A frakcióvezető hiába nyújtotta be, majd dolgozta át többször is – az átláthatóság jegyében – a képviselők javadalmazásának új rendszeréről szóló javaslatát, terveiből sem a pártvezetés, sem a frakció nem kért.
Több mint fél éve nem vette tárgysorozatba Lázár Jánosnak a képviselők fizetéséről szóló javaslatát a parlament illetékes bizottsága – noha a házszabály szerint ezt harminc napon belül meg kellett volna tennie. A fideszes frakcióvezető a lakhatási támogatás kifehérítését az első lépésnek szánta a költségtérítésekkel való trükközés elleni harcban, de a hvg.hu úgy értesült, hogy az időközben elkészült új koncepcióra képviselőtársai és a pártvezetés is nemet mondtak, írja a hvg.hu.
A Fidesz frakcióvezetője azután tett javaslatot a képviselők pótlékának átszabására, hogy az év elején több kormánypárti képviselőről kiderült, szabálytalanul vették fel a költségtérítésük egy részét a parlamenttől. (E politikusok többnyire azzal védekeztek, hogy elfelejtettek szólni a parlament hivatalának, hogy az önkormányzattól is kapnak támogatást. A Fidesz a pénz visszafizetése ellenére a képviselőket több százezer forintra büntette. Például Papcsák Ferenc zuglói polgármestert és Zsiga Marcellt az MSZP fel is jelentette, de az ügyészség úgy ítélte meg, nem igazolható a csalás vádja.)
Lázár március 9-én benyújtott önálló képviselői indítványa szerint elvennék a havi 115 ezer forintos lakhatási támogatást azoktól a képviselőktől, akiknek a fővárosban, a választókerületében vagy abban a megyében, ahol területi listán megválasztották, lakása, háza van. (Ma ez az összeg automatikusan jár minden olyan képviselőnek, aki úgy nyilatkozik, hogy nincs helyben lakása.) Lázár azóta már kidolgozott egy új koncepciót a képviselők juttatásairól, ami több megoldási lehetőséget is felvázolt, de ezek vagy a kormánypárti képviselők, vagy a miniszterelnök-pártelnök ellenállásán elbuktak, értesült a hvg.hu fideszes forrásokból. (Ennek ellenére a parlament holnapján az ősszel elfogadandó sarkalatos törvények listájában megtalálható a képviselők javadalmazásáról szóló törvény – mely a régi alkotmány szerint is kétharmados –, a kormány június 15-én benyújtott törvényalkotási programjában nem tüntette fel.)
A hvg.hu információi szerint a frakcióvezető két variációt vázolt fel a költségtérítések – a lakhatási juttatás és a választókerületi pótléknak nevezett utazási támogatás – átalakítására. Az egyik tervezet szerint a pótdíjak teljesen megszűntek volna, viszont cserében jelentősen megemelték volna a bruttó 231 ezer forintos alapdíjat. A hvg.hu úgy tudja, az ehhez végzett számítások szerint akár az egymillió forintot is megközelíthette volna a képviselői tiszteletdíj, amit a miniszterelnök-pártelnök utasított el azzal az érveléssel, hogy a politikusok fizetésének ilyen mértékű emelését válság idején a Fidesz nem vállalhatja a közvélemény előtt. Egykor hasonló javaslattal állt elő még kormányfőként Gyurcsány Ferenc, de MSZP-s képviselőtársai sem támogatták verzióját, a fideszesek pedig élesen kikeltek ellene.
A mostani Lázár-koncepciót ismerő, neve elhallgatását kérő egyik kormánypárti képviselő szerint a Fidesz frakcióvezetője felvetette, hogy az Országgyűlés vegyen lakásokat, amelyeket aztán ki lehetne adni a vidéki képviselőknek, de ez is jelentős kiadással járna, amit a pártvezetés szintén nem akar vállalni. Több más ötlet a frakció ellenállásába ütközött. Fideszes források szerint felmerült, hogy a képviselők benzinkártyát kapnának, aminek alapján világossá válna, pontosan mennyit utaznak havonta. A jelenlegi szabályok szerint azok a képviselők, akiknek a választókerületi székhelye a törvényben meghatározott távolságokra van Budapesttől, az alapdíj 60-135 százalékát jelentő havi pluszra számíthatnaj – akkor is, ha választókerületüket egyszer sem látogatják meg.
Információink szerint szintén a frakción bukott meg az az ötlet is, mely szerint az alapdíj a jelenlegi maradt volna, de a költségtérítéseket jelentősen visszavágták vagy teljesen eltörölték volna. „Nem lehet elvárni, hogy nettó 140-150 ezer forintért dolgozzanak a képviselők. Már csak a korrupciós kockázatok miatt sem, hiszen egy alulfizetett politikus könnyebben megvesztegethető” – mondta a felvetésről a sarkalatos törvények előkészítésében részt vállaló egyik kormánypárti politikus.
A korábban is sok botrányt okozó javadalmazás ügyét évtizedek óta demagógiával kezelik a pártok, ahogyan a közvélemény is. Az eredeti, 1990-es törvény még azt írta elő, hogy az alapdíj a mindenkori miniszteri illetmény 50 százaléka. Ezt a Horn Gyula vezette kormány idején a parlament kétharmaddal úgy módosította, hogy a köztisztviselői illetményalaphoz kötötte, annak hatszorosában megadva az összeget. Ha az 1990-es szabályozás máig életben maradt volna, akkor a képviselők alapfizetése a jelenleginek közel háromszorosa, 645 ezer forint lenne.
Míg az alapdíj az eredeti előíráshoz képest jóval alacsonyabb, az utazási pótdíj 2010-ig folyamatosan emelkedett: 1990-ben csak a budapesti képviselők plusz 35 százaléknyi díjat kaptak, ez 2000-ben 70 százalékra emelkedett, majd a sorozatos botrányok miatt 2010-től 60 százalékra csökkentették. A fővárostól 200 kilométerre élők húsz évvel ezelőtt 60 százalékos pluszra számíthattak, ma már 135 százalékot, azaz 311 ezer forintot vehetnek fel. Jelenleg egy, a fővárostól 250 kilométerre található választókerületben megválasztott, Budapesten lakással nem bíró, valamelyik bizottságban elnöki posztot betöltő és egy másik testületben tagként dolgozó képviselő havonta akár 1,1 milliót is kézhez kaphat. Tehát a fizetése közel 80 százalékát a pótdíjakból szedi össze.
hvg.hu