A képviselők péntek hajnalban befejezték a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló, az egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatok, valamint az új közszolgálati törvény általános vitáját.
Fidesz: egy demokratikus jogállam nem épülhet a diktatúra bűneire
Budai Gyula (Fidesz) a Magyarország alaptörvényével összefüggő törvényváltoztatások vitájában hangsúlyozta, hogy egy demokratikus állam nem épülhet egy diktatórikus korszak bűneire, állampolgárok jogfosztására, köztörvényes bűncselekményekre, csak igazságra. Mint mondta, az MSZP az 56-os forradalmat „vérbe fojtó” MSZMP jogutódja, vagyonának és eszmeiségének örököse, és az elmúlt két évtized bebizonyította, valóban megérdemlik ezt a titulust.
A privatizációk után csődközeli helyzetbe vezették az országot, 80 százalék feletti államadósság keletkezett, és morális válság alakult ki. Hozzátette, a 90-es években elmaradt a párt megtisztulása, ez a törvényjavaslat a rendszerváltáskor elmulasztott intézkedéseket határozza meg és nem igaz, hogy az egyszerű párttagok számonkéréséről lenne szó.
Jobbik: kényszerből hozták meg a törvényt
Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, szerinte ha nincs a Jobbik, és nincs kényszerben a kormány, akkor nem nyújtják be ezt a javaslatot. Feltette a kérdést, hogy meddig kellett volna várni erre a javaslatra, ugyanis 1998 és 2002 között a Fidesz nem nyújtotta ezt be.
Hozzáfűzte, hogy a társadalomban igény van arra, hogy kettős mérce nélküli országban éljenek, az „elcsalt” rendszerváltásért pedig soha nem sikerült senkit bíróság elé állítani és elítélni. Közölte továbbá, hogy szükség van a volt kommunisták kizárására is a közéletből.
Az új alkotmányhoz igazítaná a törvényeket a kormány
A kormány az új alaptörvényhez igazítja az abba ütköző, már meglévő jogszabályokat – mondta Répássy Róbert közigazgatási államtitkár pénteken éjjel, az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot ismertetve.
Ismertetése szerint a kabinet mintegy 220 törvényt módosít, a változtatások döntő többsége pedig technikai jellegű. A kormány képviselője ezek közé sorolta például azokat a változtatásokat, amelyek a jogszabályokban – az új alaptörvény szövegéhez igazodva – Magyarországra cseréli a Magyar Köztársaság meghatározást, míg az alkotmányra utaló kifejezéseket következetesen az alaptörvény szó válthatja a törvények szövegében.
A kormány elképzeléseit a Fidesz és a KDNP vezérszónokai egyaránt támogatták, míg a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás közölte: a későbbiekben módosító javaslatot nyújtanak be az előterjesztés módosítása érdekében. Az MSZP és az LMP frakció tagjai nem szólaltak fel a vitában.
A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán mindkét általános vitát elnapolta pénteken délig, így képviselői felszólalásokra ugyan már nem kerülhet sor, de módosító javaslataikat addig az időpontig nyújthatják be a frakciók tagjai.
Új közszolgálati törvényt iktatna be a kormány 2012 márciusától
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára expozéjában elmondta, azért szükséges az új közszolgálati szabályozás létrehozása, mert a 90-es évek közepén hozott eredeti törvényt sokszor ellentétes irányokban módosították, így belső kohéziója mára erodálódott.
A javaslat két fő célja, hogy összehangolja a köztisztviselői, a rendőri és a katonai életpályát, így nem egymás mellett, elszigetelten, hanem átjárhatóan léteznek majd az életpályák egymás mellett. A másik fő cél az életpályák megújítása: átalakítják a közszolgálati szabályozás struktúráját és egységesítik a széttöredezett szabályozást – mondta az államtitkár.
Létrehoznak egy közigazgatási kart, amelybe kötelező lesz minden közszolgának belépni. Ennek feladata egyebek mellett az érdekképviselet és az etikai eljárás lefolytatása lesz. A központi érdekegyeztetés két fórumát egyesítik és létrejön a közszolgálati érdekegyeztető fórum.
Bohács Zsolt, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában – megismételve a törvény főbb célkitűzéseit – kiemelte a Magyari Zoltán Közigazgatási-fejlesztési Programot, az új életpályamodell kidolgozását, és a töredezett szabályozás egységesítését.
Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka azt mondta, sok ellentmondást hordoz magában a javaslat, az elmúlt másfél évben pedig a kormánytisztviselőknél „zsákmányszerző” politikát folytatott a kormányzat, ezzel „annullálták” a szférában eddig meglévő biztonságot.
A képviselő szerint sem díjazásban, sem pedig más tekintetben nem hoz előrelépést a tervezet.
A KDNP vezérszónoka, Stágel Bence azt mondta, a közigazgatás átalakítása tovább nem odázható, mert az emberek azt érzik, hogy rendetlen országban élnek. Ennek szerinte az az oka, hogy a közigazgatásnak nem volt igazi stratégiája. Megjegyezte, olyan életpályamodellre van szükség, amely megőrzi a karrier-rendszer előnyeit, de lehetőséget nyújt a rugalmas alkalmazkodásra is.
Apáti István (Jobbik) közlésre szerint a márciusi bevezetés korai. A képviselő úgy vélte, túlzottak a lojalitásbeli elvárások. Előnye a javaslatnak, hogy határozott lépést próbál tenni az egységes közszolgálat felé – mondta.
Szilágyi Péter (LMP) szerint a célok támogathatók, de tartalmilag súlyos aggodalmakra ad okot a javaslat. Kifejtette, hogy a közszolgálati tisztségviselők kiszolgáltatottsága több szempontból is megmarad, magánéletükre pedig túlzott befolyással akarnak lenni.
Rétvári Bence úgy reagált: stabil, kiszámítható rendszert hoznak létre.
Ezt követően Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.
Forrás:bkgy/btiv/bzt MTI