A 2006 tavaszán zárt körben elmondott, majd szeptember 17-én kiszivárogtatott őszödi beszéd az újkori demokráciában soha nem látott reakciókat váltott ki. A beszéd kiszivárogtatásának azonban voltak azóta elfeledett előzményei. Három nappal a kormányfői mondatok nyilvánosságra hozatala előtt egy fenyegető üzenetet tartalmazó CD-t küldtek a Budapest Rádiónak és több más médiumnak, futárpostával. Az eltorzított hangú felvételen a férfi magát a Demokrácia Harcosai nevű szervezet tagjának vallja. Azt mondja, ha a kormány szeptember 20-ig nem mond le, „szembe kell néznie a nép haragjával, s olyan láncreakciót indít el, amely felett már nem gyakorolhat hatalmat”. Ők készen állnak arra, hogy „lángba borítsák Budapest utcáit”.
Gyurcsány Ferenc hírhedtté vált mondatait 2006. szeptember 17-én hozzák nyilvánosságra a Magyar Rádióban. Ezek után spontán demonstráció kezdődött a Kossuth téren. Az első tüntetők hét és nyolc óra felé érkeztek meg az Országház elé. A tömeget és a Parlamentet az első órákban alig néhány tucat rendőr biztosítja. Schőn Péter, a BRFK akkori szóvivője – nem sokkal a zavargások után egyéb okokból felmentik posztjáról – úgy nyilatkozik: „nincs rendőri vonatkozása jelenleg az eseményeknek”. Este fél tizenegyre már több százan ácsorognak a téren. A tömeg békés.
Az Index akkori tudósítása szerint az első „híresség” a téren Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, aki nem sokkal este tizenegy előtt érkezik a Kossuth térre, ahol idővel felbukkan Csurka István MIÉP-elnök. Hajnali egy órára már többezres a tömeg, de még minden békésnek látszik: a Parlament 6-os kapujánál álldogáló Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány is nyugodtan cigarettázik és beszélget Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterrel. Hétfő hajnali egy óra felé jelennek meg az első Jobbik-zászlók és Toroczkai László a Hatvannégy Vármegye képviseletében. Állítólag ő az, aki végül gondoskodni tud némi hangosításról: körülbelül hajnali negyed kettő lehet, amikor elhangzik az első beszéd, amelynek lényege: Gyurcsány mondjon le. A tömeg egy közel két-háromszáz fős szelete eközben eljut Sólyom László rezidenciájához, ahol Kerényi Imre színházi rendező mond rövid beszédet, s arra kér mindenkit: inkább menjenek vissza a Kossuth térre. A Parlament előtti tömeg hajnali fél három felé szétoszlik, reggelre már csak néhány százan tartanak ki a téren.
Sólyom László államfő délután fél kettőkor olvasott fel egy rövid nyilatkozatot a sajtónak. Ebben azt mondta, hogy a miniszterelnöki beszéd tartalmi szempontból nem jelentett számára újdonságot, mivel a kampány és az utána hozott intézkedések közti ellentmondásról már augusztusban kijelentette: az alapkérdés az, hogy milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez. Hozzátette, hogy a köztársasági elnöknek az alkotmány erre a helyzetre nem ad közjogi beavatkozási lehetőséget.
A Kossuth téren eközben Wittner Mária az első fideszes politikus, aki közösséget vállal az ottlévőkkel, akik egyre változatosabb követelésekkel állnak elő: valaki például azt akarja, hogy ne lehessen álnéven kommentelni az interneten. Kora délutánra újra többezresre duzzadt a tömeg, néhány randalírozó idővel átlöki a rendőrségi kordonokat; ez az első jele a készülő agressziónak. Újra megjelenik a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye, a közben tízezressé duzzadt tömeg vezérért kiált.
Este tíz órakor Toroczkai László vezetésével kisebb delegáció indul az MTV Szabadság téri épületéhez, hogy beolvassanak egy közleményt élő adásban. Az elsődleges cél az volt, hogy a közszolgálati tévé tegye közzé a demonstrálók petícióját, és valós adatokat közöljön híradásaiban a résztvevők számáról. A delegációt az MTV biztonsági szolgálata elhajtja, egyes állítások szerint „túszul ejti”. Toroczkai ekkor visszarohan a Kossuth térre, ahol hatásos beszédet mond: arra szólítja föl a tömeget, hogy vonuljanak át a televízióhoz. Ennek sok százan eleget is tettek. Először alig pár ember próbál csak benyomulni az MTV ajtaján, de néhány ott posztoló rendőr gázspray-vel lefújja őket. Ezután sörösdobozokkal, kavicsokkal, térkövekkel dobálják a rendőröket.
