Az emberek számára a stressz legalább annyira az élet velejárója, mint az, hogy eszünk vagy alszunk, dolgozunk és kapcsolatokat alakítunk ki. Azonban csak kevesek ismerik az igazságot erről a ma már divatosan használt kifejezésről. Mi is az a stressz?
Először érdemes tisztázni azt, hogy a stressz nem feltétlenül csak negatív értelemben használatos. Létezik, ugyanis az un eustressz, mely létfenntartásunk egyik alapköve. Ez akkor kerül felszínre, ha valamilyen vészhelyzet alakul ki. Selye János, magyar származású tudós kutatatásai alapján, az eustresszel megvédhetjük magunkat egy vadállat támadásával szemben, de ugyanakkor az állatvilág számára is fontos a túlélésért folytatott küzdelemben. Ezt a jó stresszt használják az állatok akkor, ha halottnak tettetik magukat.
Azonban az emberek életében nem csak kedvező stressz létezik, hiszen sokszor maguk válnak stressz forrássá. Ez a jelenség pedig a disz-stressz.
A stressznek alapvetően két formája van. A mobilizáló és debilizáló. A mobilizáló szintén a jótékony csoportba tartozik, felszínre hozza az ember rejtett fizikai és szellemi képességeit. Miközben a debilizáló jelentkezésekor még azt is elfelejtjük, amit ez idáig tudtunk.
Személyes példám a nemrégiben sikeresen teljesített KRESZ-, illetve az ezt egy évvel megelőző érettségi vizsgám. Az érettségimre most is úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna. Hihetetlennek tűnt, de minden egyes tétel tartalma, amit kihúztam azonnal az eszembe jutott. Nem lehetett összezavarni. Azonban akár csak egy nappal később rákérdeztek volna a történelem rejtelmeire bizony már erősen kellett volna koncentrálnom. Ez fordítva is előfordul, van, hogy az ember bárhogy próbálja nem képes az adott helyzetben megfelelni az elvárásoknak. Ez természetesen emerfüggő, de ez nem jelenti azt, hogy valaki csak egyik vagy csak másik stresszformát éli meg. Keveredve jelentkeznek. Az extrovertált személyiségeknél leginkább tapasztalható a mobilizáló, míg a befelé fordulóknál a debilizáló a gyakoribb.
Jómagamról nem tudnám igazán eldönteni melyik a legmeghatározóbb, az azonban bizonyos, hogy a mobilizáló stressz sokszor kihúzott már a bajból.
Életünkben számtalan alkalom nyílik arra, hogy stresselhessünk. Sajnos, ha a munkahelyünk miatt válunk feszülté, azt nem tudjuk elengedni hazaérkezésünk után sem, és családunkon vezetjük le. Negatív hatások mindig érnek bennünket, így fontos, hogy tudjuk kezelni azokat. A stressz nem csak szellemileg és érzelmileg, de fizikálisan is megviselhet bennünket, alvászavarokat okozhat, ingerlékenységet, érzelmi kitöréseket vagy akár gyomorfekélyt, szívproblémákat. Így könnyen emberi ronccsá válhatunk.
Tévedés azonban kijelenteni, hogy a stressz minden esetben ártalmas. A fentiekben említett formái az eustressz illetve a mobilizáló, előnyösen befolyásolhatják életünket, viszont a negatív, felesleges stresszezés senkinek sem kedvez. Találjuk meg az egyensúlyt életünkben, hogy a számunkra a hasznos stressz legyen a meghatározó ne pedig a káros.
Petrovics Mónika