Eredményesek voltak-e a 2010-2011. tanévben az iskolakerülések csökkentésére tett kormányzati intézkedések? Felsőoktatás: hogyan van ez, államtitkár úr? Elszámol vagy leszámol a rendőrség az uzsara-bűnözéssel? Kék vonalak a kormányablakokban. Hol az eszközkezelő? A Fidesz országmentő akciója közben foglalkozik-e valaki az emberek ügyeivel? Szabadon elsétálhat Joav Blum?
Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni. Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Miután helyre áll a rend kőkemény ütközetek, szóváltások színesítik. Kontra, rekontra, szubkontra, mórkontra. Kártya nyelven így nevezhető. Az ellenzék szólásai majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az elmarasztalást. Az MSZP például bőszen ostromol, s látványosan arra hivatkozik, hogy a nehézségek ellenére, mily nemes és eredményes volt a küzdelmük az elmúlt nyolc esztendőben, most pedig az új kormány áldatlan működésének köszönhetően romba dől az ország. A liberális köntösbe burkolódzó LMP, és a „mellényt öltő” Jobbik szerint pedig csak akkor lesz igazán szép a hazánk, ha majd – persze nem együtt- ők irányítják. A kormány sem rest. Hangzatos retorikával cáfol, a múlt sötét bugyraira emlékeztetve, valóságot javító, szebb jövő reményében tesz, s ígér bőségesen. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva tallózunk.
Eredményesek voltak-e a 2010-2011. tanévben az iskolakerülések csökkentésére tett kormányzati intézkedések?
DR. STÁGEL BENCE, (KDNP): – A nemzeti együttműködés programjának szociális biztonságot érintő fejezete többek közt azt a célt tűzte ki, hogy meg kell erősíteni a családokat, fejleszteni szükséges a gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatásokat, valamint az ifjúság jövőjét is támogatni kell. E célok megvalósulása érdekében fogadta el az Országgyűlés, az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését 50 igazolatlan óra esetén.
– Az intézkedés meghozatalát megdöbbentő adatok indokolták, amelyek az előző kormányzat komoly mulasztását bizonyítják: 2007-ben a tankötelezettség megszegése miatt 25 ezer feljelentés érkezett, 2009-ben pedig már több mint 44 ezer. Az iskolakerülés éppen azon fiatalok körében a legmagasabb, akiknek családjai szociálisan nehéz helyzetben vannak, akik számára az egyetlen út, ami őket a mélyszegénységből és a munkanélküliségből kivezethetné, hogy tanulmányaikat befejezik és szakképzettséget szereznek.
– A döntés célja az volt, hogy a szülők ilyen módon történő motiválásával biztosítsuk a hátrányos helyzetű gyermekek számára a tanulást, mint alapvető kiemelkedési lehetőséget. A tervek szerint a rendszer lényege nem az iskolakerülés szankcionálásából, hanem a gyermek és családja nevelési, oktatási és gyermekvédelmi szakemberek általi segítéséből, iskolába járásra, iskoláztatásra ösztönzéséből áll. Magyarország alapvető érdeke, hogy az önhibájukon kívül már kiskorukban a társadalom perifériájára sodródó gyermekek visszakerülhessenek az oktatási rendszerbe. Mindezek alapján kérdezem:
Eredményesek voltak-e a 2010-2011. tanévben az iskolakerülések csökkentésére tett kormányzati intézkedések?
***
SOLTÉSZ MIKLÓS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – A gyermekszegénység és általában a szegénység újratermelésének az egyik legfőbb oka az iskolából való hiányzás vagy pedig a rossz tanulmányi eredmények. Valóban, a szocialisták nem törődtek azzal egy percig sem, hogy azoknak a szegény gyerekeknek, akiknek az élethelyzete kilátástalan, bizony az oktatást kellene leginkább megerősíteni. Éppen ezért változtattuk meg úgy a családi pótlékot, hogy a gyermek iskolába járásáig nevelési, ezt követően pedig iskoláztatási támogatást kapnak.
