Alsópakony közigazgatásilag Ócsához tartozik, de több kilométer és az M5-ös sztráda választja el a várostól. Nagyjából ötven család, százötven ember él itt. Bár a tehetősebbeknek lovarda is a rendelkezésére áll, a helybéliek szórakozásáról inkább az Alsópakony táblánál lévő büfé hivatott gondoskodni. Nincs se közért, se tömegközlekedés. Tanév idején iskolabusz hozza-viszi a gyerekeket.
A településrészt kiterjedt mezőgazdasági földek veszik körül. Ide, egy háromszáz hektáros állami tulajdonú területre álmodta meg a kormány a bajba jutott devizahitelesek telepét.
A lakosságtól eltérően a város vezetői nem a sajtóból – azaz nem derült égből villámcsapásként – értesültek a tervről. Bukodi Károly fideszes polgármester közlése szerint pár hete, egész pontosan július 19-én konzultáltak először a Belügyminisztériummal. Személyesen Pintér Sándor miniszterrel tárgyaltak, Ócsát – a polgármesteren kívül – az alpolgármester, a jegyző és a főépítész képviselte.
Ajánlott cikkek
Bukodi Károly tartja magát ahhoz, hogy amíg nincs kormánydöntés, addig nem nyilatkozik a konkrétumokról. Annyit azért elmondott, hogy a város számára anyagi teherrel járnának a beköltöző családok. A problémák megoldására Ócsa írásos – elvárásokat és igényeket is tartalmazó – „javaslatcsomagot” nyújtott be. Bukodi Károly egyelőre ennek tartalmáról sem kíván beszélni.
A nyilvánosságra került tervek szerint a kormány háromszáz családnak kíván házat építeni Ócsa külterületén. A mintegy kilencezres város lélekszáma így egyik pillanatról a másikra becsülhetően ezer (nyilvánvalóan szegény) emberrel növekedne.
A polgármester állítja, hogy az önkormányzat tisztában van a nehézségekkel: a kormánnyal éppen ezekről folynak az egyeztetések. A július 19-i találkozó után tartottak még egy tárgyalást, a harmadik éppen most – augusz tus 11-én, csütörtökön – van soron.
A város honlapján már a hét végén megjelent egy közlemény arról, hogy a kormány „kifejezte határozott szándékát”, a belügyi tárca pedig „valamennyi szempont figyelembevételével” Ócsát jelölte meg a szociális családiház-építési program „első üteme megvalósításának” helyszíneként. De úgy látszik, a helybéliek kevéssé látogatják a település netes oldalát: csak napokkal később, az újságokból tudták meg, hogy mi készül. Akkor viszont futótűzként terjedt el a hír.
Bukodi Károly ócsai polgármester
TEKNŐS MIKLÓS Rögtönzött közvélemény-kutatásunk szerint kevesen lelkesednek az ötletért. Többen úgy vélik, hogy „csóró cigányokat akarnak betelepíteni”, és ez nem csekély ellenállást szül. Mások együttérzéssel beszélnek a hajléktalansággal fenyegetett családokról. Abból indulnak ki, hogy azok, akiket a bankok annak idején hitelképesnek tartottak, tisztességgel és becsülettel dolgoztak: nem tehetnek róla, hogy a világgazdasági válság miatt tönkrementek. „Nekem is jólesne, ha segítenének rajtam, amikor nagy bajban vagyok” – mondja egy szőke, szemüveges asszony Ócsa központjában, nem messze a polgármesteri hivataltól.
A gond az, hogy Ócsa sem dúskál a pénzben, sok a munkanélküli. Az embereknek sejtelmük sincs, hogy az önkormányzat miből fizetne segélyeket a beköltözőknek. Hisz „nekünk, tősgyökeres ócsaiaknak sem jut”.
Egy fiatal, fekete hajú lány szívtelen eljárásnak tartaná, ha a családokat kiszakítanák a megszokott környezetükből, és egy vadidegen helyre kényszerítenék. Ha az új házak felépítésére és a mezőgazdasági terület közművesítésére lenne pénz, akkor arra miért nincs, hogy a kormány kifizesse a hitelesek helyett a tartozásukat? – kérdezi. Van, aki csak legyint: „Én azt hallottam, hogy odafönt döntöttek. Nekünk ebbe nincs beleszólásunk.”
nol.hu/Czene Gábor