A századforduló Európája. Minden a tudományokról és a felfedezésekről szól. Keveseket foglalkoztat a pszichikum és az észlelelésvilág. De két embert, két nagyszerű orvost csak ez köt le. Külön világban élnek, mely világok semelyikhez sem hasonlíthatóak.
Ebbe a belső miliőbe keveredik bele egy neurotikus személyiség, Sabina. Jung kezelése több, mint egyszerű segítségnyújtás. Új perspektívát ad a kétségbeesett fiatal nőnek, aki ezáltal átveszi az irányítást a kapcsolatukban. Karl Jung, pszichológia történelmünk egyik legmeghatározóbb alakja olyan módon közelít a klienseihez és az élethez, amely addig felfoghatatlan volt. Minden erejével Sigmund Freud szexuálpszichológiai teóriája ellen harcol, be akarja bizonyítani, hogy az embert nem csupán a vágyai irányítják, hogy kell legyen egy gát, egy határ, melyen túl már más uralkodik. De nagyon téved. És tévedését önmagán bizonyítja be. Belekavarodik egy viszonyba, mely végzetes és ugyanakkor felemelő is egyben.
Tökéletes történet csábításról, hisztériáról és fékevesztett őrületről mely egybeolvad a kor prűdségével és gátlásaival. A felfogás, amely megbélyegzi Freudot, nagy hatással lesz Jungra, aki ettől élete egyik legmeghatározóbb hibáját követi el.
A filmben végigkísérhetjük egy végletekben élő, regressziókkal teli nő gyógyulását és vissza integrálódását a társadalomba. A változások korában, ahol minden múlékony, egy ilyen esemény igen nagy hatással lehet a közvéleményre. Vagy mégsem?
A film alátámaszt egy régmúltra tekintő mondást: Minden pszichológus örült a maga nemében, egy kicsit. Vagy azt, hogy senki sem normális és minden devianciát a társadalom szül vagy olt ki, és csakis a szerencsénk kérdése, hogy éppen milyen korban élünk.
De egy momentum leszögezhető, mégpedig az, hogy a Veszélyes Vágy című filmet mindenkinek látnia kell. Azoknak is, akiket nem kötnek le a pszichológiai elméletek, mert ebből az alkotásból többet tudhatunk meg saját agyunk játékairól és talán másképp tekintünk sokszor fékevesztett álmainkra is.
Hrabovszki Rita