Soros György szerint Európának „B” tervre van szüksége, és elképzelhető, hogy valamelyik uniós ország kiválik az euróövezetből. Az Európai Unió „gazdasági összeomlás” szélén van – mondta a magyar származású amerikai milliárdos üzletember a róla elnevezett alapítvány elnöke a bécsi Humán Tudományok Intézete (IWM) és a Der Standard című liberális osztrák napilap közös rendezvényén, amelynek a liberális demokrácia jövője volt a témája. Az uniós vezetők eddig csak időt nyertek, de az idő ellenük dolgozik – mondta Soros, és egyfajta „B”-tervet sürgetett, amely elmozdulást jelentene „a status quo-tól”.
A liberális demokráciák egyik alapvetése az a felismerés, hogy minden rendszernek magában kell foglalnia a korrekció lehetőségét. „Az euró létrehozásakor nem számoltak korrekciókkal. Nem voltak rendelkezések arra nézve, hogy valamely ország elhagyja az euróövezetet, pedig ez a jelenlegi körülmények között valószínűleg elkerülhetetlen” – mondta Soros, habár konkrét országot nem említett.
Az euró fennmaradása mindenkinek létfontosságú érdeke, de „jelenleg nincs B terv. Ezért ragaszkodnak a kormányzatok a fennálló helyzethez, ezért iparkodnak fenntartani a meglévő elrendezést, ahelyett, hogy elismernék: vannak alapvető hibák, amelyeket orvosolni kell. Nézzünk szembe azzal, hogy gazdasági összeomlás szélén vagyunk, amely mondjuk Görögországban kezdődik, de könnyen továbbterjedhet. A pénzügyi rendszer továbbra is rendkívül sérülékeny” – vélekedett Soros Görgy.
A mostani helyzetet jó alkalomnak nevezve a lehetséges intézkedések közt említette, hogy az EU létrehozhatna nagyobb közös központi költségvetést az áfabevételek vagy a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adók egy részéből, európai intézményt alakíthatna a bankok garantálására, és megháromszorozhatná mentőalapját szintén az adóbevételekből.
Hosszú távon az euró megmaradása feltételének mondta a politikai uniót az EU-ban. A hiányosságok közé sorolta, hogy az euróövezetnek van ugyan közös központi bankja, de nincs sem központi kincstára-pénzügyirányítása – végeredményben pénzügyminisztériuma -, sem költségvetési politikája. Az euró a különbségek mélyülését okozta ott, ahol konvergenciát vártak tőle – mondta Soros, a spanyol és a német versenyképesség színvonalát összehasonlítva.
Az európai integráció „kifogyott a lendületből”, és jelenleg az integrációval ellentétes folyamat zajlik – vélekedett.
Európa választás előtt áll, hogy nemzeti vagy európai szinten kezeli-e a helyzetet – mondta. Az EU „túlélését” alapvető érdeknek nevezte. Soros szerint az európai közvéleménynek kell arra ösztönöznie az európai vezetőket, hogy kidolgozzanak egy európai megoldást, egy „B” tervet.
A beszélgetés egy másik résztvevője, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője is úgy vélekedett, az EU-nak politikai unióvá kell válnia, létre kell jönnie egy közös politikai térnek és egyfajta „Európai Egyesült Államoknak”. A politikai unió kulcsa a vezetők közvetlen választása mellett egy közvetlen európai adó lehetne, amely érdekeltté tenné az unió polgárait az uniós politika formálásában – mondta.
Verhofstadt szerint jelenleg hiányzik az EU-ban a valódi politikai vezetés, ehelyett a tagállamok politikusai részéről egyre gyakrabban találkozni nacionalista és populista érvekkel. Ezek „megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy nemzeti keretek között lehetséges megoldást találni” a problémákra – mondta. A politikus ezzel szemben úgy látja, a nemzetközi gazdasági válság lehetőséget teremt a politikai unió felé haladásra.
Soros szerint az „Európai Egyesült Államok” a jelenlegi politikai légkörben utópia, de abban egyet lehet érteni, hogy „európai megoldásra” van szükség.
MTI