Az ENSZ közgyűlése október 21-én dönti el, hogy a Biztonsági Tanácsban a kelet-európai választási csoport számára fenntartott egyetlen helyre pályázó három ország – Magyarország, Szlovénia és Azerbajdzsán – közül melyik lehet a testület tagja az elkövetkező két évben.
A nem állandó tagságért folytatott kampány hajrájában a magyar diplomácia New Yorkban folytatott erőfeszítéseihez csatlakozott Habsburg György is, s Martonyi János külügyminiszter is visszatér az ENSZ székhelyére, ahol szeptember végén a közgyűlésben Schmitt Pál köztársasági elnökkel együtt lobbizott a magyar BT-tagságért. Magyarország eddig kétszer (1968–1969-ben és 1992–1993-ban) volt tagja a testületnek. Az Orbán-kormány megalakulását követően a külügyminiszter felülvizsgáltatta a 2007-ben benyújtott újabb pályázatot, és arra a következtetésre jutott, hogy a BT-tagság elnyeréséért folytatott kampány a magyar diplomácia globális nyitásának eszköze, amelynek önmagában is sok pozitív hozadéka lehet.
Kőrösi Csaba, Magyarország ENSZ-nagykövete az MTI-nek elmondta, hogy a magyar kampánystratégia alapja egy olyan, általános országprofil kialakítása volt, amely kidomborította Magyarországnak az ENSZ szempontjából is fontos erősségeit a leszerelés, a fenntartható fejlődés, a békefenntartás, valamint a fejlesztési és humanitárius segély területén. „Úgy látjuk, hogy a társadalmi és gazdasági alapú válságok kora még nem zárult le, sőt több ország olyan átalakulás előtt áll, mint amilyen az »arab tavasz« alatt elkezdődött. Magyarország az elmúlt 20 évben végbement társadalmi-gazdasági-politikai átalakulás során olyan tapasztalatokat szerzett, amelyekről úgy gondoljuk, hogy hasznosak lehetnek olyan válsághelyzetben vagy válságövezetben, amelyekkel kapcsolatban a Biztonsági Tanácsnak döntenie kell” – mondta a nagykövet.
„Alkalmasak vagyunk arra, hogy hídépítők legyünk”
Kőrösi Csaba a Bloomberg hírügynökség egy minapi tudósításával kapcsolatban, amely szerint Magyarország BT-tagságának esélyeit erősíti a magyar diplomácia Líbiában játszott szerepe, kijelentette: „A magyar átalakulás során, annak minden fájdalma mellett, tudást halmoztunk fel, és mivel nagyjából tisztában vagyunk az egyik és a másik oldal problémáival és értékrendszerével, ezért a magunk szerény keretei között, és semmit sem ráerőltetve másokra, alkalmasak vagyunk arra, hogy hídépítők legyünk.”
A magyar ENSZ-misszió vezetője rámutatott, hogy Magyarország, noha a Kadhafi-rezsimmel kapcsolatban kevés érdekeltsége volt Líbiában, részben az európai uniós elnökségéből fakadóan több más országot is képviselt Tripoliban. Ezek száma a polgárháború miatti követségbezárások után mintegy harminc volt, miközben volt magyar képviselő Bengáziban, a felkelők oldalán is. „Mi maradtunk az egyik legfontosabb kommunikációs csatorna a külvilág és Tripoli között” – mondta Kőrösi Csaba, aki emlékeztetett rá, hogy több ország, köztük az Egyesült Államok is Magyarországhoz fordult, hogy segítsen menteni a Líbiában rekedt állampolgárait. A polgárháborús országból több tucat embert sikerült kijuttatni, nemegyszer a követség által szervezett konvojok segítségével. „Azzal, hogy végig helyben maradtunk és viszonylag pontos képpel rendelkeztünk arról, hogy mi is történik Líbiában, próbáltunk sok mindenkinek hasznosnak lenni” – jelentette ki a nagykövet.
Kőrösi Csaba elmondta, hogy a BT-kampányhoz kidolgozott általános Magyarország-képet a magyar diplomácia országcsoportokra és országokra bontotta le. „Meg kellett határoznunk, hogy hol vannak közöttünk azok a kapcsok és projektek, amelyek összekötnek bennünket, és hol vannak azok a személyek, akik ismernek bennünket és akiket mi is ismerünk, akik tudják, hogy mi mire vagyunk képesek, és nem tévesztenek össze bennünket egy olyan országgal, amely igen nagy pénzeket tud felajánlani. Mi nem pénzt ajánlunk fel, hanem azt a tudást és együttműködést tudjuk felajánlani, amely fölött ténylegesen rendelkezünk” – jelentette ki a diplomata.
Magyarország számba vette, hogy hogyan tudna hozzájárulni az egyes országokat veszélyeztető kockázati tényezők kiküszöböléséhez. Így több afrikai és szigetországnak, ahol kiemelkedő probléma a cukorbetegség vagy a májbetegség gyors terjedése, Magyarország felajánlotta a nemzeti kontrollrendszer kiépítése terén szerzett tapasztalatainak megosztását. A cunami és az éghajlatváltozás miatti tengerszint-emelkedés által veszélyeztetett országoknak Magyarország felajánlotta, hogy segít az olyan szakemberek kiképzésében, akik az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) által működtetett, a hidegháború idején a nukleáris robbantások ellenőrzésére létrehozott megfigyelő rendszert a földrengéseket követő árhullámok előrejelzésére tudják felhasználni.
Ugyancsak tárgyalások voltak arról, hogy egyes országok ösztöndíjasai hogyan vehetnének részt a nemzetközi összehasonlításban versenyképes magyar felsőoktatásban. A verseny – mint megfigyelők mondják – a szavazás titkossága és több más bizonytalansági tényező miatt háromesélyes. Sokáig Szlovénia tűnt favoritnak, amely már az eddigi egyetlen BT-mandátuma (1998-1999) lejártakor, azonnal bejelentkezett az újabb lehetőségre. Mivel azonban szeptemberben megbukott a szlovén kormány, az instabilitás miatt az ország esélyei a jelek szerint megcsappantak. Szlovénia ennek ellenére az ügyvivő külügyminiszter szintjén lobbizik a BT-tagságért.
Jól értesült források szerint szavazatgyűjtő erőfeszítései során az olajban és gázban gazdag Azerbajdzsán nem csupán a diplomácia eszköztárába tartozó eszközökkel él. A BT nem állandó tagságát az a pályázó nyeri el, aki maga mögött tudhatja majd az ENSZ 193 tagállama közül azok kétharmadának támogatását, akik részt vesznek a pénteki szavazáson.
(mti)