– Az elmúlt tanévben 13 ezer gyermek hiányzása haladta meg az 50 órás hiányzást, és 7400 esetben kellett felfüggeszteni a támogatást. Összességében mindenképp pozitív, hogy a 10 órát igazolatlanul hiányzott gyermekeknek mindössze 42 százaléka éri el azt az 50 órás igazolatlan hiányzást, tehát megérte a figyelmeztetés. A gyermekek 74 százaléka szociálisan rászorult, segélyezett családokból valók. Magyarán: ha nem segítjük, és nem kényszerítjük őket az iskoláztatásra, akkor ott maradnak a nyomorban, ott maradnak a szegénységben.
***
DR. STÁGEL BENCE: – Két gyakorlati problémára szeretném még felhívni a figyelmet: a jól ismert az orvosi igazolásokkal kapcsolatos visszaélésekre és a magántanulói jogviszony létesítésére. Utóbbiak, amíg nem bírálják el a kérelmüket, addig úgy gondolják, hogy nem kell iskolába járni. Tehát, ez ellen is jó lenne a jövőben fellépni, hiszen a közös célunk hogy minden fiatal az oktatási rendszeren belül olyan végzettséget szerezhessen, ami alapján kiemelkedhet a mélyszegénységből, a hátrányos helyzetből.
***
SOLTÉSZ MIKLÓS: – Nagyon bízom abban, hogy a további szigorítások és a további döntések segítik ezeknek a problémák is a megoldását.
A felsőoktatásról
DR. HILLER ISTVÁN, (MSZP): – Körülbelül fél évvel ezelőtt, amikor a kormány meghirdette a Széll Kálmán-tervet, az írásos változatban – először csak angolul, később már a magyarul is – szerepelt benne, hogy a felsőoktatásban a költségtérítés kivezetésre kerül, és önköltséges viszonyok jönnek létre.
– A napvilágot látott táblázatokból kiderül: aki a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen általános orvosnak tanul, a költségtérítése 975 ezer forint helyett 1 millió 950 ezer forintra fog emelkedni. A Budapesti Műszaki Egyetemen egy építészmérnök 650 ezer forint helyett 1 millió 320 ezret fog fizetni. A Debreceni Egyetem orvosképzése 810 ezer forint helyett 1 millió 700 ezer forintba fog kerülni. Az Óbudai Egyetemen egy mérnök-informatikus 390 ezer forint helyett 780 ezer forintot fog fizetni. Ezt, államtitkár úr, magyar viszonylatok között, a felső osztály gyermekei kivételével, senki nem fogja tudni kifizetni. Önöknek 1918 óta első ízben a céljuk, bármely magyar kormányt megelőzve, hogy a magyar felsőoktatásban csökkentsék a diplomások számát.
Hogyan van ez, államtitkár úr?
Ön folytathatott volna-e ilyen körülmények között felsőoktatási tanulmányokat?
***
HALÁSZ JÁNOS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár):- Tisztelt Hiller Miniszter Úr! Mindig öröm önt hallani, hogy mennyire felkészült. Azt is öröm látni, hogy milyen elkötelezett felsőoktatási szakmai kérdésekben. Persze, ezt az elkötelezettséget az utóbbi nyolc évben, amikor kormányoztak, szívesebben láttuk volna. Éppen az ön minisztersége idején alakult ki egy olyan finanszírozhatatlan, a munkaerőpiacon sokszor használhatatlan végzettségeket adó felsőoktatási rendszer, amit most át kell alakítanunk. A költségtérítés, amiről ön beszél, ennek az átalakításnak egy része.
– Azt kérdezi tőlünk, hogy mit szeretnénk? Miniszter úr, ön nagyon jól tudja, hogy elfogadtunk egy olyan koncepciót, amely a felsőoktatási törvényről szól, és ebben egészen pontosan lefektettük, hogy mi a célunk. Igen, az európai felsőoktatás fejlődési irányainak figyelembevételével újraértékelendőnek és újraszabályozandónak tekintjük a felsőoktatás alapelveit, az állam szerepvállalásának mértékét. Szerintünk az állam a teljes magyar felsőoktatást jogi szabályozással kell hogy irányítsa, hogy a minőséget ellenőrizzük, és garantáljuk is azt. Ezért a nemzetstratégiai szempontból fontos képzéseket az állam finanszírozott helyekkel és ösztöndíjakkal fogja támogatni.
