A Fővárosi Törvényszék az időszerűségi mutatókat tekintve eredményes évet zárt, és a helyi bíróságokon – a kerületi bíróságokon és a munkaügyi bíróságon – több ügyet fejeztek be, mint ahány hozzájuk érkezett – mondta Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke hétfőn Budapesten.
A Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete utáni sajtótájékoztatón Fazekas Sándor elmondta: olyan időszakról tartott beszámolót, amelyben nem ő volt az elnök, hiszen januártól tölti be ezt a tisztséget.
Mint közölte, több kerületi bíróságon csökkent az egy-egy bíró előtt folyamatban levő ügyek száma. Az egy éven túli ügyeket figyelembe véve valamennyi kerületi bíróságon csökkent a polgári jogi, a gazdasági peres ügyek száma, még a büntető ügyszakban lévőké is, amit az elnök komoly eredménynek nevezett. Azt mondta, van olyan kerületi bíróság, például a kispesti, ahol nincs 2 éven túli gazdasági ügy folyamatban.
Fazekas Sándor emlékeztetett: a jogalkotó 2011-ben a polgári jogi területen megváltoztatta a hatásköri szabályokat, továbbá vagyonjogi ügyekben az értékhatárt (5 millió forintról 10 millió forintra), ez azonban nem növelte a beérkező ügyek számát a helyi bíróságokon. Mindez azt eredményezte, hogy a kerületi bíróságok polgári és gazdasági ügyekben időszerűen tudtak ítélkezni, míg a megyei bíróságokon, így a Fővárosi Törvényszéken is a polgári elsőfokú ügyek száma lassú csökkenést kezdett mutatni. Szerinte ez bizonyítja, hogy „a jogalkotói célkitűzés meghozta az eredményt”.
A büntetőügyekben történt hatásköri változásokkal kapcsolatban elmondta: a korábban kizárólagos hatáskörrel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bíróságra a hatásköri változások nyomán fiatalkorúak büntetőügyeiben 20 százalékkal, a közlekedési büntetőügyeknél 53 százalékkal kevesebb ügy érkezett. Ezzel párhuzamosan ezek az ügyek arányosan oszlottak meg a kerületi bíróságok között, így megkezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróság tehermentesítése.
Mint Fazekas Sándor kifejtette, elnöki programjában szerepel, hogy a törvényszéken időszerűen és megfelelő körülmények között dolgozhassanak a munkatársai. A program végrehajtásáról szólt az értekezleten, és a sajtótájékoztatón is beszámolt erről. Példaként említette, hogy a dolgozók elhelyezésének javításáért az ítélkezési munkához szorosan nem kapcsolódó területeket, így például a gazdasági hivatalt kiköltöztetnék. Az MTI kérdésére elmondta: ezzel összefüggésben tárgyalásokat kezdtek egy V. kerületi, irodának jelenleg is alkalmas önkormányzati ingatlanról, amely kevés átalakítást igényel és ez a törvényszék költségvetéséből biztosítható. Hozzátette: a költözést várhatóan a nyári ítélkezési szünetben bonyolítják le.
Az elnök azt mondta: vannak bírák, akik jelenleg olyan szobákban dolgoznak, amelyek álláspontja szerint nem alkalmasak erre a munkára. A gazdasági hivatal 177 dolgozójának kiköltöztetésével azonban több száz négyzetméternyi terület szabadulhat fel, amelynek a helyén ügyfélbarát kezelőirodai centrumot, tárgyalótermet alakítanának ki.
Szintén az idei tervek között sorolta fel a X., XIV., XVI., és XVII. kerületek leválasztásával új kerületi bíróság létrehozását a XIV. kerületben 2013 januárjától. Ezzel szerinte amellett, hogy „közelebb tudják vinni az ítélkezést az állampolgárokhoz”, a Pesti Központi Kerületi Bíróságra érkező ügyek száma jelentősen csökkenni fog.
Fazekas Sándor szerint a Fővárosi Törvényszék és a Pesti Központi Kerületi Bíróság Markó utcában maradó szervezeti egysége közösen tudja majd hasznosítani a két épület felszabaduló területeit. Úgy fogalmazott: mindez hozzájárulhat a jó működési feltételekhez, és „a két gyönyörű igazságügyi palota” csak akkor működhet megfelelően, „ha visszaállítjuk az eredeti állapotba”.
Az összbírói értekezleten részt vevő Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azt mondta: a Fővárosi Törvényszék „az igazságszolgáltatás zászlóshajója”, az ide érkező ügyek száma jóval meghaladja a bírói létszámot. Álláspontja szerint nem csak az ügyek számáról van szó, mivel a bonyolultabb megítélésű, illetve az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek jelentős része is ide érkezik. Szerinte az itt elért eredmények, vagy akár eredménytelenségek alapján ítélik meg az egész igazságszolgáltatást.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak a másfél milliárdos hűtlen kezeléssel vádolt Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni perben az ügyvédek, mert álláspontjuk szerint az Országos Bírósági Hivatal vezetője jogorvoslat biztosítása nélkül jelölt ki bíróságot az ügy tárgyalására, Handó Tünde azt mondta: maga az, hogy az Ab-hez fordultak a védők, ékes cáfolata annak a véleménynek, hogy a döntésekkel szemben nincs jogorvoslati lehetőség. Hozzátette: bíróként is tiszteletben fogja tartani az Ab döntését, azonban amíg a hatásköri szabályok lehetővé teszik az ügyek áthelyezését, ezzel a lehetőséggel a jövőben is élni kíván, mivel óriási különbségek vannak az egyes bíróságok leterheltségében.
Fazekas Sándor megemlítette, hogy az értekezleten a bírók mellett az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács soros elnöke mellett a társszervek, így a Fővárosi Törvényszék, a Budakörnyéki Törvényszék és a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke is részt vett. Hangsúlyozta: nem udvariassági gesztusról, hanem a központi régió szerveinek együttműködéséről van szó.
Forrás: mti