Csak radikális minimálbér-emeléssel lehet elérni, hogy a jövő évi adóváltozások miatt senki se járjon rosszabbul. Kérdés viszont, hogy ezt a kis és középvállalkozások ki tudják-e termelni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Németh Dávid, az ING bank vezető elemzője. A másik vendég, Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője úgy véli, a végtörlesztés legnagyobb kockázata, hogy a hitelezési aktivitást csökkenteni fogja a bankpiacon, ezáltal a gazdaság teljesítményét is.
Van olyan réteg, amely egyértelműen rosszul jár a jövő évi adóváltozásokkal, ha például, nem emelik a minimálbért – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Németh Dávid, az ING bank vezető elemzője. Hiszen ennél a rétegnél eltűnik az adójóváírás, vagyis több adót kell fizetniük.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyan többször hangsúlyozta, hogy az adójóváírásokkal senki nem járhat rosszul – ez viszont csak úgy oldható meg, ha drasztikusan megemelik a minimálbért. Ez többletköltség a munkáltató számára, és kérdés, hogy ezt ki tudja-e termelni. Különösen kérdéses ez egy kis vagy közepes vállalkozásoknál, illetve azoknál, amelyek nagyon alacsony hozzáadott értékű terméket állítanak elő. Ebbe ugyanis nem fér bele az, hogy a jóval magasabb bérszint alakuljon ki – hangsúlyozta az elemző.
Akik eddig legálisan csak minimálbéren voltak bejelentve, de feketén annál jóval magasabb jövedelmük volt, most kénytelenek lesznek többet fizetni. Németh Dávid szerint egyébként nagyon jó irány, hogy szélesítsük az adóbázist, mert a cél, hogy minél többen járuljanak hozzá a közteherviseléshez.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője ehhez hozzátette, hogy valószínűleg az áfa-emelés is azt a csoportot fogja leginkább érinteni, amelyik a jövedelme nagy részét költi alapvető cikkek beszerzésére. Az ő életszínvonalukban valószínűleg még érzékelhetőbb lesz a csökkenés, ha valamilyen formában nem kompenzálja őket a munkáltató.
Márpedig tekintettel arra, hogy milyen konjunkturális növekedési kilátásokkal nézünk szembe, nagyon nagy mozgástere nincs a kompenzációra a vállalatoknak. Samu János ezért azt tartja reálisnak, hogy a kormány megemeli a minimálbért.
Ha ezt a vállalatok nem tudják kifizetni, akkor vagy becsukják a boltot, vagy kénytelenek lesznek elbocsátani néhány embert, és így megspórolni azt a bért, amelyet aztán a többieknek kifizetnek – tette hozzá Németh Dávid.
Adnak-e majd hitelt a bankok?
A végtörlesztés lehetősége a bankok számára azt jelenti, hogy elveszítik a jelenlegi árfolyam és a végtörlesztési árfolyam közötti különbséget – ez mintegy 25 százalékot jelent, ennyivel fogja rontani az adott pénzintézet eredményét, és mérsékli annak tőkehelyzetét is – magyarázta Samu János.
A kérdés az, hogy erre hogyan reagálnak a tulajdonosok. Nyilván lesz olyan bank, amelyik lehetőséget lát majd az átstrukturálódó hitelpiacban, hiszen nagyon sokan fognak forinthitelt keresni, hogy kiválthassák a svájci frankban felvettet. A nagy forintforrással rendelkező bankoknak ebben a helyzetben, érdekükben áll majd, hogy a jobb ügyfeleknek adjon viszonylag olcsón forinthitelt, és ezzel elhalássza őket a versenytársaitól. Tehát beindulhat egyfajta verseny a bankszektorban – vélekedett az elemző.
Sok bank azonban valószínűleg inkább a tőkeproblémájával lesz elfoglalva, és ennek orvoslása érdekében a hitelezési aktivitását egy jó időre lefagyasztja. A nagyon alacsony hitelezési aktivitásnak viszont az a sajnálatos következménye, hogy negatívan befolyásolja a gazdasági aktivitást – figyelmeztetett az elemző.
Samu János éppen abban látja a végtörlesztés legnagyobb kockázatát, hogy milyen mértékben és milyen tartósan fogja negatívan érinteni elsősorban a külföldi tulajdonú bankok hitelezési hajlandóságát.
InfoRádió