***
DR. HILLER ISTVÁN: – Államtitkár Úr! Nem vonom kétségbe, sőt jogosnak tartom, hogy az általam említett adatok igazságtartalmát kétségbe vonja, ez ugyanis az ön minisztériumának hivatalos dokumentumából származik. Abból a dokumentumból, amelyet az ön minisztere, az ön oktatási államtitkára jegyzett. Ha gondolja, szívesen átadom önnek a kormányzati előterjesztést. Itt van előttem, a teljes magyar felsőoktatás minden egyetemének minden szakára vonatkozó adatokat tartalmazza. Azért vagyok itt ellenzékiként, hogy kérdezzek abból az anyagból, amit ön előterjesztett, ön meg azt mondja, hogy amit előterjesztettek, az nem igaz. Egyébként így van!
***
HALÁSZ JÁNOS: – Képviselő úr, önök jól szórakoznak azon, ami rendkívül fontos dolog. Tudja, képviselő úr: költségtérítéses képzés és önköltséges képzés eddig is volt. Hogy mi mibe kerül, az persze kérdés, és az is kérdés, hogy az ország teherbíró képessége mit visel el, mit tudunk biztosítani a felsőoktatási rendszer átalakításakor.
– Képviselő Úr! Tudja, az a probléma, hogy önök az elmúlt nyolc évben rengeteg pénzt elköltöttek már előre, például több mint 100 milliárd forintot PPP-beruházásokra. Ez mind hiányzik most a felsőoktatásból. Az idén a költségvetés tervezésekor azzal szembesülünk, hogy 2012-re több mint 20 milliárd forintot törlesztésként be kell állítanunk az oktatási, kulturális és egyéb célú, önök által elköltött PPP-programokra. Ez mind hiányzik a felsőoktatásból, képviselő úr. De kidolgozunk egy olyan ösztöndíjrendszert, amely pont azoknak fog segíteni, akik önköltséges képzésbe szorulnak. Ezzel az ösztöndíjrendszerrel biztosítani tudjuk – ha akarnak -, hogy tanulhassanak. Kérem, kísérje figyelemmel, és amikor elkészül, vegye a kezébe és dicsérje majd meg, mert ez egy jó rendszer lesz.
A rendőrség elszámol vagy leszámol az uzsora-bűnözéssel?
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, (Jobbik):- Szomorú példák. Büntetőfeljelentést tesz a korábbi települési képviselő, megnevezi a fő uzsorásokat, elmondja, hogy hol található az úgynevezett vörös mappa, amelyben az adósok neve és a követelt összegek fel vannak sorolva. A rendőrség azonban nem intézkedik, érdemben nem történik semmi.
– Egy idős néni, aki szintén áldozata az önkormányzati vezetés által folytatott uzsorázásnak, írásban büntetőfeljelentést tesz, majd amikor a tanúvallomás-tételre igyekszik a szomszéd város rendőrkapitányságára és éppen a buszra akar felszállni, halálosan megfenyegetik. A rendőrség nem intézkedik, érdemben nem történik semmi.
– Egy adófizető dolgos családapa, aki felelősséget érez a falu közössége iránt, szóvá meri tenni, hogy településének egyes vezetői uzsorával tartják rabszolgasorban a lakosságot. Rendőrségi feljelentést tesz összesen öt alkalommal, zaklatás, fenyegetés, uzsorázás, szocpolcsalás miatt konkrét nevekkel, dátumokkal, helyszínekkel. A rendőrség azonban nem intézkedik, érdemben nem történik semmi. Illetve dehogyisnem! Ötven, az uzsorások által felbérelt és irányított cigány kapára, kaszára kapva az előbb említett családapa háza elé vonul, és meg akarják őt lincselni a családjával együtt. A készenléti rendőröknek kellett őket kimenekíteni a dühöngő tömeg karmai közül, és kapnak még egy jó tanácsot is a rendőrségtől útravalóul: költözzenek el, ha élni akarnak! Mindez itt, Magyarországon, Heves megyében, Tarnabodon történik a napjainkban. A helybéliek számára egyértelmű, hogy a helyi rendőrség és az uzsorások között szoros az összefonódás. Kérdezem:
Mikor lép életbe a zéró tolerancia?
