MUDRÁK ATTILA fotóművész szakterülete a műtárgyfotózás, de a Kárpát- medence szakrális-, épített-, kulturális öröksége, valamint az építészeti architektúra és a természeti táj kapcsolata is gyakorta megjelenik színes fotográfiáin.
Időnket és terünket sajátos fénnyel írja-rögzíti a fáradhatatlan mester, aki 1958-ban született Esztergomban, a helyi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett. 1976-1980 között fényképészgyakornok Szelényi Károly mellett a Corvina Könyvkiadónál. 1982-ben nyomdaipari üzemmérnöki diplomát szerez, 1980-tól az esztergomi Keresztény Múzeum fényképész alkalmazottja. Tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségnek, a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, és az Esztergomi Művészek Céhének. 2002-ben „Esztergomért” emlékéremmel, 2008-ban pedig Babits-díjjal tűntette ki Esztergom Városa.
Értékes munkásságának többek közt az alábbi könyvek is bizonyságai, melyek fotóillusztrációit önállóan készítette:
Az esztergomi Bazilika, kincstár és Vármúzeum. Szöveg: Cséfalvay Pál. Budapest, Helikon, 1992. / Komárom Komárno – Város a Duna két partján. Szerk.: Bárdos I., Kecskés L., Mácza M. Magyar Képek, 1994./ Képes körséta Komárom-Esztergom megyében. Szerk.: Bárdos István, Tatabánya, 1992./ Esztergom. Az esztergomi várhegy és történelmi környezete. Szöveg: Tétényi Éva, Gran Tours, Esztergom, 2004./ Die Stadkrone von Graz. Szöveg: Wiltraud Resch. Andreas Schnieder Verlag, Graz, 1994./ A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor. Szeged, 2000./ Simor János és a kortárs képzőművészet. Kiáll. kat. (szerk. Kontsek Ildikó. Esztergom, Keresztény Múzeum / Magyar szentek tisztelete és ereklyéi. Szerk. Cséfalvay Pál, Kontsek Ildikó, Kiállítási. Katalóg Esztergom,2000. / Keresztény Múzeum. Az állandó kiállítás ismertetője. Szöveg: Kontsek Ildikó Esztergom, 1998./ Keresztény Múzeum, Esztergom. Szerk.: Cséfalvay Pál, Budapest, Corvina, 1993./ Mons Sacer 996-1996 : Pannonhalma 1000 éve. Szerk. Takács Imre, Pannonhalma : Pannonhalmi Főapátság, 1996./ Paradisum plantavit : Bencés monostorok a középkori Magyarországon : kiállítás a Pannonhalmi Bencés Főapátságban, szerk. Takács Imre, Pannonhalma : Pannonhalmi Bencés Főapátság, 2001./ Esztergom 2000 Gran Tours Kft Esztergom Szerk.: Dr. Bárdos István / Középkori falképek Erdélyben Szerk.: Kollár Tibor Teleki László Alapítvány Budapest 2008/Visegrád: Gróf Péter Kiadta: Visegrád Város Önkormányzata 2009.
Fáradhatatlan, tehetséges, mégis szerény fényképész Mudrák Attila, aki rengeteg munkája mellett évtizedek óta szakadatlanul készíti sajátos hangulatú, dunakanyari képeslapjait,s kinek munkásságában egyik legfontosabb könyv, melyhez sok és igazán nívós illusztrációt készített:
Kovács Éva: L’age d’or de l’orfévrerie Parisienne Dijon Faton 2oo4. munkája.
Egyéni kiállításai számolhatatlanok, fotófelvételei többek közt külföldön, így Finnországban és Lengyelországban is bemutatkoztak.
Ezek után érthető örömmel írjuk ide, megtiszteltetésnek érezzük, hogy a weboldalunkon már bemutatkozó fényíró most felsorolt, minden szempontból igényes szakkönyvekben megjelent fotóillusztrációiból tematikusan válogatva és váltogatva, sorozatot indíthatunk a Ringben, –egyre gyarapodó táborunk örömére, épülésére.
