Close

A sajtó és az ingaltan szakma kapcsolata

2011 szeptember 1-3 között került megrendezésre a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségének és a Magyar Újságírók Szövetsége ingatlanpiaci szakosztályának közös rendezvénye a tihanyi újságíró üdülőben.
Nagyszerű helyszínnek bizonyult a tihanyi újságíró üdülő! Az időjárás is kegyes volt hozzánk, hiszen mind a levegő és a víz hőmérséklete is kiváló volt.

 

 Program:

Tósoki ImreTihany polgármestere elmondta, hogy szerencsés a település, melyet a fekvése miatt a Balaton Monte Carlója címmel illettek.
A településközpont rehabilitáció és kerékpárturizmusra vissza nem térítendő támogatásként mintegy 600 millió forintot nyert el a város, amit uniós és állami pályázatok révén szereztek meg. Ez akkora fejlesztésre adott lehetőséget, mint amekkora Club Tihany megépítése volt huszonöt évvel ezelőtt.
A tihanyi önkormányzat adósága példaértékűen minimális, mindössze 4,5 millió forint a hitel- törlesztés éves díja.

Borsi László MÚOSZ Ingatlanpiaci szakosztály elnöke mondandójában kiemelte: a média és ez által az önálló ingatlan média szerepe is egyre erősebb lett az elmúlt években. A szakértő szerin a krízis okozta helyzet miatt a szakma nehézségekkel küzd, hiszen az ingatlan közvetítő láncok küzdenek a fennmaradásért és néha nem pontosan fogalmaznak a kiadott jelentéseikben, nyilatkozataikban. Ebben a helyzetben a média szerepe és felelőssége  óriási.
A szakember bejelentette, hogy új ingatlangazdálkodási szakoktatás indult a Zsigmond Király Főiskolán idén szeptembertől.

Keresztély Dezső, a MIGSZ elnöke az ingatlan szakma és a sajtó kapcsolatát elemezte.
Szerinte: az ingatlanszakma és sajtó kapcsolata ma még fontosabb, mint korábban volt.
Vannak pozitív példák is: ilyen változás Vas megye és a Nyugat dunántúli régió pozitív irányú elmozdulása a válság óta. A sajtó erről  rendszeresen beszámol és tudósit.
A munkaerő piaci korlátok is jelentősen változtak, ma a korábbi korlátozás már megszűnt Ausztriában a magyar munkavállalók számára.
A magyar jövedelmek nem változtak számottevően és ez negatív hatással van a lakáspiacra, ezért mondható el, hogy a 270-280 ezer ft/nm2 lakás ár a megfizethető (önerő és hitel összességében) a magyar emberek számára. Középkategóriás lakásokért dolgozunk ma Magyarországon.

Juhász István az ingatlanpiaci szakosztály titkára Körképet rajzolt az ingatlan témával foglalkozó sajtótermékekről. Kiemelte, hogy a elektronikus média hatása is figyelemre méltó, ilyen például  a televízió és a rádió. Több kereskedelmi TV-nek, rádiónak is van ingatlanos műsora.
Írott sajtó mellett az online oldalak is egyre erősebb befolyással bírnak.
A médiumok érdemben sokat foglalkoznak az ingatlanpiaci jelenségekkel, de különbséget kell tenni a piacbefolyásoló PR témák és a tényleges hírértékű események között.
Vannak az online újságok, melyek sokszor arctalanul fél információk ismeretében dobnak fel témákat a többi érintett megkérdezése nélkül. Jó lenne az összes érintett véleményét egy időben, egy helyen ismertetni, hogy az olvasók mérlegelni tudjanak állásfoglalásuk előtt.

A hirdetési anyagokban a piac kínálatának egyediségét és minőségét kéne hangsúlyozni. Ki kell dolgozni, hogy konkrétan melyik médiaeszközöket vegyünk igénybe és milyen mértékben. A vásárlói és befektetői csoportonként a következő médiumok jöhetnek szóba:
szakmai lapok, gazdasági lapok, magazinok,  nagyobb napilapok, speciális hirdetési újságok, közszolgálati és kereskedelmi TV-k, helyi hirdetési lehetőségek, online ingatlanos portálok, közterületi reklámhordozók, pl. plakátok, járművek.
Ingyenes ingatlanhirdetések feltételére több mint száz portál áll rendelkezésre ma.
Érdemes a hirdetési kampányokat alaposan előre megtervezni, felkészülni a legváratlanabb kérdésekre is. Csak így lehetünk hatékonyak a mai beszűkült ingatlanpiaci helyzetben.

Dr. Németh László BKKI  képviseletében az ingatlanszakma aktuális kérdéseiről beszélt.            –
A kereskedelmi és iparkamara kapcsán megjelenő új törvényről fogalmazta meg elvárásait.
A tervezet nagyon kevés konkrétumot tartalmaz, képviselői javaslatokkal erősítik fel.
Példának okáért az Agrárkamara és Iparkamara megosztása tekintetében viták vannak.
Jelenleg a kamarán belül 4 szakmai osztályhoz tartoznak az ingatlanosok.
Ezek pedig :
1.Épitőipari osztály
2.Pénzügyi osztály
3.Kereskedelmi osztály
4.Kamara ingatlanos osztályához.

A tervezet jelenleg mintegy 740 ezer gazdasági társsággal számol és a feladata a közjogi feladatok, hatósági feladatok lesznek. A kötelezettséget alacsony tagdíjjal kompenzálnák.