***
KONTRÁT KÁROLY, (belügyminisztériumi államtitkár):- A kormány hivatalba lépése után haladéktalanul világossá tette, hogy fellép az uzsorás bűncselekmények elkövetői ellen. Ennek érdekében a belügyminiszter utasította a rendőrséget, hogy erőteljesebben intézkedjenek. Ennek az eredményként 220 ügyben indult eljárás 2010. július elseje és 2011. szeptember elseje között. 134 eljárás befejezésre került, 66 fő előzetes letartóztatásban, 3 fő pedig házi őrizetben van. A sértettek száma 596 fő, a terheltek száma 155 fő.
– Tisztelt Képviselő Asszony! Szeptember 12-én került bejelentésre a parlamentben az ön által idézett zéró tolerancia. Az elmúlt héten tárgyalta a parlament az általános vitáját a büntető törvénykönyv módosításának, amely súlyosabb bűncselekmények kiszabását teszi lehetővé az uzsorás bűncselekmények elkövetői ellen, illetve az ügyészség részére biztosítja az uzsorás bűncselekmények elkövetése esetén a keresetindítási jogot. Az Országos Rendőr-főkapitányságon külön akciócsoport alakult az uzsorás bűncselekmények elleni fellépés érdekében. Azt is szeretném elmondani, hogy éppen az elmúlt héten vettek őrizetbe egy polgármestert, a megalapozott gyanú szerint uzsorás bűncselekményt követett el.
– Tisztelt Képviselő Asszony! Ez a kormány világosan meghirdette, hogy senki nem állhat a törvények fölött. Adják meg azokat az adatokat, amelyek alapján a rendőrség Tarnabodon is haladéktalanul fel tud lépni.
***
HEGEDŰS LORÁNTNÉ: – Államtitkár Úr! Azok az adatok, amelyeket ön kér, már március 31-e óta ott vannak a Heves Városi Ügyészségen. A következő feljelentés VII. hó 7-én történt, utána VII. hó 11-én, VIII. hó 18-án, IX. hó 8-án. A konkrét nevek, dátumok, címek, hogy mi történt, mind ott vannak a rendőrségnél. Egyébként, a Hír TV, mondhatjuk úgy, a kormány közeli Hír TV is, ezt az esetet már bemutatta, tényekkel alátámasztotta. Az alapján sem történt semmi, úgyhogy félő, hogy ezek után sem fog.
– Én magam is jártam a helyszínen, láttam, hogy mi történik. Az emberek rettegnek, különösen a gyermekeiket féltik, akiknek mindennap iskolába kell menniük. Az uzsorások ugyanis pontosan ismerik az összes családi körülményt. Egyébként, meg fogom tenni a büntetőfeljelentést. Államtitkár Úr! Miért nem intézkedik?
***
KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő Asszony! Azt tudom ígérni, hogy amint az adatok birtokában leszünk, abban a pillanatban intézkedni fogunk, és a rendőrségtől a szükséges intézkedéseket számon fogjuk kérni.
– Ami pedig az ön hozzáállását, illetőleg az önök frakciójának a hozzáállásait illeti: szeretném kérni, hogy támogassák a parlament előtt fekvő Btk.-módosítást az uzsorások elleni bűncselekmények fellépése érdekében. Úgy gondolom, hogy közérdek, és remélem, hogy önök is egyetértenek azzal, hogy minden uzsorás ellen fel kell lépni, minden uzsorást börtönbe kell zárni, fajra, felekezetre, nemre, származásra tekintet nélkül. Ahhoz pedig, hogy ezeket az intézkedéseket eredményesen meg tudjuk tenni, a szükséges információkat, ha ilyen önnek van képvisel úr, bocsássa a rendelkezésünkre. Azt gondolom, hogy ezt követően be tudunk számolni majd arról, hogy ezekben az esetekben is eredményesen lépett fel a rendőrség az uzsorások ellen.
Tervezi-e a kormány, hogy a devizahitellel adósságcsapdába kerültek tájékoztatására kék vonalat hoz létre a kormányablakokban?
