Mától 15 tagú az Alkotmánybíróság. A testület tagja lett Balsai István, aki képviselőként megszavazta az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését és Pokol Béla egyetemi tanár is, aki korábban a túl erős testületet kritizálta. Az Alkotmánybíróság elnöke biztos benne, hogy az új tagok rögtön azonosulnak a szervezettel.
Június 27-én tette le az esküt az öt új megválasztott alkotmánybíró az Országgyűlésben. A képviselők csak a kormánypártok jelöltjeiről szavaztak. A voksoláson nem vett részt az LMP, az MSZP nem támogatta a jelölteket, a Jobbik pedig csak egyikükre, Pokol Béla egyetemi tanárra szavazott igennel.
A testület mától bővül ki az új tagokkal, a már említett Pokol Bélán kívül Balsai Istvánnal, aki eddig fideszes országgyűlési képviselő volt, Szalay Péter ügyvéddel, Szívós Máriával, a Fővárosi Bíróság tanácselnökével és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövettel, nemzetközi magánjogásszal.
Pokol Béla februárban az InfoRádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy a magyar a világ legerősebb alkotmánybírósága, és „sok szempontból, ha az alkotmánybíróság nagyon erős, akkor csorbítja a demokráciát, gyengíti a milliók által megválasztott törvényhozást. Közepesen erős alkotmánybíróságra kell átállni. Az alkotmánybírák maguk egy láthatatlan alkotmányt találtak ki. Az alkotmánybírókat hozzá kell kötni az alkotmány szövegéhez” – fogalmazott.
Az Index felidézte azt is, hogy Pokol Béla egy interjúban üdvözölte az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését is, a parlamenti bizottsági meghallgatásán pedig elmondta: az 1990-es évek elején, amikor megfogalmazta aggályait az Alkotmánybíróság túlhatalmával kapcsolatban, akkor „nem a testület, hanem az aktivista alkotmánybíróság ellen” érvelt.
A testület szeptemberi kibővítéséről szóló törvényjavaslat egyik jegyzője egyébként maga Balsai István. Az MTI emlékeztet: az AB létszámbővítését korábban azzal indokolták a fideszes politikusok, hogy így a testület ledolgozhatja ügyhátralékát, és a jövő évtől bevezetett alkotmányjogi panaszokat is ésszerű határidőn belül tudják elbírálni.
Az Index korábban azt írta, ha Balsai István elfogadja a rá vonatkozó összeférhetetlenségi szempontokat, szeptembertől alig lesz olyan ügy, amelynek elbírálásában részt vehet, mert úgy nemcsak az általa benyújtott törvényeket nem vizsgálhatná felül, hanem azokat sem, amelyeket megszavazott, és az alapjogokat érintő jogerős ítéletek felülbírálatánál az előterjesztő kérheti a kizárását a döntésből.
Megválasztása után szerettünk volna interjút kérni Balsai Istvántól arról, milyen szerepre készül, de nem akart nyilatkozni. Gulyás Gergely fideszes képviselő úgy vélte, Balsai István nyilván nem fog részt venni az általa beterjesztett törvények elbírálásában.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az Origónak adott interjúban július elején arról beszélt, hogy nagy változást jelent majd a létszám bővülése. Arra a kérdésre, hogyan befolyásolja a viszonyokat vagy a döntéseket az, hogy az új tagok között legalább ketten vannak, akik kritizálták az Ab korábbi döntéseit, funkcióit, vagy részt vettek a hatáskör szűkítésében, Paczolay Péter azt mondta: biztos benne, hogy az új tagok a testületbe kerülve rögtön azonosulnak az intézménnyel.
InfoRádió/Windisch Judit