Mintegy nyolcszázmilliárd forintnyi kötelezettségvállalás hárulhat a magyar államra a Malév felszámolása esetén egy 2007-es vagyonkezelői szerződés alapján. Erről Budai Gyula számolt be szerdai sajtótájékoztatóján, ahol arról is beszélt, hogy elképzelhetőnek tartja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a légitársaság ügyében
Az elszámoltatási kormánybiztos tájékoztatása szerint a Gyurcsány-kormány idején az akkori Kincstári Vagyonigazgatóság (a későbbi Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) és a Budapest Airport (BA) között olyan szerződés jött létre, ami olyan kitételeket tartalmaz, amelyek a magyar államra nézve hátrányosak és károsak, illetve a BA-t tulajdonló Hochtiefet indokolatlan előnyhöz juttatja.
Budai Gyula a vagyonkezelő szerződés részleteit ismertetve kifejtette: a dokumentum azt rögzítette, hogy a BA-nak meghatározott utasszám esetén milyen beruházásokat kell végrehajtania. Azonban a szerződés azt a kitételt is tartalmazta, hogyha nem éri el a kikötött mértéket az utasforgalom, akkor elhalaszthatja a fejlesztéseket. A kormánybiztos ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy ezeket az összegeket a reptér üzemeltetőjének vissza kellett volna utalnia – ami nem történt meg – a Kincstári Vagyonigazgatóságnak azokban az években, amikor nem valósult meg beruházás. Ezek az összegek a következőképpen alakultak: 2006-2007-ben 46.5, 2008-2009-ben 39, 2009-2010-ben pedig 16 millió eurót kellett volna visszafizetnie a Budapest Airportnak a Kincstári Vagyonigazgatóság felé.
A kormánybiztos ismertetése szerint a vagyonkezelői szerződésben foglaltak a Malév felszámolásának megkezdésével lépnek érvénybe. Így a magyar államra hárul a senior adósság 90 százalékának, illetve a tőkejuttatás 97 százalékának megfizetése is, ami mintegy 464 milliárd forintra rúg.
Budai Gyula kiemelte: a BA tulajdonosa, a Hochtief a megvalósult beruházásokat is hitelből finanszírozta, így a vagyonkezelői szerződés értelmében további másfélmilliárd eurós kötelezettség hárul az államra. Így összesen 800 milliárd forintot megközelítő veszteség érheti az államot – tette hozzá.
A kormánybiztos összegzésében úgy fogalmazott, hogy szomorú lenne, ha sem Gyurcsány Ferenc, sem Veres János, sem pedig Bajnai Gordon nem tudott volna az említett szerződés tartalmáról. Ugyanakkor rámutatott arra is: bebizonyosodott, hogy nem a magyar állam érdekei szerint jártak el az ügyben. Továbbá szólt arról is, hogy a fenti tények ismeretében feljelentés kiegészítést fog tenni a már folyamatban lévő büntetőügyhöz.
Budai Gyula úgy vélekedett, hogy szerdai sajtótájékoztatóján eleget tett a bukott kormányfő kérésének, illetve felajánlotta Gyurcsánynak, hogy betekinthet a szerződésbe. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is a kormánybiztos, hogy a Kincstári Vagyonigazgatóság akkori vezetője a pénzügyminiszter – Veres János – beleegyezése nélkül nem köthetett volna egy ilyen volumenű szerződést. Mindezeken túl azt is megemlítette, hogy Zeles Sándor – a Kincstár akkori vezetője – Bajnai Gordonnal egy időben ült a Wallis Zrt. igazgatótanácsában. A kormánybiztos az ügyletben vállat kormányzati szerepről kijelentette: a szerződés világosan mutatja, hogy az előző kormány a külföldi befektetők érdekeit képviselte.