BÁBINÉ SZOTTFRIED GABRIELLA, (Fidesz): – Ma Magyarország egyik legégetőbb problémája a devizahitelezés elszabadult árfolyamának kezelése, amely az előző, szocialista kormányzat rossz hitelpolitikájának köszönhetően a magyar állampolgárokat még kiszolgáltatottabbá tette. Az adatok jól tükrözik a probléma súlyosságát. A 90 napon túli hiteltartozás összege 744 milliárd forint, a GDP 2,6-2,7 százaléka. Ebből a devizahiteleseké 371 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka. Az év közepén 90 napon túli hiteltartozása 142 ezer ügyfélnek volt, ebből 123 ezer devizaalapú. A 90 napon túl nem fizető adósok közül összesen 113 ezren ingatlanfedezettel rendelkeznek, ezen belül devizaalapú 98 ezer. A lakosság devizaadósságának nagyságát érzékelteti, hogy 1,2 millió háztartást érint, és a hitelállomány összege 6300 milliárd forint.
– Az állampolgároknak szükségük van arra, hogy pontos információkhoz jussanak. Fontos, hogy tisztában legyenek jogaikkal és a jogszabályban biztosított lehetőségeikkel. Ezért fontos, hogy olyan ingyen hívható telefonos szolgálat jöjjön létre a kormányablakokban, amely ezekben a kérdésekben is egyértelmű választ tud adni mindazoknak, akiket az erőszakos és maffiamódszereket alkalmazó hiénák zaklatnak. Kérdezem:
Tervezi-e a kormány, hogy a devizahitellel adósságcsapdába kerültek tájékoztatására kék vonalat hoz létre a kormányablakokban?
***
SZABÓ ERIKA, (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár):- Tisztelt Képviselő Asszony! A nemzeti ügyek kormánya az otthonvédelmi akciótervével sorozatos lépéseket tesz – a szocialista kormányok szándékos semmittevésével szemben – a devizahitel-válság megoldására. Érzékelve a helyzet súlyosságát, hónapról hónapra újabb és újabb intézkedésekkel próbálja segíteni a helyzetüket, bizony rendkívül fontos, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak.
– A kormányablakok, mint integrált ügyfélszolgálati helyszíne a kormánynak, január 3. óta működnek. Általános tájékoztatást adnak. A devizahitelesekkel kapcsolatban külön fölkészítettük a kormányablakban dolgozó munkatársainkat. Elmondják az ügyfeleknek minden hétfőtől péntekig, reggel 8-tól este 8 óráig, azokat az információkat, amelyekkel most élni lehet. Természetesen, mindenkinek a saját bankjához is el kell mennie, a saját adósságukkal kapcsolatos részletes információkat ugyanis ott tudják meg.
– A konkrét kérdésre válaszolva, hogy lesz-e kék szám, lesz-e olyan telefonszám, amelyen keresztül információkat kaphatnak az érintettek elmondhatom: igen, ez a kék szám már működik január eleje óta, és a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéskörökre is választ adnak. Bármikor hívható, üzemel, éjjel-nappal.
***
BÁBINÉ SZOTTFRIED GABRIELLA: – Azt hiszem, hogy az otthonvédelmi akciótervnek ez egy nagyon fontos lépése lesz, és nagyon remélem, hogy sokan fognak ezzel élni. Köszönöm.
Hol az eszközkezelő?
ERTSEY KATALIN, (LMP): – Henry Kissinger szállóigévé vált mondása volt az, hogy „Ha Európával akarok beszélni, kit hívjak föl?” Nos, így jártunk mi is a Nemzeti Eszközkezelővel. Miután ön a múlt héten azt állította itt a parlamentben, hogy az eszközkezelő létrejött, pontosan egy évvel a kormány magának szabott határidő után, kíváncsi lettem, vajon hol lehet erről többet megtudni. A NET alapító okiratát elfogadták, elvileg be is adták, gondoltam, tán be van bejegyezve, és van székhelye. Miután rengeteg sajtóhirdetésben a „hitelsegitseg.hu” honlapot hirdeti a kormány, rákattintottam a menüpontok egyikeként a Nemzeti Eszközkezelőre. Orbán Viktor a hirdetéseken azt kéri: „Kérem, vegyék igénybe a segítséget!” Nos, a honlapon semmilyen információ nincsen. Sehol egy telefonszám, nincs a tartalma kidolgozva, de ami a legfelháborítóbb: az e-mail-címre kattintva üres mező jön föl. Államtitkár úr, ki lehet próbálni, önnek sem fog működni. Ez így kimeríti a kész átverés show esetét. Kérem, mondja meg:
Mi a Nemzeti Eszközkezelő telefonszáma?
