Akár ahhoz is vezethet a felsőoktatási intézmények négy éves tervkészítési kötelezettsége, hogy néhány iskola más keretek között folytatja majd munkáját -mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis Norbert, helyettes oktatási államtitkár.
Magyarországi sikertörténetként jellemezte a diákhitel programot az InfoRádió Aréna című műsorában a helyettes oktatási államtitkár. Kis Norbert elmondta: nagyon jó a visszafizetési morál. „Ha ma én lennék ma abban a helyzetben, szemrebbenés nélkül vennék fel diákhitelt” – mondta.
A képzések ára, vagyis a költségtérítés pontos összege nehezen megállapítható – mondta Kis Norbert. Emlékeztetett arra, hogy hetedik éve hatályban van az a jogszabály, amelyik előírja a felsőoktatási intézmények számára, hogy a költségtérítést a valós képzési költségek alapján állapítsák meg, de valójában soha nem volt olyan mechanizmus, amely ezt konzekvensen számon kérte volna” – magyarázta.
Az állam nemrég meghatározott egy önköltségi minimumot és maximumot – tette hozzá a helyettes oktatási államtitkár. „Ez nyilván nagyon fontos információ a felvételizők számára. Valószínűleg ősszel lehet majd megvizsgálni, hogy az intézmények valóban hozzáigazították-e az önköltségi díjakat a valós képzési költségekhez. Így a jövő évi felvételi tájékoztatóban már a felülvizsgált díjtételek szerepelhetnek majd” – fogalmazott.
Kis Norbert hozzátette: ez a felülvizsgálat része lesz az új felsőoktatás finanszírozási rendszernek, amellyel a tárca márciusban kíván előállni.
A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a felsőoktatási intézményeknek négy éves működési tervet kell készíteniük. Ennek a stratégiai tervezésnek lehet olyan konklúziója, hogy biztonságosabb és adott esetben az intézmény szempontjából is hatékonyabb, ha más keretek között működik – vélekedett.
A határon túli magyarok itthoni továbbtanulását, a kormányzat azzal is segíteni kívánja, hogy nyelvvizsgaként fogadja el a nem magyar nyelven tett érettségit. A felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért a mostani felvételi rendszerben 40 pont jár.
InfoRádió