A Nemzeti Energiastratégia elsődleges célja, hogy Magyarország szabaduljon az energiafüggőségtől. Elérhető ez 2030-ig?
Mikor körbejártuk a globális, az európai és a hazai peremfeltételeket, arra a megállapításra jutottunk, hogy a 2030-as tervezési időszak végéig nem lehet elérni az ország energiafüggetlenségét. Ugyanakkor a következő két évtizedben az energiastruktúra átalakításának megkezdésével lehetőséget biztosíthatunk a függetlenedés elindításához. Legfőbb kiindulási pont, hogy 2030-ra az ország elsődleges energiafelhasználása nem növekedhet öt százaléknál nagyobb mértékben. Ehhez a hűtési-fűtési, valamint a közlekedési energiafelhasználás területén jelentős csökkentést kell elérnünk, miközben a villamosenergia-használat vonatkozásában 30-40 százalékos növekedéssel kell számolnunk. A nemzetközi és hazai peremfeltételek figyelembevételével határoztuk meg az energiastratégia öt legfontosabb eszközét, amelyek közül első helyre az energiatakarékosság került.
A környezetvédelem terén mely pontokra fókuszál az energiastratégia?
Magyarország a gazdasági teljesítményéhez és a lakosságszámához mérten – világviszonylatban és az unión belül – sem tartozik a legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátók közé. Ezért a globális gondok előidézésének mértékében és az ország mindenkori teherbírásának ismeretében vehetjük ki részünket a problémák megoldásából. Például a megújuló energiák részarányát csak akkor növelhetjük nagyobb mértékben, mint amit számunkra a nemzetközi kötelezettségek előírnak, ha ez utóbbiakból lehetőségeket tudunk magunk számára kovácsolni. Miután ezen a területen ambiciózusabb vállalásokat tettünk, most mögé kell tudnunk szervezni a hazai háttéripart, meg kell újítanunk a hazai energetikai gépgyártást, és ezáltal új munkahelyek létrejöttét kell elősegítenünk. Ha nem ezt az utat választjuk, ugyanolyan csapdahelyzetbe fogunk esni, mint a 90-es években az akkori politikai vezetés, amely a hagyományos energetikai szektort teljes egészében átengedte a külföldi befektetőknek. Ha nem tudunk időben felépíteni a megújuló energiák és az energiahatékonyság területén egy hazai tulajdonban lévő háttéripart, az innovatív technológiai területen is lejátszódik mindaz, ami a hagyományos energetika területén már bekövetkezett.
Mekkora hányada fedezhető a hazai energiaszükségletnek a megújuló energiaforrásokból?
Vállaltuk, hogy 2020-ig a hazai energiaszükséglet 14.6 százalékát megújuló energiából fedezzük. Ennek az aránynak 2030-ban már 20 százalék felett kell lennie. Ezen belül a hőfelhasználás területén már 35 százalékos részesedést szeretnénk elérni. Ez az a pont, ahol jelentősen csökkenthetjük a fosszilis energiahordozóktól való függőséget. Annak ellenére, hogy a megújuló energiatermelés tiszta technológiákon alapul, és jelentős mértékben elősegíti az éghajlatvédelmi kötelezettségeink teljesítését is, az áramtermelésben csak akkor lehet meghatározó, ha a hazai villamosenergia átviteli rendszer rugalmasságán javítunk, ugyanis a szél- és a napenergia napszak- és időjárásfüggő.