A napokban adják át a felmentő okiratokat a nyugdíjba vonuló bíráknak és bírósági vezetőknek – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a honlapján.
A hivatal elnöke, Handó Tünde április 24-én adja át a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők felmentő okiratát. A felmentésére váró többi bíró a bíróságok elnökeitől már megkapta, vagy a közeljövőben megkapja felmentő okiratát, tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök március 29-én aláírta azt.
Az alaptörvény átmeneti rendelkezései és a bírák jogállásáról szóló törvény szerint azon bírák szolgálati jogviszonya, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-je előtt betöltötték, 2012. június 30-án szűnik meg. Akik a nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-je és 2012. december 31. napja között töltik be, azoknak a szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg. 2012. január 1-jétől 194 bíró kezdte meg, míg 2012. június 1-jétől további 42 bíró fogja megkezdeni felmentési ideje töltését – tudatta a hivatal, lényegében egy hetekkel ezelőtti tájékoztatással egyezően.
A nyugállományba helyezés vagy a felső korhatár elérése esetén a bíró felmentési ideje 6 hónap. Ezen időszakon belül a bírót a munkavégzési kötelezettsége alól 3 hónapra mentesíteni kell, de saját kérelmére ez az idő lerövidíthető. Az érintettek közül 51-en kérték, hogy 3 hónapnál rövidebb időre mentesítsék a munkavégzési kötelezettség alól. Akik ezzel a lehetőséggel nem éltek, április 1-jétől már nem ítélkeznek. Ennek megfelelően 140 bíró március első napjaitól már szabadságát tölti.
A Népszabadság pénteki számában közölt, „Már menesztik a bírákat”, az Európai Unió Bírósága elé kerülhet Magyarország című cikke szerint több bíró is azt a tájékoztatást kapta, hogy a napokban átveheti a „kényszernyugdíjazásról” szóló, immár hivatalos, a köztársasági elnök aláírásával szentesített dokumentumot. A lap szerint „a felmentésekről szóló – és visszavonhatatlan – döntés is azt igazolja, hogy a kormány a végsőkig eltökélt, s nem enged az Európai Bizottságnak”.
A cikk szerint „a magyar kormány ugyan több alkalommal is világossá tette, hogy nem igazságügyi, hanem kizárólag nyugdíjkérdésről – tehát a nyugdíjkorhatár egységesítéséről – van szó, ez azonban nem igaz, hiszen más területeken szó sincs hasonló változásról. A magyarázatot a bizottság nem is fogadta el, hanem – az uniós normákkal ellentétes magyar szabályozás miatt – kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett”. Ezek után a lap szerint várhatóan az unió bíróságán folytatódik az ügy.
Forrás: mti