Az eredetileg tervezett VIII. kerületi helyszín helyett a IX. kerületben nyílik meg a főváros egyik új hajléktalanellátó intézménye, miután a Fővárosi Közgyűlés pénteken támogatta az erről szóló városvezetői előterjesztést. A testület úgy döntött: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kilenc közútkezelői feladatkört vesz át a fővárostól, az átszervezés 26 álláshelyet érint, a munkavállalókat a központ foglalkoztatja tovább.
A közgyűlés pénteki ülésén szót kapott Bácskai János (Fidesz–KDNP) ferencvárosi polgármester, aki jelezte, nem zárkózik el attól, hogy a IX. kerületben hajléktalanellátó intézményt hozzanak létre, ám egy alkalmasabb ingatlant javasolt. Bácskai János egy Kén utcai, a IX. kerület tulajdonában álló épületet ajánlott fel a célra, amelyben – mint mondta – korábban is hajléktalanszálló működött, ráadásul az jobb állapotban van, mint az Aszódi utcai ingatlan. Jelezte azt is, hogy az ott élő 27 szociális bérlő elhelyezését is meg tudná oldani a kerület. A közgyűlés azonban nem támogatta az alternatív helyszínt.
Tarlós: Dönteni kell
Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester azzal indokolta a döntést, hogy a tervezett december 1-jei átadási időpontig nem bonyolítható le a jelenlegi lakók kiköltöztetése, mint mondta, a javaslat „nem életszerű”. Az előterjesztésről a főpolgármester azt közölte, hogy a kerületek érthető okokból gyakorlatilag „labdáznak” a probléma megoldásának a módozataival, ugyanakkor az embereket el kell helyezni a tragédiák elkerülése érdekében. Utalt arra is, hogy a mostani előterjesztés már az ötödik vagy hatodik változat, ezért most már dönteni kell.
Somfai Ágnes (LMP) a javaslattal kapcsolatban arról beszélt, hogy a nagy ellátó intézmények fejlesztése nem illeszkedik a fővárosi hajléktalanpolitikába. Véleménye szerint a nagy „hajléktalankombinátok” helyett inkább kisebb egységekre lenne szükség.
Móricz Eszter (MSZP) úgy véli, az előterjesztés „a semminél jobb”, de az nem helyettesítheti a valódi hajléktalanügyi koncepciót. Kitért arra, hogy tudomása szerint a fővárosi önkormányzatnak mintegy 80 üres lakása áll kihasználatlanul.
Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető szerint Bácskai János javaslatát a közgyűlésnek meg kellene fontolnia, mert – mint mondta – az volt az első tisztességes ajánlat a kerületek részéről, ráadásul az épület jobb állapotban is van, mint a másik. Hozzátette: a ferencvárosi polgármester a javaslatával példát állított a többi fideszes kerületi vezető elé.
Az előterjesztés mostani módosításában új elemként megjelent egy XIII. kerületi, Szabolcs utcai korábbi kórházépület hasznosítási elképzelése is; ezt azonban még a főváros vizsgálni kívánja.
A Fővárosi Közgyűlés a legutóbb, szeptember 28-i ülésén döntött a hajléktalanoknak nappali elhelyezést is biztosító úgynevezett Fűtött utca program helyszíneiről. (A másik két intézményt az I. kerületi Feszty Árpád úton, illetve a IV. kerületi Váci úton alakítják ki.) A nappali melegedőként is funkcionáló – összesen mintegy 300 férőhelyes – három éjjeli menedékhely kialakításának forrásigényét akkor csaknem (bruttó) 489 millió forintban állapították meg. Az éjjeli menedékhelyek szakmai üzemeltetését a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei fogja ellátni a tervek szerint.
Kilenc közútkezelői feladatkört vesz át a BKK
Kilenc közútkezelői feladatkört vesz át a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a fővárostól, az átszervezés 26 álláshelyet érint, a munkavállalókat a központ foglalkoztatja tovább. A Fővárosi Közgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén az erről szóló, helyszínen kiosztott javaslatot a képviselők 18 igen, 1 nem és 14 tartózkodás mellett fogadták el.