Sorozatindításként a millenniumi évben, a Keresztény Múzeumban megnyílt, a Magyar Szentek tisztelete és ereklyéi c. kiállítás anyagából készült, szaktekintélyek által írott, Mudrák Attila által mesterien fotózott tekintélyes könyvkatalógusból mutatnánk be a bőség zavarával küszködve kiválasztott dokumentum-felvételeket.
A néhai Cséfalvay Pál múzeumigazgató és Kontsek Ildikó által rendezett kiállítás, valamint az általuk szerkesztett 150 oldalas kiadvány előszavát Paskai László bíboros prímás, esztergom – budapesti érsek írta, hangsúlyozva, hogy hazánk millenniuma a magyar egyház millenniuma is. A bemutatott anyag hatásával kapcsolatban pedig így fogalmazott: ”a hithirdetők termékeny magot vetettek, szent királyaink jó légkört biztosítottak, hogy kivirágozzék a hit erős, gyönyörűséges és termékeny fája . Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre olyan gyökérnek bizonyultak, amelyet pogány lázadás vagy külső ellenség nem tudott kitépni Adalbert, Gellért és társai, továbbá a névtelen mártírok vére öntözte ezt a fát. Lászlóban erős törzset kaptunk, melyet kun és tatár nem tudott derékba törni. Erzsébet és IV. Béla lányai már olyan virágok, melyek határainkon túl is gyümölcsöt hoztak Isten kertjében. Az örök egyház szentjei azóta is virágoznak, gyümölcsöt hoznak a magyar honban.
…rájuk gondolunk és tudatosítjuk gyökereinket, törzsünket, ágainkat, amelyeknek mi is hajtásai szeretnénk lenni: magyarok és istenhívők. A szentjeinkről maradt irodalmi és képzőművészeti elmlék számbelileg nem sok. Mostoha történelmünk a többségét elpusztította. Ami maradt, őrizzük és a lehetőség szerint fölmutatjuk.”
Igen, itt Esztergomban történt ez a fölmutatás, a magyar Sionon, a királyi székhelyen, a magyar kereszténység első virágoskertjében. S így van ez jól, így volt hasznos a kiállítás, így vált összefoglaló, jövőnkbe sugárzó könyvvé a Magyar Szentek tisztelete és ereklyéi. Így hatékony, így méltó, mert bizony erre az erőre ma nagy szükségünk van.
Mit is jelent rohanó korunkban számunkra egy szent?…Transzcendens világban élő valakit, aki itt élt e földön, aki most Istennél van, közbenjár érettünk, s aki életében megvalósította az evangéliumot, kitűnt az erényben, vagy életét adta tiszta hitéért. Ezeket a magyar szenteket akarták a katalógus neves szerzői-szaktekintélyei hozzánk közelebb hozni, megmutatni bennük a földit, ami belőlük maradt, ami tisztelhető, ami azért is fontos, mert a szentjeinknek nem kedvező korunkban, ha életünkből eltüntetjük szentjeinket, a hétköznapi bálványok lehetnek úrrá rajtunk.
Puskely Mária írja tanulmányában e kiadvány 17. oldalán, hogy több mint ezer éve megszakítatlan a Krisztus arcú magyarok láncolta. Szeretnénk tudni , mennyi szentje van ennek a hazának. Csak Isten a tudója, mert megszámolhatatlanok. Országosan több nevet ismerünk, de mennyit ismerhetnénk! Sajnos, hagytuk, hogy a történelem homálya boruljon rájuk…pedig ők alakították a magyarság történelmét, szellemi arculatát, ők nyújtják felénk segítő kezüket. Mária Országának mindenek felett Istent és az embert hősiesen szerető, Krisztust követő nőkre és férfiakra: magyar szentekre van szüksége!
Az életszentséggel, Krisztus-követéssel, az ereklyetisztelet történetével, Szent Margit stigmatizációjával, az ország patrónusainak középkori, zsolozsmás liturgikus tiszteletével foglakozó tanulmányok, és a rájuk felelő, azokat Mudrák fényíró mester jóvoltából vizuálisan is megerősítő ereklyéket, ipar- és képzőművészeti tárgyakat, valamint a magyar szenteket ábrázolásait bemutató katalógus a maga teljességében erőt sugárzó, s remélhetően a belőle kiragadott részletek is felejthetetlenek.
Mészáros István
{vsig}verysimple/mudrak_attila{/vsig}