Close

Fővárosi tisztáldoza

A tavaly őszi hatalomátvételt egyedüli fővárosi cégvezetőként átélte, most azonban menni kellett – vajon mit tudhatott meg Tarlós István főpolgármester a hétvégén Kocsis Istvánról, a BKV vezérigazgatójáról?


Tarlós István főpolgármester vélhetően tényszerű bizonyosságot nyert Kocsis István MVM-ügyben játszott kétes szerepéről. A Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatójának meggyanúsításakor ugyanis azt mondta: amíg tényszerűen be nem bizonyosodik, hogy bármi Kocsis terhére róható és amíg nem derül ki, hogy a BKV ügyeiben érintett, addig nincs ok a menesztésére. Budapest első emberének tehát fontos információhoz kellett jutnia a nyomozás új fejleményeiről a hétvégén. A Károly körút pénteki ünnepélyes átadásán még együtt reprezentáló felek vasárnapra gyors egyezséget kötöttek. Ennek értelmében a BKV vezérigazgatója azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül távozik a fővárosi közlekedési cég éléről.

Igaz, hétfőn már némi finomítással éltek: végkielégítés nincs, de arról nincs tudomásuk, hogy a korábbi MSZP–SZDSZ-es városvezetés milyen szerződést kötött Kocsis Istvánnal, illetve, hogy a kollektív szerződés mit tartalmaz a prémiumáról. Egy példány azért remélhetőleg akad a városházán, hiszen a BKV-vezér szerződését márciusban módosították. Öt hónapig tartott, amíg jövedelmét a fővárosi tulajdonban lévő társaságok vezetőinek tavaly ősszel elfogadott bértáblájához igazították és havi járandóságát 3,7 millióról 2,2 millióra alkudták le.

Nem ez volt ez egyetlen vereség, amelyet az ezermilliárd forintos forgalmú MVM éléről érkezett Kocsis Istvánnak le kellett nyelnie a tavalyi választások óta. Az új városvezetés első döntéseinek egyikével életre hívott Budapesti Közlekedési Holding (BKK) felállításával belátható közelségbe került az utolsó „szocialista nagyvállalat” feldarabolása, és vele a vezérigazgató hatásköreinek megnyirbálása. Erre már a korábbi ellenlábas Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes is kísérletet tett, aki nem örült egy politikai támogatást élvező, „erős” ember megjelenésének az óriási pénzeket forgató BKV élén. Kocsis kinevezésével párhuzamosan azt javasolta a városatyáknak, hogy a BKV mindekori vezetőjétől vonják el a helyettesek és főtanácsadók kinevezésének jogkörét. Kocsis Istvánnak azonban ezt sikerült megakadályoznia. Sokak szerint részben ebből az afférból fejlődhetett ki később a Kocsis MVM-es offshore cégügyeit firtató felügyelőbizottsági vizsgálat.
HIRDETÉS

De állítólag Kocsis se maradt adós. A végkielégítések körüli botránysorozatot megalapozó szerződéseket, teljesítési igazolásokat és számlamásolatokat ugyanis a BKV-vezér szállította az akkor még ellenzékben ülő Fidesz-frakciónak. A választásokra készülő Tarlós Istvánnak és a Fidesznek kapóra jöttek a Kocsis által „zaftos történeteknek” titulált tanácsadó kontraktusok és százmilliós végkielégítések. Vélhetőleg Kocsis István se bánta, ha a közfigyelem elterelődik a 2009 nyarán megszellőztetett MVM offshore cégekről, a kifizetett, de át nem vett milliárdos horvát tengerparti szállodáról, a visszavont energianád-beruházásról, illetve a Vértesi Erőműnél kötött zavaros hátterű szerződésekről.

Az őszi hatalomátvételt követő céglefejezések után egyedül Kocsis maradhatott a székében. Igaz, a nyakára ültették a BKV éles kritikusaként ismert Vitézy Dávidot, aki gőzerővel látott hozzá a BKV szétbontását tartalmazó koncepció kidolgozásához. A Nemzeti Közlekedési Hatóság BKV-t érintő részleges működési engedély visszavonási akciója, a cirkuszi produkciónak is beillő versailles-i Alstom-per, a budai fonódó villamosok, illetve a váratlanul elrendelt metrókocsi-felülvizsgálat rövid időre egymás mellé sodorta a feleket, ám együttműködésük korántsem volt felhőtlen. A városvezetésnek így különösen jókor jött az évek óta tartó, ám az elmúlt hetekben hirtelen felgyorsult MVM-nyomozás, amelynek során a Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsította meg Kocsis Istvánt.