Az előterjesztés vitájában a szocialista Bihary Gábor azt kérte, hogy a közlekedésszervezési feladatokat is tisztázzák, valamint ismét kifogásolta, hogy a BKK egyre több feladatkört kap. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztőként erre úgy válaszolt, hogy egy a közelmúltban Göteborgban szervezett közlekedési konferencián „Budapesttel példálóztak”, mondván, a BKK modellje működhet a jövőben világszerte.
György István előterjesztése szerint 2012. január elsejétől a BKK-hoz kerülnek a közúti közlekedéssel összefüggő feladatok, ezen belül a Budapest tulajdonában lévő országos közutak, hidak, alul- és felüljárók üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő, a tömegközlekedés által használt utak üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése. A BKK látja el jövő évtől a közútkezeléshez, a várakozási övezetek üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok egy részét is, így az új övezetek kijelöléséhez, a fizetendő díj, illetve maximális várakozási idő meghatározásához szakmai javaslatot a BKK-nak kell készítenie. Szintén a központ látja majd el valamennyi, közúton folyó munkavégzéssel összefüggő forgalomtechnikai feladatot.
A BKK végzi 2012-től az új utak építését, kezelését és fenntartását, az útellenőri szolgálat működtetését, a közúti közlekedés fejlesztését, az utak forgalmának szabályozási, a közúti jelzések elhelyezési és a tömegközlekedési feladatok egy részét is. Továbbra is a hivatalban marad a BKK által előkészített döntések meghozatala, a komp- és révközlekedés önkormányzati hatáskörbe tartozó működőképességének és fejlesztésének biztosítása, illetve a zöldfelületek kezelésével kapcsolatos feladatok. Az átadás-átvétellel kapcsolatban 26 álláshellyel csökken a városüzemeltetési főosztály létszáma, ezeket a köztisztviselőket a BKK foglalkoztatja tovább, és velük új munkaszerződést köt.
Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2011-2015. évi közoktatási koncepcióját pénteken a Fővárosi Közgyűlés. Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes a vitában reálisnak tartotta a koncepcióban megfogalmazottakat, mint mondta, ez alapján lehet elfogadható intézkedési tervet alkotni. Kaltenbach Jenő, az LMP frakcióvezetője azt mondta: több törvény is „drámaian megváltozni látszik”. A politikus módosító indítványt nyújtott be, miszerint ezt tekintsék előkoncepciónak a vonatkozó törvények megszületéséig, indítványa azonban nem kapta meg a kellő támogatást. Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője szükségesnek nevezte a koncepció elfogadását, és hosszabb távú kitekintés elkészítését is javasolta. A koncepció alapelvei között szerepel az önkormányzat által működtetett közoktatási rendszer fenntarthatóvá tétele, az intézményrendszer mai létszámszintjének megtartása, az uniós pályázatok visszafizetési kötelezettségének elkerülése. Emellett olyan rendszer jönne létre, amely nem csupán a tanulókat, hanem egész Budapest gazdaságát szolgálja. A koncepció szerint cél a lemorzsolódás csökkentése, a szakmakínálat rendezése, az egységes működés, szabályozás megteremtése. A célok megvalósítását lényegében az idén szeptembertől működő gazdálkodási szervezetek és koordinációs irodák létrehozásával megkezdte a főváros. A koncepciót 26 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
A testület módosította korábbi határozatát, amely szerint egy józsefvárosi, Salgótarjáni úti ingatlan lett volna az idei „Fűtött utca” program egyik helyszíne. A testület azért változtatta meg a döntését, mert a VIII. kerület vezetése Pintér Sándor belügyminiszter támogatásával egy másik helyszín, a IX. kerületi Aszódi utca kijelölésére tett javaslatot. Az új helyszín – a régihez hasonlóan – a MÁV tulajdonában áll, ezért az állami céggel a fővárosnak bérleti szerződést, illetve megállapodást kell kötnie.
(mti)