A kigyulladó MiG–29-esből hat évvel ezelőtt katapultáló Szabó „Topi” Zoltán óta nem volt a bulváros közérdeklődés számára is eladható „sztárja” a Magyar Honvédségnek, több mint egy hete viszont a nyár elején meghibásodott Gripen pilótája számít a honvédelem első számú reklámarcának; s ezt a vezetés érezhetően igyekszik is kihasználni.
„A mi szakmánk olyan, hogy sokat reprezentálunk. Nem új számomra a média érdeklődése. Kétségtelen, hogy intenzívebb a vártnál, elég sűrűek a napjaim. Nem mondom, hogy imádok szerepelni, de elvagyok ebben a közegben” – mondta lapunknak Molnár Tibor őrnagy, aki a honvédelmi miniszter által adható legmagasabb elismerést, a Hazáért kitüntetést vehette át nemrég Hende Csabától, amiért sikeresen és épségben „letette” az egyik meghibásodott vadászrepülőt.
Az eset még június elején történt, de a HM csak a napokban – a kitüntetéssel egy időben – hozta azt nyilvánosságra. A kiképző repülés során a pilóták imitált fegyveralkalmazást gyakoroltak, amikor Molnár gépének műszerfala veszélyt jelzett, az utánégető üzemmódot a rendszer kikapcsolta, a tolóerő pedig szinte a felére esett vissza. A pilóta a katapultálás helyett csökkentett üzemmódban vissza vitte a gépet a bázisra.
„Előfordulhatott volna, hogy – mint az idősebb, szívatóval rendelkező autóknál egy gázfröccs esetén – megváltozik a levegő- és üzemanyag-befecskendezés aránya, a hajtómű ‘bepompázsol’ és leáll. A helyzet a tolóerő-kiesésből adódóan szintén tovább romlott volna odáig, hogy nincs visszaút, csak a gép elvesztése és a katapultálás lett volna az egyetlen megoldás. Bizonyos magassági szint alatt ugyanis a szabályzat előírása szerint meg sem próbálkozunk az újraindítással. Azt tettem, amit elvárt tőlem a szituáció” – hangsúlyozta a Népszabadságnak a kecskeméti bázison nyilatkozva Molnár Tibor őrnagy, majd hozzátette: „Profik vagyunk, akik nem szegik meg a szabályokat. Fegyelemmel, maximális hozzáértéssel végezzük a munkánkat. Nem örülök annak, hogy a történet egy kicsit arra mozdult el, hogy itt John Wayne-ek ülnek a gépek kabinjai ban. Nem vagyunk mi felelőtlen westernhősök a levegőben!” – fogalmazott a pilóta.
A Gripen meghibásodásával kapcsolatban elmondta: nincs tudomása arról, hogy a svéd vadászokat használó nemzeti flottáknál (svédek, csehek, dél-afrikaiak) történt-e még ehhez hasonló, vagyis a helyzet kifejezetten komolynak volt nevezhető.
Bármilyen vészhelyzet, meghibásodás történik, azokat a szokásos eljárásnak megfelelően le kell jelenteni, és a tapasztalatok növelése érdekében a pilóták egymás között is megosztják a szituációk részleteit. Ehhez kapcsolódik, hogy lapunk megkereste a svédországi gyártó Saab központját is, hogy megtudja, miként értékelik a magyarországi rendszerhibát, de Marie Carlsson szóvivő a Népszabadsággal azt közölte: a Saab mint a Gripen-szerződésen keresztül a magyar állammal hivatalos kapcsolatban álló Svéd Védelmi és Biztonsági Exportügynökség alvállalkozója, csak a médiából ismeri a történteket, ezért nem tudja azt értékelni.
„Ismereteink szerint egy hajtóműhibára utaló jelzés jelent meg a műszerfalon. A Gripen-hajtóművek nagyon megbízhatóak, a típus eddig több mint százhatvanezer órát repült egyetlen, hajtómű-meghibásodáshoz kapcsolódó baleset nélkül. Jó a kapcsolatunk mind a svéd, mind a magyar oldallal, tehát biztos vagyok benne, hogy jeleznék, ha a segítségünkre volna szükségük, és mi természetesen örömmel nyújtanánk számukra szakmai támogatást” – nyilatkozta Marie Carlsson.
A meghibásodott gépen azóta a hajtóművezérlő blokk cseréjét végrehajtották, a vadász újra részt vett már kiképző repülésekben, és azóta is folyamatosan használják a magyar pilóták.
Molnár őrnagy egyébként, aki nem mellesleg korábban egy évig Kanadában repült, elvégezte az USA légierejének egyik tanfolyamát is, kilenc évvel ezelőtt már átélt hasonlót: akkor egy kassai repülés során Albatrosz típusú gépe hajtóműve elnémult, és katapultálni kényszerült. Korábban lapunk is többször beszámolt róla, hogy a honvédelmi költségvetés megkurtítása miatt a Gripen-pilóták a szükségesnél jóval kevesebbet repülhetnek; sőt egy időben az üzemanyag hiánya miatt voltak kénytelen több időt a földön tölteni.
A Népszabadság írta meg a napokban, hogy a honvédelmi vezetés félmilliárd forint értékben vásárolt üzemanyagot a Gripenekhez, így a pilóták immár a megfelelő mennyiséget repülhetik. Molnár Tibor lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére azt mondta: „egy pilóta szíve szerint szárnyakat növesztene, soha nem érzi úgy, hogy eleget repül”. Az őrnagy szintén hangsúlyozta: örülnek annak, hogymegfelelőmenynyiséget tölthetnek a levegőben. „Kis létszámmal dolgozunk, és azt kell mondjam, hogy az az óraszám, amivel most ősszel rendelkezünk, rendesen igénybe veszi az állományt, de ez a hivatásunk, és örülünk, hogy végezhetjük a munkánk” – fogalmazott.
Az elmúlt hónapokban az is vitát váltott ki a légvédelemmel foglalkozók körében, hogy a Magyarország soros EU-elnöksége idején megindult líbiai NATO-légicsapásokban a magyar Gripenek miért nem vettek részt. Hende Csaba miniszter korábban azzal érvelt, hogy ilyen típusú megkeresés nem érkezett a NATO részéről (hol ott a tagországoknak kell felajánlaniuk valamilyen típusú támogatást), míg mások inkább azt vélték a háttérben: amagyar pilóták egyszerűen nem repülnek eleget az éles bevetésben való vállalható részvételhez. Molnár őrnagy erre úgy reagált: a katona mindig azt hajtja végre, amit a vezetői eldöntenek és parancsba adnak. „Azon túl, hogy légtérvédelmet látunk el, a levegő-föld feladatokra is kivá lóan alkalmasak ezek a negyedik generációs vadászbombázók. Képesek vagyunk bárhol, bármikor precíziós légi csapást végrehajtani. A válaszom pedig az: egyik vadászpilótának sem az az életcélja, hogy iskolaköröket repüljön a bázis körül. Amennyiben azt kapom parancsba, hogy részt kell vegyek a hadműveletekben, természetesen végrehajtom”– fogalmazott a Népszabadságnak a Gripen-pilóta.
nol.hu/Szalay Tamás Lajos