A folyamat pillanatok alatt lobban lángra, ahogyan az MTV előtt parkoló autók is. Az alig néhány tucat, vidékről felrendelt rendőr behúzódik a székház ajtaján, lehúzza a reteszeket, és onnan fújnak ki néha egy-egy lövet gázsprayt. Eközben az MTV adása folytatódik, a Juhász Ferenc MSZP-alelnökkel stúdiózó Navracsics Tibor (Fidesz) épp azt jelenti be: pártja nem vesz részt a másnapi parlamenti vitanapon. Később a két politikust az egyik hátsó ajtón menekítik ki, mert a rendőrség már nem tudja garantálni a biztonságukat, az adás is idővel megszakad. Az épületbe szorult rendőrök egy tűzoltófecskendővel próbálják megtörni a kintiek meg-megújuló rohamait. Nem sokat ér. Ráadásul a helyszínre érkező tűzoltóktól a tömeg elveszi a nagy nyomású fecskendőt, és azzal lő vissza.
A tömeg megpróbál behatolni az MTV épületébe, de belülről vízágyúval és könnygázzal egyelőre visszaszorítják. A szovjet emlékműtől eltávolított fémkordonnal többen megpróbálják betörni a főbejáratot védő rácsot. A tudósítók arról számolnak be, hogy ekkor jól elkülöníthetően különvált az MTV előtt tüntetők csoportja: az épületet egy ötven-száz fős kemény mag ostromolja és dobálja kövekkel, hátrébb békés fiatalok drukkolnak. Az események egyik legriasztóbb pillanata, amikor egy páncélozott vízágyú elakad a sárban, a randalírozók a kerekei alá még padokat is tesznek, hogy biztosan ne mozduljon. Kövekkel és botokkal dobálják a kocsit, de eltalálja egy Molotov-koktél is. A bent ülő rendőrök végül menekülőre fogják. Gyurcsány Ferenc ekkor jelenti be, hogy másnap reggelre összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet.
„A teljes létszámot kivonom az épületből, mert meg fogunk fulladni a füstben. Hungária várjon meg minket, a Nádor utcai hátsó kijáraton kimegyünk, s akkor nagyon komoly erő van, maximum kitörünk innen svarcban. Nem fogunk megdögleni ebben a kurva épületben!” Ezt Giber László, a székházvédő egység parancsnoka közölte rádión éjfél előtt. „Nyugtáztam, annyi az utasítás, Laci, maradjatok még. Nem tudok mit tenni.” Ezt kapta válaszul az egyik műveleti parancsnoktól. Giber erre a Blikk akkori cikke szerint azt mondta: „Jöjjön be, aki ezt az utasítást kiadta, s dögöljön meg itt, a szén-monoxidban. Megtagadom a parancsot, ha hadbíróság elé állít, akkor is, rohadjon meg az, aki ezt mondta. Kiviszem az összes emberemet innen. Benzinnel ránk gyújtottak mindent.” A tévések idővel mind kimenekültek az épületből, és a rendőrség is megadta magát. A demonstrálók benyomultak az épületbe, de nem tudtak mit kezdeni a „győzelemmel”: kitűztek egy magyar zászlót az épületre, a büfét pedig kifosztották, igaz, Wittner Mária fideszes politikus ezt akkor tagadta. Azt mondta, a tüntetők „pénzért fogyasztottak”.
Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint aznap éjjel százhuszonöt sérültet láttak el a helyszínen, többen csak késve jelentkeztek valamelyik kórházban. A mentők által ellátott sérültek többsége rendőr volt, legtöbbjüket ütések, zúzódások, vérző sebek miatt kellett ápolni. Az akkori statisztika szerint százöt rendőr került kórházba, egyikük súlyos, életveszélyes sérülésekkel.
Gergényi Péter budapesti főkapitány ellen – a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban –elöljárói intézkedés elmulasztása miatt eljárást indított a katonai főügyészség, az ügyben nemrég hallgatták ki az érintettet. A Fővárosi Ítélőtábla pedig idén januárban mondta ki, hogy az MTV-ostrom során a rendőri felszerelésekben okozott károkért Toroczkai László felel. A BRFK azért indított tízmilliós kártérítési pert Toroczkai ellen, mert álláspontjuk szerint ő volt a szervezője a Szabadság téri eseményeknek. A krónikához tartozik, hogy a rendőri eszközökben hetvenmillió, míg az MTV épületében körülbelül negyvenmilliós kár keletkezett. Legalábbis ami forintban mérhető.
Arra egyelőre továbbra sincs megnyugtató válasz, hogy pontosan kik és hogyan szervezték, már ha valóban szervezték a huliganizmust, mozgatta-e valaki tudatosan a vandál magot. Továbbra sincs megnyugtató válasz arra sem, hogy a rendőrség – illetve annak egykori irányítói – szakmai dilettantizmusból, tudatos elhatározásból vagy valamilyen más ok miatt hoztak rossz döntéseket.
www.nol.hu/Szalay Tamás Lajos