A Budapesti Vonósok vasárnapi hangversenyén hallhatja először a közönség Vukán György Hegedűversenyét Szabadi Vilmos hegedűművész előadásában a Művészetek Palotájában (Müpa).
A hangversenyen a klasszikus remekek mellett két kortárs zeneszerző művével ismerkedhet meg a közönség. Haydn G-dúr hegedűversenye és Boccherini d-moll – Az ördög háza alcímű – szimfóniája, valamint Lajtha László vonószenekarra írt Sinfoniettája, végül Vukán Hegedűversenye hangzik el.
„Az új Hegedűverseny öt tételes, ennyiben nem a szabályos versenymű formát követi. Ennyiféle zenei karakter kívánkozott ki belőlem, ha csak háromféle jutott volna eszembe, három tételt írok” – mondta el az MTI-nek az idén Kossuth-díjjal elismert muzsikus, Vukán György.
Már a Derby című balettje, Atlanta, Georgina (Black Advent) című operája vagy az 1998-ban keletkezett miséje komponálásakor is az foglalkoztatta, mi újat tudna adni? „Újat a szó legegyszerűbb értelmében. Nem megváltani a világot, hanem valami mást felmutatni – a misénél ez igen erősen előjött. Az segített át ezen a problémán, hogy rájöttem, őszintének kell lenni. Az ember hallgatja a csöndet, és meghallja benne a hangokat” – fogalmazott Vukán György.
Zongoraművészként ért a hegedűhöz, sőt a hárfához is, amennyire egy zeneszerzőnek ismernie kell azt a hangszert, amelyre komponál. „Ehhez a tapasztalathoz persze idő kell. Engem a filmzenéim támogattak, hiszen a felvételnél ott volt egy teljes zenekar a különféle hangszerekkel. Mindig tudtam valamit kipróbálni és megtanulni, mert amit írtam, azt mindjárt meghallgathattam” – fűzte hozzá a zeneszerző-zongoraművész.
A Hegedűverseny stílusa hagyományos, de az előadó egy-két dupla vagy tripla lefogást alkalmazhat. Szabadi Vilmossal tavaly a Budapesti Vonósok koncertjén találkozott, a hegedűművész kérte, hogy írjon számara is új kompozíciót. Alig négy nap alatt került ki a kezéből a versenymű – árulta el Vukán György.
A keddi főpróbát meghallgatta, mert kíváncsi volt, hogy miként szólal meg a darabja. „Sosem adok tanácsot, mert szerintem minden az előadótól függ. Hiszem, hogy nem csupán azt kell eljátszani, amit Beethoven leírt, hanem azt, ami a hangok mögött van. A napokban harsonás növedékeknek tartottam kurzust a Zeneakadémián, kérdeztem miért nem használtok szordínót? Mert nincs a kottában – felelték. Rossz a válasz, mert az előadónak kell lelket lehelni a műbe. És ha szordínóval jobb, igazabb, akkor miért ne úgy szóljon?” – jegyezte meg Vukán György.
Forrás: mti