Hová fordulhat az ügyfél?
Kinek írhat e-mailt, és kit hívhat föl, ha problémája van?
Ha nem az a cél, hogy lepattintsák a kedves ügyfelet, miután azzal hitegetik ebben a hirdetésben, hogy segítséget kap, akkor mégis hogyan képzelik el kezelni az érdeklődő ügyfelet?
Miért nincs egy telefonszám, ahol felhívhatnák ezek az átvert emberek a kormányt, ahogy ezt ígéri a hirdetés?
Miért volt fontosabb, hogy egy év késés után trehány módon földobjanak egy semmitmondó PR-honlapot, ahelyett, hogy alapos kidolgozás után csak élesíteni kellene?
Ennyire amatőrök, vagy ennyire lenézik az embereket?
***
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő Asszony! Lehet, hogy a honlap egy picikét előbbre haladt talán annál, mint amennyire kellett volna, az előkészítés azonban jó ütemben halad. A legfontosabb hír az, hogy a Nemzeti Eszközkezelő augusztus 30-án létrejött, 100 millió forint jegyzett tőkével és 1,9 milliárd forint tőketartalékkal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által megalapítva.
– Tehát egy létező intézményről beszélünk – ez az első. Kettő: ahhoz, hogy ez az intézmény működjön, és valóban végre tudja hajtani feladatát, az eljárásrendjét, szabályait meg kell alkotni. A kormány szeptember 28-án az erről szóló előterjesztést már megtárgyalta. Hamarosan a parlament elé terjeszti, és ha a tisztelt képviselő hölgyek és urak is úgy szeretnék, hogy egy valóban működőképes Nemzeti Eszközkezelő jöjjön létre,akkor támogatni fogják.
***
ERTSEY KATALIN: – Államtitkár Úr! Önnek az ön szempontjából igaza van, ön ezekkel a dátumokkal, ezekkel a határidőkkel védheti meg magát a főnöke előtt. De az ügyfeleknek, akik nekünk írnak levelet, kétségbeejtő a helyzetük: egy éve várnak arra, hogy valami történjen. Mert az, amit önök eddig tettek, az édeskevés. Ezek után mit mond ön, ha találkozik velük? Én nem tudom, hogy mit mondjak nekik. Nem tudok egy telefonszámot sem megadni. Egy év és immár több mint egy hónap eltelt, október 3-a van, és válaszra várunk: hol van az az eszközkezelő, amely az ígéret szerint a legnagyobb bajban lévőket fogja segíteni?
***
CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Október elsejétől van lehetőség a kényszerárveréseknél a kvóta érvényesítésére. Teljesen időben vagyunk. Amikor ez a probléma akuttá válik, tehát valóban azokat érinti, akik képtelenek fizetni, és az ő házukat elárvereznék, na, akkor kell belépni a Nemzeti Eszközkezelőnek, s eldöntenie, hogy kiket támogat, milyen szociális feltételek mellett.
A Fidesz országmentő akciója közben foglalkozik-e valaki az emberek ügyeivel?
KOVÁCS TIBOR,(MSZP): – Államtitkár Úr! A szabályozási környezet bizonytalansága miatt az energiaszektorban is megindult a munkahelyek leépítése. Ön, mint korábban Borsod megyei lakos, tisztában van vele, hogy az AES amerikai tulajdonú társaság megszüntette a Tiszapalkonyai és a Kazincbarcikai Erőmű működtetését. Fölajánlotta eladásra ezeket a társaságokat, a szerződést meg is kötötték, de az Energia Hivatal, mint köztudott, nem hagyta jóvá. Ez még elfogadható is lenne, ha nem érintene több száz dolgozót, akik több mint három hónapja egyetlenegy fillér sem kapnak. Sem fizetést, sem egyéb más juttatást! Csapdahelyzetben vannak: tartalékaikat felélték és elhagyni sem tudják a vállalatot. Teljes a bizonytalanság: működhet-e tovább a társaság, ha igen egyáltalán milyen körülmények között, milyen feltételekkel vagy megszűnik a dolgozók munkahelye. Ráadásul, a napokban a Tisza II. erőmű, tehát a nagyobbik Tiszaújvárosi Erőmű, is bejelentette: 60 fő leépítését tervezik. Kérdezem:
A kormány figyelemmel kíséri-e az energiaszektorban történteket?
