Vadai Ágnest tanúként hallgatja meg az ügyészség
Már az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökéhez is elérhettek a „kémügy” szálai, legalábbis Vadai Ágnest tanúként várja a katonai ügyészség.
A politikus a Népszabadságnak elmondta: a szokatlan módon elnöki minőségében neki címzett titkos idézésből nem derült ki, hogy kivel szemben és milyen ügyben folyik az a büntetőeljárás, amelyben tőle információkat várnak. Így azt sem tudta megerősíteni, hogy valóban a Szilvásy György volt titokminiszter, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két korábbi főigazgatója, Laborc Sándor és Galambos Lajos elleni – egyelőre meglehetősen bizonytalan, de legalábbis titkos vádakra alapozott – eljárás kapcsán idézték-e tanúkénti meghallgatásra.
Vadai hangsúlyozta, hogy éppen az efféle találgatások elkerülése érdekében kezdeményezte a „kémügy” titkosságának feloldását. A nyilvánosság teljes kizárásával folyó eljárás egyébként szerinte nem vezet sehová, s biztosan nem szolgálja a titkosszolgálatok, a bűnüldöző hatóságok vagy a kormány megítélésének javulását sem, ráadásul a nemzetbiztonsági szerveket sikerült a külföldi társszerveik előtt teljes mértékben diszkreditálni.
Arra a kérdésünkre, hogy tudja-e pontosan, milyen „ügyről” lehet szó, a politikus annak ellenére is határozott nemmel válaszolt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság korábban ezzel kapcsolatban a megbízott katonai főügyésztől és a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjétől tájékoztatást kapott. Az ott elhangzottak kapcsán ismét megerősítette, hogy a vádak életszerűtlenek és nevetségesek. A testület fideszes tagja, Gulyás Gergely akkor ezt másként látta, Vadai viszont úgy gondolja, Szilvásy és a volt főigazgatók őrizetbe vétel utáni szabadlábra helyezése inkább a gyanú megalapozatlanságát erősíti.
Ennél többet azonban nem mondhat, és az érintettek is hallgatnak. Legfeljebb annyit tudni, hogy a közeljövőben nem várhatók újabb kihallgatások, de a katonai ügyészek a háttérben nyilván gőzerővel dolgoznak az ügy felgöngyölítésén. Jóri András adatvédelmi biztos ugyanakkor jelezte: felülvizsgálja a titkos minősítést. Az ehhez szükséges adatokat az illetékes hatóságoktól megkérte, ám a dokumentumokat még nem kapta meg. Az ombudsman a vizsgálat alapján kezdeményezheti, hogy a titkosságot az ügy egyes részleteit vagy teljes egészét illetően oldják fel, és ha a titokgazda a felszólításnak nem tesz eleget, bírósághoz fordulhat.
Az ügy érintettjei: Szilvásy György, Laborc Sándor és Galambos Lajos a bíróságon
MÓRICZ SIMON Az átlagosnál tájékozottabbnak tűnik viszont Kövér László fideszes házelnök. Szerinte a gyanúsítottak, tehát a volt miniszter és a két korábbi NBH-főigazgató, erkölcsi értelemben hazaárulást követtek el. Egykor maga is titokminiszter volt, ám házelnöki minőségében elvileg semmivel nem tudhat többet, mint egy érdeklődő állampolgár, így nem tudni, mire alapozza a sarkos minősítést.
Részletes tájékoztatás hiányában egyelőre csak találgatás, hogy a „kémügy” esetleg összefüggésben lehet az UD Zrt. ellen folyt eljárással is.
Polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatot lepleztek le, amely kapcsolatban állt ellenzéki politikusokkal – ezzel 2008 őszén állt a nyilvánosság elé Szilvásy György. Több hónapig tartó titkos nyomozás után arra a következtetésre jutottak, hogy a cég törvénysértő adatgyűjtést végzett, és ennek során magán-, illetve államtitoknak minősülő információkhoz jutott. Többek között elhangzott az is, hogy hackertámadást intéztek a kormányzati informatikai gerinchálózat ellen, és adatokat gyűjtöttek több kormánypárti politikusról. Az NBH főigazgatója feljelentést tett, ám az eljárás során egyetlen törvénysértő cselekményt sem sikerült bizonyítani, így az ügyet lezárták.
S hogy hol ér össze az UD Zrt. körüli botrány és a „kémügy”? Az index. hu úgy tudja, hogy nem a biztonsági cég emberei, hanem éppen Szilvásyék intéztek támadást a kormányzati informatikai hálózatok ellen. A gyanút erősíti, hogy az állítólagos hackert a volt titokminiszter mutatta be korábban az NBH vezetőjének, aki akkor Galambos Lajos volt. Az, hogy ennek mi lett volt az értelme, s milyen adatokat szerettek volna megszerezni, amelyekhez kormányzati pozícióban másként nem juthattak volna hozzá, nem derült ki. A kémsaga visszatérő motívuma ugyanakkor, hogy a Mol részvényeket akarta valaki orosz kézre játszani, s ha ez igaz, talán ehhez volt szükség információkra.
