Az Európa Tanácsnak (ET) a Lisszaboni Szerződés alapelveinek, köztük a kisebbségi jogokra vonatkozóknak az Európai Unión kívüli elfogadtatásában játszott szerepére mutatott rá Kalmár Ferenc András (KDNP) szerdán Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán.
A közgyűlés egyebek között azt a jelentést vitatta meg és fogadta el, amely azt vizsgálja, milyen hatással jár az Európai Unió intézményrendszerét korszerűsítő, közel két éve életbe lépett Lisszaboni Szerződés az Európa Tanács tevékenységére.
A magyar képviselő a vitában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy mivel az ET jóval több európai államot csoportosít, mint az EU, a tanács feladatának tekintheti az alapelvek elfogadtatását az unión kívüli államokkal.
„Amit az EU csinál, és jó volna egész Európára, azt az Európa Tanácson keresztül kell átvinni azokba az országokba, ahol az uniónak nincs hatásköre” – mondta Kalmár Ferenc András a vitát az MTI megkeresésére összefoglalva.
Rámutatott arra is, hogy más a problematikája Kelet-Európának és Nyugat-Európának. A keleti térségből szinte minden felszólalásban szerepel a kisebbségi jogok témája, azok bevezetésének és tiszteletben tartásának fontossága.
A képviselő külön méltatta, hogy a Lisszaboni Szerződés bevezette a kisebbségek fogalmát az unió elsődleges jogába.
Megemlítette felszólalásában Kalmár Ferenc András azt is, hogy Európa keleti felében jelentős kulturális különbségek vannak. Hangoztatta, hogy az ET-nek ezek áthidalása érdekében is dolgoznia kellene.
Úgy vélte, az Európa Tanács hozzá tud járulni ahhoz, hogy a még nem EU-tag európai országok az uniós szerződés szellemében készülhessenek fel a csatlakozásra és a gördülékeny integrálódásra.
A Lisszaboni Szerződésnek gazdasági dimenziója is van – emelte még ki Kalmár Ferenc András. Utalt arra, hogy múlt héten Varsóban Orbán Viktor miniszterelnök is kifejtette: az európai gazdaságnak szüksége van a keleti bővítésre, különben nem fog tudni fejlődni.