Milyen következményei lesznek mindezeknek?
Mit kíván tenni a kormány a munkahelyek védelme érdekében, és az energiarendszer hosszú távú, fenntartható működtetése érdekében?
Az országmentő lózungok mellett érdemben kívánnak-e foglalkozni a munkavállalóknak a problémáival?
***
FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár):- Képviselő Úr! Amennyiben a kérdéseinél kevesebb lenne a lózung, akkor hamarabb megértenénk egymást. Egyébként csak a gazdaságtörténeti emlékezet miatt mondom: az említett erőműveket nem mi privatizáltuk annak idején, hanem önök. Tehát azt, hogy a privatizáció eredményeként milyen hátrányos következmény éri most már nemcsak a társadalmat, hanem az ott dolgozókat is, azt gondolom, nem tőlünk kellene megkérdezni.
– Az AES Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft. két telephelyénél, a Borsodi Hőerőműnél és a Tiszapalkonyai Hőerőműnél jelentett be szüneteltetési engedélyt, amelyet a Magyar Energia Hivatal a jogszabályokban foglaltak miatt jóváhagyott. Idén májusban az AES egyébként eladta az üzletrészét egy másik magáncégnek. Tekintettel arra, hogy ezek 20-20 százalékos tulajdonrészek voltak, ehhez már nem kellett hozzájárulás, csak a szerződések tudomásulvétele.
– A kérdésre válaszolva, hogy miért történt mindez: azért, mert a befektetők a működésre fordítandó pénzeket csökkentették, csak újabb tőkeinjekcióval lehetett volna működtetni, és az amerikai tulajdonosok ezt már nem akarták vállalni. Ennek megfelelően megkezdték a piacról való kivonulást, vélhetően a későbbi, a jogszabály alapján előírt rekultivációs költségek elkerülése érdekében. A kormány egyébként ezekre odafigyel: nem véletlen, hogy előtérbe helyeztük az energiapiac lehetőség szerinti állami körbe vonását, és az ehhez a szükséges lépéseket már megkezdtük.
***
KOVÁCS TIBOR: – Szeretném emlékeztetni államtitkár urat, hogy az előző kormány időszaka alatt az energiaszektor végig stabilan működött. Ezek a társaságok is stabilan működtek, mert volt egy olyan elfogadott szabályozó rendszer, amelyhez minden gazdasági társaság alkalmazkodni tudott, mert kiszámítható volt az a pálya. Amióta önök kormányoznak, azóta viszont problémák keletkeztek az egész energiaszektorban. Leállították a mátrai fejlesztést, most bezárják ezt a két erőművet, az amerikai a Tisza II.-ből is ki kíván vonulni, mert olyan bizonytalan a szabályozási terület. Ráadásul ennek az erőműnek a területén van az az elosztórendszer, ami a tiszaújvárosi gazdasági társaságok villamosenergia-ellátását biztosítja, és hogyha kiesés van, akkor tudjuk, hogy az 100 milliós nagyságrendű.
– Nincs gazdája a dolognak, tisztelt államtitkár úr! Amit egyébként elmondott az adásvétellel kapcsolatban, az sem egészen úgy van. Legyen szíves, nézzen utána, és jelöljenek ki valakit, aki a dolgozók problémával is érdemben tud foglalkozni.
***
FÓNAGY JÁNOS: – A képviselő úr is pontosan tudja, hogy magának a rendszernek a működését ennek a két egységnek a kiválása nem érinti. Ha pedig a befektetők a Magyarországon az elmúlt másfél-két évtizedben elérhető extraprofitjuk csökkentése miatt kivonulnak azt éppen azért teszik, mert kézben tartjuk az energiapiacot. Éppen azért, mert maximáljuk az árakat, éppen azért, mert odafigyelünk arra, hogy az a sok millió magyar fogyasztó mennyiért és hogyan kapja meg az energiát vagy esetleg a távfűtését. Ha ezt ők zokon veszik, ám tegyék. Ez semmiként sem azt jelenti, hogy az elmúlt időszak 15-20 év gyakorlata jó volt, a miénk pedig rossz. Nem lehet többé Magyarországon gyarmati extraprofitot érvényesíteni. Ezt önöknek és a külföldi befektetőknek is tudomásul kell venni!