Dombi Ágoston Ingatlan és Befektetés főszerkesztője szerint a média és a szakma kapcsolata nagyon fontos, de közel sincsenek kihasználva a közös érdekek. Az Ingatlan és Befektetés, mint piacvezető online és elektronikai rendszer alapján működő média, rendszeresen több témával, így a lakáspiaccal, kezeléssel, értékbecslést és számos egyéb ingatlanszakmához kapcsolódó kérdéssel foglalkozik. Rendszeresen kikérdezi és figyelembe is veszi a mértékadó szakértők véleményét, s azokat ütközteti az aktuális hírekkel.
Fontos megkülönböztetni a közszolgálati híreket az üzleti célú hírverésektől.

Dr Német Miklós, a MIGSZ CEPI-CEAB főtitkára  a nemzetközi ingatlanszakma aktuális  kérdéseiről,  a gyakorlók jogszabályi feltételeiről és a szakmai kártyáról beszélt előadásában. Mint mondotta: információ összegzést végeztek Brüsszelben,  az A CEPI kiemelten fontos feladata a szakmai kártya feltérképezése és egy új európai rendszer kialakítása. A tapasztalatokat így összegezte:
Ausztriában törvényi reguláris kötelezettsége van a piacra történő bejutásnak és minden más szakmagyakorlásnak. A piacra történő bejutás függ a gyakorlati évek számától.
Magas iskolai oktatás és hat év gyakorlat elvárt, három év egy úgynevezett „arbeiter” minősítéssel és egy év szakmai tapasztalattal, vagy pedig egyetemi diplomával. Az írásbeli vizsga az utolsó napon szóbelivel zárul.
Az előkészítés során egy vagy két év kurzus elvárt, mely jogi és gazdasági ismereteket igényel és a közjog valamint  az építőanyagok ismeretét is.
A jogosítványt az iroda falára kell kitenni és szükséges biztosítást is ki kell helyezni
Nincs szakmai kártya egyenlőre, de van egy projekt, mely alkotni kíván ilyet.
Az OVI(Osztrák Ingatlanszövetség) tagjainak meg kell mutatniuk a tudásukat és a  minőséget minden évben,(beleértve az alkalmazottiakét is) valamint a fennálló biztosításukat.
Van egy állami regisztráció is a Kereskedelmi Kamaránál, mely összeköttetésben van már a készülő szakmai  kártya szabályozásával.
Az értékelők egy vizsgát tesznek le és meg kell lennie továbbá a tíz év szakmai gyakorlatnak.
Minden öt évben a jogosítványt meg kell újítani.

Belgiumban minden polgárnak saját elektronikus személyigazolványa van.
Ha a polgár a szakmai kártyát elveszti, akkor a személyigazolványával kap bejutást a regiszterbe. Az IPI-ben meglévő tagságot nem említi a személy igazolvány, de az IPI weblapján leellenőrizhető, amikor a szakmagyakorló bemegy a  regiszterbe, akkor van egy ellenőrzés (a kapcsolat a központi IPI adatbázis révén) és a szakmagyakorló regisztrálva lesz.
Finnországban incs szakmai kártya. Nincs jogi szabályozás az ingatlankezelők részére. Van egy önszabályozó authorizációs rendszer.
Az ingatlanközvetítőknek rendelkezniük kell egy jogosítvánnyal, hogy üzletet alapítsanak vagy a vizsgát letehessék. Egy társaságon belül csak egy személy köteles a szakmagyakorláshoz szükséges vizsgával rendelkeznie.
Luxemburgban a kártyát a középosztály minisztériuma bocsátja ki. Szükséges a nyilvántartásba vétel a szakma gyakorlásához. Diploma szükséges, illetve ezt helyettesítheti a Kereskedelmi Kamaránál letett vizsga.
A kártyára ráírják az illető nevét, szakmáját, mely minden egyes dokumentumra  felkerül .Az engedélyezés nincs időhöz kötve.
Hollandiában a szabályozás nem követelmény, de a közvetítők 80-90%-a minősített egy vagy két független minősítő intézmény által. Internetes regisztráció van, mely bárki által ellenőrizhető, de nem kártyás. Van egy minősítési szám, mely szabadon látható az interneten és az elkészített értékelési jelentésekhez használható fel.
Lengyelországban nincs fizikai szakmai kártya, de megkövetelt a jogosítvány a szakmagyakorláshoz. Egy regiszter van, amit az Infrastrukturális Miniszter vezet egy jogosítási számmal. A jogosítványhoz tartozik egy fotó és egy szám, mely kitehető a falra. Van egy lehetőség egy kisebb verzióban készült fotóra, szintén plasztik alapon, ha valaki  ezt látni akarja, akkor nincs követelmény arra, hogy ezt láthatóvá tegyék.
Romániában nincs szakmai kártya a szakmagyakorlók részére. Azonban az ingatlanközvetítő ügynökségnek egy minősített kurzuson kell átjutnia, mely az Európai Sztenderd 15733:2010 alapján áll és ennek eredményeként egy szakmai minősítést kap a társaság. Az UNAI(Román Ingatlanszövetség) kibocsát egy jogosítványt a tagoknak, akik számára megkövetelt, hogy egy minősített kurzuson jussanak  át az ingatlanszakmában, csak így gyakorolhatjják a szakmát.

A konferencia hivatalos előadásai után kötetlen konzultációkkal, ismerkedéssel folytatódott a rendezvény, élveztük az újságíró üdülő nagyszerű adottságait és vendégszeretetét.
Szívből ajánlom minden kollégának, hogy éljenek e nagyszerű lehetőséggel, használják az üdülőt, mind hivatalos kapcsolataik erősítésére, mind saját pihentetésükre, feltöltődésükre.
Biztos vagyok benne, hogy jövő ében is megrendezzük és hagyománnyá tesszük itt, a sajtó és az ingatlan szakma találkozóját.

Juhász István
Ingatlanpiaci szakosztály titkár

Kapcsolódó képek:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top