MÓRICZ SIMON A Heti Válasz más változattal állt elő. A lap szerint egy, az oroszoknak is dolgozó magyar vállalkozás kapott megbízást arra, hogy poligráfos vizsgálattal szűrje ki a titkosszolgálatnál azokat az embereket, akik belső információkat visznek ki. Így egy idegen hatalom elvileg valóban első kézből juthatott bizalmas adatokhoz. Érdekes, hogy az ügyben gyorsan ítélkező Kövér pontosan azt rótta Szilvásyék terhére, hogy magáncégeknek adtak megbízásokat és engedtek betekintést a szolgálatok életébe.
Ezzel összefüggésben érdemes felidézni, hogy Szilvásy valóban többször utalt rá: lehetnek a szolgálaton belül olyanok, akik súgnak a Fidesznek. Részben emiatt átszervezték az NBH-t, számos embert pedig „kiszorítottak”, vagyis „önkéntes” távozásra ösztönöztek. De hogy ehhez valóban egy külső cég segítségére volt-e szükség, arra még nincs válasz.
Van egy másik szál is: a HVG szerint állítólag inkább a gyanús módon nyolcmilliárdos állami megbízást elnyert Eclipse Zrt. viselt dolgai miatt keveredtek titkosszolgálati emberek is gyanúba. A cég a gépjárművek eredetiségvizsgálatához szükséges informatikai rendszert szállította a BM-nek, ám az adót fantomvállalkozásokon keresztül eltüntette. A projektvezető a belügyminiszter lánya volt, de ő a hivatalos tájékoztatás szerint semmiképpen nem érintett. Gyanúba keveredett viszont a tárca egy jelenlegi helyettes államtitkára –ő a tranzakció idején is ilyen posztot töltött be –, aki a cégtől egy luxusautót kapott. Ártatlannak tartja magát, de felajánlotta lemondását.
Jóri András szerint az UD-ügyben nem történt adatsértés
Az Eclipse által eltüntetett pénzből állítólag jutott a Zömök Kft.-nek, amely talán azt a bizonyos poligráfos vizsgálatot végezte a titkosszolgálatnál. A céget pedig a feltételezések szerint személyes ismeretség okán Galambos bízta meg a munkával. S megint egy váratlan fordulat: a vállalkozás tulajdonosának édesanyja a volt Szovjetunióból származik. Ha pedig tovább akarjuk szőni a szálakat, arról sem lehet megfeledkezni, hogy Laborc is Moszkvában tanult. Némi fantáziával a történet tovább színezhető.
Az UD-ügyben mindettől függetlenül folyik egy másik eljárás is. Jogosulatlan adatkezelés – a cég egyes vezetőinek fideszes politikusokkal és nagyvállalkozókkal folytatott, valószínűleg a titkos nyomozás során rögzített telefonbeszélgetéseinek kiszivárogtatása – miatt a vádlottak padjára került Szilvásy György is. Az ő terhére azt róják, hogy egyes dokumentumokat –amelyek utóbb nyilvánosságra kerültek – átadott a nemzetbiztonsági bizottságnak.
Tóth Károly, a grémium korábbi szocialista alelnöke – aki szintén a vádlottak padjára került – azzal érvelt, hogy az iratokat a titkosszolgálatok felett civil kontrollt gyakorló bizottság döntése alapján kérte, így nem történhetett jogsértés. Ezt erősítette meg a bíróság előtt Jóri András adatvédelmi biztos is, aki azt mondta: helyesebb lett volna, ha a hangfelvételeket csak lejátsszák a testület tagjainak. Szerinte azonban az sem volt jogellenes, hogy a dokumentumokat átadták nekik – hiszen azok megismerésére egyébként is jogosultak voltak
–, és ez nem tekinthető személyes adatok nyilvánosságra hozásának.
Ugyanebben az ügyben vádlottként szerepel Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke és Herényi Károly, a párt volt frakcióvezetője is. A hangfelvételeket tartalmazó CD ugyanis a két politikusnak ugyancsak a birtokába került: azt egy ismeretlen juttatta el Dávid postaládájába. Miután a beszélgetésekből azt a következtetést vonták le, hogy egyes személyek kívülről akarnak beavatkozni a párt életébe, a közelgő elnökválasztás kimenetelébe, a felvételeket nyilvánosságra hozták. A bírósági eljárás jelenleg is folyik, és várhatóan még ebben az évben ítélet születhet.
Népszabadsgá július 28/ Lencsés Károly