Szabadon elsétálhat Joav Blum?
KEPLI LAJOS, (Jobbik): – A Székesfehérvári Városi Bíróság első fokon felmentette a közokirat-hamisítás vádja alól Joav Blum izraeli-magyar kettős állampolgárt. Az indoklás szerint bár bűncselekménynek számít egy olyan lakcímre állandó lakosként bejelentkezni, ahol nem él életvitel-szerűen az ember, Blum azonban nem ismerte a magyar nyelvet, s az okirat kitöltésénél és aláírásánál jelen lévő polgármester, jegyző, valamint az ügyvédje félretájékoztatta őt, ezért tévedésben volt, ami kizárja a büntethetőségét.
– Reményeink szerint ez az ítélet nem valamiféle politikai nyomásra született. Elképesztő szakmai hibának tartjuk, hiszen mindnyájan tudjuk, a tévedés ebben az esetben már csak azért is kizárt, mert ennek az okirat-hamisítási bűncselekménynek van egy gondatlan alakzata is, legalább azért mindenképpen felelnie kellett volna. Másrészt pedig azt is tudjuk, hogy a jog nem tudása nem mentesít annak alkalmazása alól.
– Felmerülhet az a verzió is, hogy a lakcímbejelentő kitöltésénél jelen lévő személyek – Blum ügyvédje vagy a sukorói polgármester – tájékoztatták félre őt. Ebben az esetben az ő büntetőjogi felelősségük is tetten érhető. De ha Blum nem is volt tisztában az idevonatkozó szabályozással, akkor is elkövette a bűncselekményt! Ezért kérdezem:
Merre tovább Sukoró-ügyben?
Hogyan képzelik a folytatást?
Mit szeretnének tenni annak érdekében, hogy ilyen elképesztő szakmai hibával járó ítéletek a jövőben ne fordulhassanak elő?
***!
DR. BELOVICS ERVIN, (legfőbbügyész-helyettes): – Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megfelel a tényeknek, hogy 2009-ben közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat a Székesfehérvári Városi Ügyészség a képviselő úr által említett ügyben. És az is megfelel a tényeknek, hogy a bíróság a vádlottat 2011. szeptember 14-én felmentette.
– A bíróság döntésének a jogalapját a büntethetőséget kizáró ok, konkrétan a tévedés képezi. Magam is úgy gondolom, hogy ez a döntés törvénysértő és elfogadhatatlan, ezért a megyei főügyészség az elsőfokú bíróság döntése ellen már bejelentette a fellebbezést. Részleteket azért nem tudok mondani, mert a bíróság még nem foglalta írásba az ítéletét, csak a szóbeli indoklás során elhangzottakat ismerem jómagam is. De az ott elmondottak alapján úgy gondolom, hogy a döntés törvénysértő, ezért az ügyészség az egyetlen lehetséges eszközt fogja érvényre juttatni, – nevezetesen: a fellebbezést fenn fogja tartani.
***
KEPLI LAJOS: – Köszönöm, hogy ön is elismeri ennek az ítéletnek a törvénysértő voltát. Éppen a múlt héten a bírák jogállásáról szóló törvény tárgyalása során sérelmezte Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam, hogy az alkalmassági vizsgálat kikerül a kinevezés szempontjai közül. Hát látjuk, hová vezet! És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mindez egy olyan ügyben, amelyben a szálak egészen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök úrig érnek, akit éppen most hallgatnak meg gyanúsítottként az ügyészségen. Tehát egy egyszerű okirat-hamisítástól így tudunk eljutni a milliárdos kárig, ami az államot érte. Egy telekcseréből, illetve egy lakcím-bejelentési botrányból így lesz egy olyan országossá dagadó botrány, aminek szálai a legfelsőbb körökig elérnek. Elfogadhatatlannak tartjuk, és a továbbiakban a lehető legszigorúbb fellépést várjuk az ügyészségtől!
Bartha Szabó József