Megszűnik minden alkotmánybírósági eljárás 2012. január 1-jén, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte – ezt tartalmazza a Fidesz által elkészített, az Alkotmánybíróságról szóló új törvény tervezete.
Holott a taláros testülethez érkező beadványok négyötöde ilyen „actio popularis” panasz. Amegszűnő eljárást indítványozók viszont alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be az AB-nek 2012. már cius 31-ig, ha a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.
Mindez azt jelenti, hogy – az új alkotmánybírósági törvény elfogadása esetén – megszűnik például az az eljárás is, amelyet Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke kezdeményezett annak érdekében, hogy az AB állapítsa meg a büntetőeljárási törvény bizonyos pontjainak alkotmányellenességét. De a médiatörvényt is számos magánszemély, párt támadta meg. Lapunk szintén a taláros testülethez fordult, s mivel a Népszabadság munkatársait közvetlenül is érinti a médiatörvény, jövőre – ha januárban megszűnik az eljárás – lesz jogalap az alkotmányjogi panaszra.
Ahogy azt már korábban elmondták a javaslatról fideszes politikusok: januártól előzetes normakontrollt nemcsak a köztársasági elnök, hanem az Országgyűlés is kérhet. A házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az AB nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhat a törvény elfogadása esetén. Nem változik az AB tavaly szűkített hatásköre: a testület a költségvetésről, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát a jövőben is kizárólag akkor vizsgálhatja, ha az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefügg, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg.
Az AB elnökét megerősítené az új törvény: azon túl, hogy összehívja és vezeti a testület teljes ülését, meghatározza a teljes ülés ülésezési rendjét és napirendjét, az AB által elbírálandó ügyek napirendre tűzésének az ütemezését, „ideértve az ügyek tárgyalási határnapjának a kitűzését” is. Az elnök jelöli ki az előadó alkotmánybírót, javaslatot tesz a tanácsok összetételére, a tanácsvezető alkotmánybírókra, ideiglenes tanács alakítására is. A Népszabadság megírta: nyáron Orbán Viktor miniszterelnök azt látta volna jónak, hogy Stumpf István (egykori kancelláriaminiszter) legyen az AB elnöke. Fideszes vezetők viszont a nagy szakmai tekintéllyel bíró Paczolay Péter mellett lobbiztak, és ennek eredményeképpen az AB-elnököt választották újra – immár parlamenti, kétharmados döntéssel.
Az új alkotmánybírósági törvény tervezete kimondja: Budapest lesz az AB székhelye, jelenleg ugyanis papíron Esztergomban van.
Munkába álltak
Tegnap lépett hatályba az az alkotmánymódosítás, mely 10-ről 15 fősre növeli az Alkotmánybíróság létszámát. Így szeptember elsejétől alkotmánybíró a Fidesz által jelölt Balsai István, Pokol Béla, Szalay Péter, Szívós Mária és a KDNP által jelölt Dienes-Oehm Egon. E bírák mandátuma – az eddigi kilenc helyett – tizenkét évre szól. Az AB-törvény friss tervezete szerint nem lesznek újraválaszthatók.
Forrás: Nol.hu