mondják, az oldalszámai megegyeznek azzal, ami az én bírálatomban van” – fogalmazott, megjegyezve, a bemutatott dokumentum „ad absurdum” az ő dolgozatának része is lehet.
A volt kormányfő bő húszperces beszéde után azonnal autóba ült, és elhajtott. Arra az újságírói kérdésre, hogy véleménye szerint az ügyben egykori rokonai, a Rozs család tagjai is hazudnak-e, távozóban igennel válaszolt.
A Hír Tv Célpont című műsorában pénteken az hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező – A Balaton-felvidék szőlészete és borászata – címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Ezt a férfi – a politikus első feleségének bátyja – is megerősítette, hozzátéve, nem tudott arról, hogy Gyurcsány később ugyanezt a témát választotta. A korábbi kormányfő a Hír Tv kérdésére azt mondta: valószínű, hogy olvasta Rozs Szabolcs dolgozatát és merített belőle. Később ezt azzal egészítette ki, ha így volt, szeretné hinni, hogy a forrást tisztességesen megjelölte.
A Hír Tv vasárnap este újabb riportfilmet szentelt az ügynek, abban már azt állítva: a bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógoráéval. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentősen erősítik a plágiumgyanút. Mint elhangzott, több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek – még az oldalszámozás alapján is – megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhető hiányosságokkal.
A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az olyan, mintha Gyurcsány sógora, Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna.
A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani.
A Pécsi Újság azután, hogy Schmitt Pál a plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint az 1980-as években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.
A volt kormányfő erre reagálva a Facebookon nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán jó minősítést kapott szakdolgozatára. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a pécsi közgazdasági karon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le disszertációt; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott. Ez utóbbit a PTE április 11-ei közlése szerint 1996-ban leselejtezték.
Gyurcsány Ferenc április közepén tudatta, hogy bár kereste, sem a főiskolai, sem az egyetemi szakdolgozatát nem találta meg. Hozzátette, az egyetem közleményeivel megdőlt az a vád, hogy nem készített diplomamunkát.
Forrás: mti