Az el nem kötelezett országok kétnapos belgrádi, miniszteri szintű értekezletének keddi záró szakaszában a felszólalók elsősorban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a mozgalomnak meg kell őriznie az 50 évvel ezelőtti alapításkor megfogalmazott demokratikus elveket. Ugyanakkor alkalmazkodnia kell azokhoz a feltételekhez is, amelyek az új politikai, gazdasági és biztonságpolitikai kockázatokkal szembeni küzdelemben alakultak ki.
Ha az el nem kötelezett országok nem képesek alkalmazkodni a megváltózott nemzetközi helyzethez, a mozgalom „múltjának túszává válhat” – mutattak rá a belgrádi miniszteri értekezlet résztvevői.
Az értekezletet – amelyen a mozgalomhoz tartozó 120 ország közül 106 képviseltette magát – az el nem kötelezettek 50 évvel ezelőtti első, ugyancsak belgrádi csúcsértekezletének évfordulója alkalmából rendezték meg.
A mostani konferenciával kapcsolatosan a szerb fővárosban az utóbbi napokban sem csitultak el azok a bíráló megjegyzések, amelyekből kétkedés sejlik ki, hogy vajon Szerbia helyesen cselekedett-e amikor elvállalta az értekezlet megrendezését.
A Danas című belgrádi újság így fogalmazott: „Egyesek úgy vélik, azzal, hogy a szerb kormány elvállalta egy ilyen tanácskozás megszervezését, csak azt bizonyítja: nem világos számára milyen úton kellene vezetnie az országot, Nyugat, vagy Kelet felé”. Továbbá, hogy az értekezletből „semmi haszna sem fog származni, különösen nem Koszovó státusát illetően”.
Mások viszont azon a véleményen vannak, hogy „Koszovó már régen az ENSZ tagállama lenne, ha nem lennének az el nem kötelezett országok” amelyeknek egy része éppenséggel hátráltatja Szerbia egykori déli tartományának elismerését.
Árnyaltabban fogalmazott Slavica Djukic Dejanovic, a szerb parlament elnöke, aki a Danasnak adott nyilatkozatában kifejtette: „A közvélemény egy része teljesen feleslegesen polemizál az el nem kötelezettek jubileumi értekezletével kapcsolatban”. „Nem vitás, hogy Szerbia alapvető külpolitikai irányvonala és célja az, hogy az EU tagjává váljon, és ezzel kapcsolatosan nincs dilemma. De azt is tudni kell, hogy az EU is ápolja a gazdasági és baráti kapcsolatokat a világ valamennyi országával. Akkor miért ne tenné ugyanezt Szerbia is?” – nyilatkozta a szerb parlament elnöke, majd hozzátette: „Ez a konferencia történelmi megemlékezés az ötven évvel ezelőtti korszakról, az eseményt is ennek tükrében kell értelmezni”.
A belgrádi értekezlet megtartásával kapcsolatosan egészen más érvekre hivatkozott Nebojsa Ciric szerb gazdasági miniszter, aki a nagyszabású konferencia megtartásában a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségét látja. Így aztán aligha véletlen, hogy számos szerb nagyvállalat kiállítás keretében mutatkozott be a kedden zárult konferencia résztvevői előtt.
Az el nem kötelezettek mozgalmának alapító találkozója 1961. szeptember 1-je és 6-a között volt Belgrádban. Az első csúcsértekezleten 25 ország képviselői vettek részt.
A hidegháború befejeződése óta a mozgalom jelentősége csökkent. Jugoszlávia tagságát 1992-ben fel is függesztették, az utódállamok pedig kevés érdeklődést mutattak a tagság iránt, többeknek – így Szerbiának és Horvátországnak is – megfigyelői státusuk van. Miután 2004-ben, az EU-csatlakozás miatt Málta és Ciprus is megszüntette tagságát, a mozgalom egyetlen európai tagja Fehéroroszország maradt.
Az elmúlt két évtizedben az el nem kötelezettek érdeklődésének homlokterébe a globalizáció, a kereskedelem és a beruházások, az adósságkezelés, az AIDS és a nemzetközi bűnözés került.