A gazdasági és társadalmi szereplők közötti bizalom helyreállításának a fontosságát emelték ki többen is azon a hétfői brüsszeli sajtótájékoztatón, amelyet az európai uniós háromoldalú érdekegyeztetési csúcstalálkozó után tartottak az EU-intézmények vezetői, valamint a munkaadók és a szakszervezeti szövetségek képviselői.
Herman Van Rompuy, az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület, az Európai Tanács elnöke – aki vasárnapra hívta össze tanácskozásra a 27 tagállam csúcsvezetőjét -, maga is azt hangsúlyozta az újságíróknak: az EU-intézmények vezetése „hetek óta dolgozik azon az átfogó csomagon, amelynek célja, hogy növelje a bizalmat a pénzügyi szektorban, a nyomás alá került országok szuverén (adósság)kötvényei iránt”.
Van Rompuy szerint a bizalomhiány következményeit leginkább a gazdasági növekedési és a foglalkoztatási mutatókon lehet lemérni. A pénzügyi stabilitás biztosítása kulcsfontosságú a gazdaság talpra állításához – tette hozzá.
José Manuel Barroso, az EU legfőbb javaslattevő és végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke – a háromoldalú tanácskozás kapcsán írásban közzétett állásfoglalásában – felhívta a figyelmet arra, hogy a magas munkanélküliség miatt főként a fiatal korosztály háborog. Az általa vezetett Bizottság ezért most kifejezetten arra szólítja fel a tagállamokat, hogy keressék a hatékonyabb válaszokat a fiatalok munkanélküliségére.
A sajtótájékoztatón erre újra visszatért Barroso, és felvetette, hogy a fiatalok munkához juttatása érdekében mobilizálni kellene az Európai Szociális Alap forrásait is.
„Talán a bizalom az a tőke, amire a legnagyobb szükség van most Európában” – visszhangozta Barroso a rendezvény mások által is megfogalmazott fő üzenetét.
Az Európa Bizottság elnöke kitért arra, hogy a pénzügyi szektornak „az eddiginél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a közjóhoz”. Felhívta a figyelmet arra, hogy „az európai adófizetők jelentős támogatást nyújtanak a pénzügyi szektornak”, amit szerinte viszonozni kellene. Külön megemlítette a pénzügyi tranzakciók megadóztatásának szükségességét.
Barroso kifejtette, hogy az általa vezetett testület nem akarja büntetni a bankokat, hiszen fontosnak tartja az erős bankszektor meglétét. De úgy vélekedett, hogy a bankok az eddigiek során felelőtlen magatartást tanúsítottak, sőt – tette hozzá – a pénzügyi szektorban e felelőtlenség egyes esetekben bűncselekményi jelleget is öltött, és ez tovább szerinte nem folytatható.
A tanácskozáson Andor László, a foglalkoztatási és szociális ügyek, valamint a társadalmi összetartozás kérdéseinek EU-biztosa arról beszélt, hogy a gazdasági talpra állásnak kéz a kézben kell haladnia a munkahelyteremtéssel. A biztos szerint a szerkezeti reformok gyorsításával, a kormányzás javításával, a gazdaságpolitikai koordináció erősítésével párhuzamosan arra is figyelni kell, hogy megfelelő egyensúlyban legyen egymással a költségvetési konszolidáció és a növekedésösztönző, munkahelyteremtő politika.
Philippe De Buck, a BusinessEurope európai vállalkozói szövetség vezérigazgatója az általa képviselt munkaadók nevében az euró megmentését helyezte az első helyre a tennivalók sorában. Másodikként kiemelte az európai szintű gazdasági kormányzás megteremtésének fontosságát, harmadikként pedig a gazdasági növekedésösztönző lépések igényét. Ezek sorában említette a foglalkoztatáspolitika, illetve a nyugdíjreform kérdéseit.
Bernadette Ségol, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára a sajtótájékoztatón aggodalommal szólt a recesszió veszélyéről. Szerinte a bankok az elmúlt években ismét nyereséget könyvelhettek el, de ez ismét csak az osztalékok kifizetésének növekedéséhez vezetett. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányok most az átlagemberek kontójára finanszírozzák a bankok újabb feltőkésítését, ami költségvetési hiánynöveléssel jár. A nemzeti költségvetések egyensúlyba hozását a szakszervezeti vezető szerint a most – például Görögországban – erőltetettnél sokkal hosszabb időre elnyújtva kellene megkísérelni.
A társadalmi párbeszédnek folytatódnia kell minden szinten – mondta nyomatékkal Bernadette Ségol, és aláhúzta, hogy ezt a párbeszédet nemzeti szinten sem szabad sehol felszámolni. Megállapította, hogy ezzel kapcsolatban súlyos problémájuk van a szakszervezeteknek.
„Nevezetesen Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Romániában súlyos támadásokat intéznek a társadalmi párbeszéd intézményei és a kollektív szerződések ellen” – jelentette ki.
A munkaadókat képviselő De Buck és a munkavállalói oldal nevében megszólaló Ségol eltérően vélekedett az Európai Bizottság által is szorgalmazott „flexicurity” fogalmának szükséges tartalmi elemeiről. Ez az angol szó a rugalmasság (flexibility) és a biztonság (security) összekapcsolásából keletkezett. A „biztonság” kívánalma alatt azonban – derült ki a sajtótájékoztatón – a munkaadók elsősorban azt az igényt értik, hogy a munkásnak legyen biztos a szaktudása, a szakszervezetek viszont azt is, hogy cserébe ezért járjon biztonságos megélhetés.