Schöpflin György történész, politológus, egyetemi tanár, a politikai tudományok doktora az Európa Parlament képviselője. Schöpflin Aladár író, kritikus unokája, Schöpflin Gyula, író fia. Nős. Felesége észt származású, a Tallini Egyetem tanára. Három leánygyermek-Julia, Sophie, Katharine -édesapja. A Schöpflin neves család. Schöpflin Johann, Daniel történetíró professzor, akinek tanítványa volt Goethe, Erkel –is rokona.
Schöpflin György magyar nemzetiségű.1939. november 24-én született Budapesten. Anyanyelve magyar, amelyen választékosan beszél.
1950-ben távozott családjával Nagy-Britanniába.
Fiatal munkatársa, tanácsadója -dr. Csörsz Emese segítségével-, a MÚOSZ Sajtóháza „Klubjában”, a HAFÉR Kávézóban beszéltük meg a találkozást.
Schöpflin György percnyi pontossággal érkezett, bár Salzburgból jött. Beszélgetésünk magyar nyelven folyt.
-Ön tíz éves koráig Budapesten élt. Mire emlékszik?
Budapest ostromára, nehéz időkre…
-Hol járt iskolába?
A budapesti Marcibánya-téri Iskolába. Majd fél évet Stockholmban. Ugyanis édesapám stockholmi nagykövet volt.
-Hogy került ki Nagy-Britanniába, hiszen a határok lezártak voltak?
Stockholmból hazajöttünk nyaralni Magyarországra. Majd innét szüleim, húgom és én egyszerűen kiutaztunk, kiutazhattunk Nagy-Britanniába
-Úgy tudom Ön ott végezte tanulmányait és munkássága is sokban Nagy-Britanniához köti?
Igen. 1957-ben felvettek a Glasgowi Egyetem jogi karára, ahol 1962-ben szereztem diplomát. Majd egy évig Brugesben, az Európai Főiskolán tanultam.
1963-ban a londoni Chatham House nevű nemzetközi kutatóintézet munkatársa lettem.
1967 és 1976 között a BBC újságírójaként dolgoztam.
-Tudósított Magyarországról is?
Igen, tudósítottam Magyarországról is, de főleg a Szovjetunióról
Ekkor a Londoni Közgazdasági Egyetemen, a kelet -és közép-európai politikatörténet tanára voltam. Majd 1994-ben a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányok Intézete professzora lettem. Kutatási területem a nacionalizmus és a nemzeti kisebbségek problematikája.
-Az 1980-as években az East European Reporter című szakfolyóirat szerkesztőjeként dolgozott? És jól tudom, hogy 1970 óta több neves kiadvány szerzője?
Igen, 1970-től újságíróként és íróként dolgoztam.
The Soviet Union and Eastern Europe /1970/
Hungary between Prosperity and Crisis /1982/
Politics in Eastern Europe 1945-1992./1993/
Legújabb könyvem: The dilemmas of Identity már magyar nyelven is kapható: Az identitás dilemmái címen /2004/
-Végez ma szerkesztői, írói, újságírói munkát?
Napjainkban nem végzek sem újságírói, sem szerkesztői munkát. Blogot viszont írok a legkülönbözőbb témákról.
-Beszéljünk közéleti pályafutásáról is.
2004 óta tagja vagyok az Európai Parlamentnek. A FIDESZ-MPSZ, az Európai Néppárt /Kereszténydemokraták/ és az Európai Demokraták Képviselőcsoportban.
Tagja vagyok az Európai Parlament Külügyi Bizottságának, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának.
Az EU-Törökország Parlamenti Vegyes Bizottságába is delegáltak.
-Úgy tudjuk: 2005-ben az Orbán Viktor által indított Nemzeti Konzultációs testület tagja volt.
Úgy tudjuk: Orbán miniszterelnök tanácsadója volt.
Igen. Pár hónapig.
-És megfogadták a tanácsait?
Volt amit igen, volt amit nem.
-Az Európai Uniót is érintő kérdés: a magyar orvosok elvándorlása. Ön szerint hogyan lehetne kezelni a magyar orvostársadalom problematikáját?
Jobb körülményeket kellene teremteni. Változtatni kellene a vezető orvosok, főorvosok ‘kiskirályságán” is.
Változtatni kellene a betegek és az orvosok közti kapcsolaton. Angliában például a beteg és az orvos között egyenlőség van. A beteg nem alárendelt. Megvannak a jogai.
-Mi a véleménye: Magyarország tudna-e a saját energiaforrásaira támaszkodni, hogy ne legyen az ország, az ország lakossága ilyen kiszolgáltatott?
Kisebb térségekben-magam is láttam Vas megyében -biztosan eredményes lehet például a fűtésre, világításra a biogáz, a bioenergia. De fontosak a környezetvédelmi szempontok is.
Befejezésként dr. Csörsz Emeséhez, munkatársához fordultam:
-Hogy jött létre az Önök munkatársi kapcsolata?
Mindketten nevetve válaszoltak: Mindezért a padlizsán felelős.
Majd Emese elmondta, hogy az Európai Parlament asszisztensi éttermében találkozott először Schöpflin Györggyel, aki nagy dilemmában állt a zöldséges pultnál, a cukkini feliratú padlizsán előtt. Emese a pénztárhoz küldte, s így végülis a padlizsán-lelkű cukkini „összehozta” őket. Azóta együtt dolgoznak. Fő „találkahelyeik”: Budapest, Brüsszel, London, Salzburg.
Emese jogi doktor, az Európai Parlament munkatársa. Két gyerekes családanya. Férje a VODAFONE egyik vezetője. dr. Csörsz Emese újságíró, író is. „Schöpflin 70” című munkáját értékes, szellemes kiskönyvét, és számomra dedikálva -ezúton is köszönöm!
Schöpflin Györgyöt a nemzetközi és a magyar tudományos élet elsősorban tudományos munkássága miatt tiszteli. Engem is lenyűgözött!
Schöpflin György abban a rendkívüli helyzetben van, hogy több világot, kultúrát ismer, s ezek között természetesen mozog, átjár. Ismeri a brit szellem világát, otthon van Budapest utcáin, érti a kisebbségben élő magyarok helyzetét.
Magáról így fogalmaz: Európai polgár vagyok, magyar illetve brit kiadásban.
Az európai parlamenti munkájához magyar gyökerei, a brit szellem, az észt partok világa kiváló keretet biztosít.
Közéleti emberként nyitott, igényes. Képes küzdeni a kiszolgáltatottakért, s ügyükért szavát felemelni. Nemzetközi szaktekintély Szerencsés Magyarország, hogy ilyen képviselőt tudott kiállítani.
Magam először a Czeglédi professzor rendezte Társadalmi párbeszédek Fórumán találkoztam vele, ahol a KEP szenátora kitüntetést kapta.
Megtisztelőnek érzem a vele folytatott beszélgetést.
Dr. Szalontai Éva