Megalakult a Kommunizmuskutató Intézet – jelentette be Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója pénteken, a Terror Háza Múzeumban megrendezett konferencián.
A főigazgató azt mondta: a XX. századi totális diktatúrák közül a kommunizmus bizonyult a leghosszabbnak, az 1917 novemberében Oroszországban „berendezkedő” elnyomó rendszer összeomlásáig megőrizte demokrácia- és emberellenes vonásait.
Hozzátette: a kommunizmusnak csaknem százmillióan estek áldozatul. Ez a pusztító rendszer „fél Európát maga alá gyűrte”, majd megjelent a legtöbb kontinensen is. Schmidt Mária szerint a kommunizmus, vagy más néven „nemzetközi szocializmus” ma is emberek millióit fosztja meg attól, hogy önállóan rendelkezzenek sorsukról.
Kitért rá, hogy mivel a kommunizmus nevében elkövetett bűnök feltárása, az állampárti diktatúrák történetének feldolgozása csak a szovjet birodalom összeomlása és a kelet- és közép-európai államok rendszerváltoztatásai után indulhatott meg, még mindig sok a fehér folt. A kommunista propaganda, amely több mint fél évszázadon át „mérgezte a közgondolkodást” úgy Nyugaton, mint Keleten, ma is érezteti hatását – fűzte hozzá.
A Kommunizmuskutató Intézet a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány újonnan alapított intézménye. Az intézet alapvető célja, hogy összegyűjtse és bővítse a kommunizmussal kapcsolatos kutatások eredményeit.
Schmidt Mária szerint ahhoz, hogy a „nemzetközi szocializmus” mérhetetlen pusztítása és az élet minden területét beszövő hazugságai után helyre lehessen állítani „európai kultúránk tradicionális és pozitív értékeit, először meg kell kezdenünk a feltárás munkáját”. A Kommunizmuskutató Intézet erre vállalkozik – tette hozzá.
A Terror Háza Múzeumban Kik érted haltak címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Konrad Adenauer Alapítvány. Schmidt Mária a konferencián arról beszélt, hogy 1956 azért jelentett az országnak földrengést, a szovjet birodalomnak pedig földindulást, mert „a hatalom urai még Sztálin halála után sem tudtak önmérsékletet tanúsítani”. Úgy fogalmazott: „1956 hősei a mi szabadságunkért áldozták fel életüket, azért, hogy mi, itt és ma egy szabad és független Magyarország polgárai lehessünk.”