A gyanú szerint Kocsis István 2007 januárjában befektetési és vagyonkezelői keretszerződést írt alá a ciprusi érdekeltségű Aquifex Ltd.-vel. A cég akkori személyes főtanácsadója, Szász András érdekeltségébe tartozott. Kocsis utasítására négy tételben összesen 6 millió 350 ezer eurót utalt át az MVM 2007 februárja és júliusa között a cég által megjelölt osztrák banknak, majd az addigra kialakított portfóliót csaknem 7,2 millió eurós áron az MVM eladta az Aquifexnek. A pénzből mind össze 1,3 millió euró került vissza. A Kocsisnak felrótt ügyletek között található egy 2008 februárjában általa aláírt kölcsönszerződés a milánói székhelyű Decotra S. R. L. céggel is. Az MVM kétmillió eurót kölcsönzött az európai bankközi kamatszintnél (Euribor) egy százalékkal magasabb kamatra, csakhogy a biztosítékként felajánlott ingatlanok a szerződéskötéskor nem voltak az adós tulajdonában, illetve már különböző módon és mértékben terheltek voltak. A gyanú szerint az MVM-et 531millió forintos vagyoni hátrány érte. További egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrány érte az MVM-et a kizárólagos tulajdonában lévő Niker d.o.o. nevű horvátországi céggel kötött kölcsönszerződés miatt is.

A történteket Kocsis a vállalati stratégia kormányzati változtatásával és a válsággal magyarázta. Leváltását pedig politikai retorziónak nevezte. Kihallgatásakor Gyurcsány Ferenc volt kormányfőre, Szilvásy György volt titokminiszterre és Kóka János egykori gazdasági miniszterre tett terhelő vallomást, szerinte ugyanis azért érte kár az MVM-et, mert nem hagyták, hogy végrehajtsa a terveit.

Úgy tűnik, egy pillanatra túl magasra tört. A Molhoz és az OTP-hez hasonló regionális szerepkörű cégcsoporttá akarta fejleszteni az MVM-t. Volt kitől eltanulnia a módszert, hiszen Kocsis köztudottan nagyon jó viszonyt ápol Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával, a Mol alelnökével. A bankvezér bizalma a Kocsis István által betöltött posztokban is megmutatkozik: 1997 óta tagja az OTP igazgatóságának, és ma már a Csányi Pincészetnek is.

Kocsis lendületesen kezdett az MVM élén: az átvételkor még veszteséges cég két év múltán 45 milliárdos nyereséggel zárt. Alig egy évvel a kinevezése után pedig Kóka János ellenében sikerült bekebeleznie a magyar villamosenergia-szektorban fontos szerepet játszó Mavir Zrt.-t. Terjeszkedési törekvéseit eleinte a Fidesz és az MSZP is támogatta, ám a Mavir-győzelem sokakban félelmet ébresztett, tartottak attól, hogy az MVM is a fejükre nő. Gyurcsány Ferenc előbb menesztette Kocsist az MVM éléről, aki azonban valamiért mégis a BKV élére kerülhetett. A közlekedési cég vezetőjeként már nem sikerült megismételnie az MVM-es pénzügyi bravúrt. Bár a városvezetők által korábban előadottakhoz képest kissé meghökkentő fordulattal a BKV egymilliárdos üzemi eredménnyel, illetve mérleg szerint 610 millió forintos nyereséggel zárta az elmúlt évet, ehhez 17,5 milliárdos állami támogatás és ötmilliárd önkormányzati extra pénz is szükségeltetett.

A sakktábla egyik erőteljes, bár egyre gyengülő bábuját most levették. Helyére ideiglenes jelleggel Várszegi Gyula igazgatósági elnököt, a Metróber és a MÁV volt vezetőjét ültették.

 

www.nol.hu/Szalai Anna

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top