Sándor Anikóval Vágó István beszélget
A napokban került a boltokba az első könyves újságírónő, Sándor Anikó EL CAMINO című alkotása, mely a szerző saját zarándokútjának történetét meséli el. November 30-án, szerdán 18 órakor az Allee Libri könyvesboltban a vetítéssel egybekötött könyvbemutatón az ismert televíziós személyiség, Vágó István beszélget majd Sándor Anikóval.
„Sándor Anikó vagyok, átlagos, középkorú nő, az effajta lét minden küzdelmével. Pár hónapja azonban becsuktam egy ajtót, mögötte hagyva az addigi életemet, a munkámat, a teljes létbiztonságot. Zarándoklatra indultam, fájdalmas vezeklés lett belőle. Egy olyan „bűnért”, amit nem is tudtam, hogy elkövettem. Legyalogoltam a nyolcszáz kilométert, és átéltem minden pillanatát. Remegtem a döbbenettől, amikor kézzel foghatóvá vált a csoda, és sírtam a zavarodottságtól, amikor nem értettem, mi történik velem.” – vall magáról regényében a napokban megjelent EL CAMINO című könyv írója.
November 30-án, szerdán 18 órakor az Allee Libri könyvesboltban a közönség is találkozhat az El Camino csodáit átélt és regénnyé formált szerzővel, akinek beszélgetőpartnere az est folyamán az ismert televíziós személyiség, Vágó István lesz. „Engem az érdekel, hogy egy sikeres újságírói pályát miért hagy ott valaki és választ egy ilyen nagyon transzcendens megoldást. A könyvbemutatón egy szkeptikus fog érdeklődni egy számára furcsa világ iránt.” – nyilatkozta Vágó.
A két ellentétes világnézet találkozását ígérő eseményt azt teszi még különlegesebbé, hogy a szerző kizárólag ott mutatja meg a könyv valódi szereplőinek az Úton készült fotóit.
SÁNDOR ANIKÓ: EL CAMINO
Az út, ami hazavisz
Akik túlélték a halál pillanatát, azt mondják, pár másodperc alatt lepereg a szemük előtt az életük. De csak ott, az utolsó pillanatban kristályosodik ki a lényeg – akkor általában már késő.
Én negyven napot kaptam a sorstól, hogy végignézzem életem filmjét – még időben. Mint amikor a sötétben váratlanul felkapcsolják a villanyt… Megismerhettem a lényeget…
Zarándoklatra indultam, fájdalmas vezeklés lett belőle. Egy olyan „bűnért”, amit nem is tudtam, hogy elkövettem.
Amit itt leírtam, nem a képzelet szüleménye.
Legyalogoltam a nyolcszáz kilométert, és átéltem minden pillanatát. Remegtem a döbbenettől, amikor kézzel foghatóvá vált a csoda, és sírtam a zavarodottságtól, amikor nem értettem, mi történik velem.
Ha más meséli, amit ott átéltem, azt mondom, túl színes a fantáziája.