Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly 34 Magyarországot érintő ügyben hozott ítéletet, ebből 18 esetben a hazai bírósági eljárások elhúzódása miatt mondták ki az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény megsértését, az ítéletek következtében 2011-ben Magyarország összesen 258 millió forint kártérítést fizetett ki – derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium éves tájékoztatójából, amelyet hétfőn az alkotmányügyi bizottság egyhangúan elfogadott.
Répássy Róbert, igazságügyért felelős államtitkár az ítéletek közül kiemelte Fratanolo János ügyét, aki ellen vörös csillagos jelvény kitűzése miatt indult büntetőeljárás és végül megrovásban részesült, ugyanakkor Strasbourg szerint a hazai bíróság által kiszabott szankció aránytalanul korlátozta a kérelmező véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát, ezért 4000 euró kártérítést és 2400 eurós költséget állapított meg számára.
Répássy Róbert jelezte, hogy február elején „megfellebbezték” az ítéletet vagyis az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarájához fordult a kormány, de erről még nem döntött a bíróság.
Az írásos tájékoztató szerint 2011-ben 258 millió forint kártérítést fizetett ki Magyarország, amiben benne vannak a megítélt költségek, valamint azok a kártérítések is, amelyek a teljesítési határidő áthúzódása miatt fizettek ki 2011-ben. Az összefoglalóból kiderül, hogy ehhez képest 2010-ben 83 millió forintot, 2009-ben 95 milliót, 2008-ban pedig 120 millió forint kártérítést fizetett ki Magyarország.
A statisztikák szerint míg 2010-ben 436 magyar kérelem érkezett a strasbourgi bírósághoz, addig 2011-ben ez kb. 8500 volt, mivel 2011 végén több ezer magyar kérelem érkezett a bírósághoz a szolgálati nyugdíjjogosultsággal kapcsolatban.
A tájékoztatóban szerepel Uj Péter újságíró ügye is, aki azt követően fordult a bírósághoz, hogy a Tokaj Kereskedőház feljelentése alapján rágalmazásért, majd becsületsértésért is elmarasztalták a magyar bíróságok, mert a Népszabadságban 2008 legelején megjelent glosszájában a cég egyik olcsó borát becsmérelte. A tájékoztató szerint az újságírónak kifizették a bíróság által megítélt 3850 eurós kártérítést.
Az igazságügyért felelős miniszternek országgyűlési határozat alapján kell évente egyszer tájékoztatnia a parlament alkotmányügyi, illetve emberi jogi bizottságait az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek foganatosításáról és a kormányképviselet tevékenységéről.
Az alkotmányügyi bizottság hétfőn a kormánypártok és a Jobbik szavazataival támogatta a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programjának végrehajtási körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozati javaslatot, amelyet Budai Gyula fideszes képviselő, elszámoltatási kormánybiztos nyújtott be.
A bizottság ugyanakkor nem vette tárgysorozatba Kósa Lajos, fideszes politikus, Debrecen polgármesterének kezdeményezését, amely a polgári perrendtartásról szóló törvényt módosította volna úgy, hogy a közigazgatási perekben részt vehessen az első fokon eljáró közigazgatási szerv is, amennyiben a keresetet nem az első fokon eljáró közigazgatási szerv ellen kell megindítani. A javaslatot csak a Jobbik támogatta, a kormánypártok tartózkodtak, az MSZP nemmel szavazott. Kósa Lajos nem volt jelen a bizottsági ülésen.
Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő racionálisnak találta a felvetést, a jobbikos Gyüre Csaba szintén szintén azt mondta, gyakorló jogászként egyetért Kósa Lajos módosításával, mert a cél az, hogy a bíróságnak a bizonyítékok minél szélesebb köre álljon rendelkezésére.
A KDNP-s Rubovszky György ugyanakkor azt mondta: nem támogatja a javaslatot, mert szerinte ha az elsőfokú hatóság helyesen jár el, akkor az eset összes körülménye megjelenik döntésében.
Forrás: mti