Felháborította Orbán Viktor miniszterelnököt Baráth Zsolt jobbikos képviselő múlt heti, a tiszaeszlári vérvádat felidéző parlamenti felszólalása.
A kormányfő pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: egy rendkívül érzékeny kérdésről szól. A magyar alkotmány az emberi méltóságot sérthetetlennek minősíti, ebből pedig az következik, hogy az államnak kötelessége minden közösséget megvédeni, amellyel szemben uszítanak, vagy amellyel szemben „méltatlan bánásmódot helyeznek kilátásba”. „Meg is fogjuk védeni, ideértve a zsidó közösséget is a többiek mellé” – erősítette meg.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával való találkozójára utalva ugyanakkor kifejtette azt is: hiába van egy ilyen alkotmányos szabály, ezek a közösségek igényt tartanak arra – „dacára annak, hogy egyébként biztonságban vannak”, ám a történelmi tapasztalatok is rendkívül fájdalmasak -, hogy amikor valamilyen atrocitás éri őket, a kormányzat adjon jelzéseket, hogy ezt nem fogadja el. Közölte, ő és kormánya ezt mindig meg is teszi.
Orbán Viktor szerdán fogadta hivatalában Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját, ahol a miniszterelnök ismét határozottan elítélte Baráth Zsolt jobbikos képviselő előző héten, az Országgyűlésben tett szélsőséges kijelentését, majd világossá tette, a kormány minden kisebbségnek garantálja, hogy biztonságban élhet – közölte Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője akkor az MTI-vel. A megbeszélésről a hitközség is közleményben számolt be, amelyben kifejtették: Köves Slomó az „egyértelmű határvonalak meghúzására” figyelmeztetett, továbbá arra is, hogy a szimbolikus értékű szavakat tetteknek kell követniük.
A jobbikos Baráth Zsolt múlt kedden, napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró „külső nyomásra kénytelen volt” felmentő ítélet hozni. A felszólalásra reagálva Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolnia kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.
A tiszaeszlári vérvád, amellyel 130 évvel ezelőtt helyi zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsítottak meg, a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb hivatkozása.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd