Nagyon hatékonyan tudott reagálni az unió a zöldségpiacon kialakult válsághelyzetre, és megmutatkozott, hogy ha nem létezne hatékony uniós mezőgazdasági politika, akkor a termelők és a fogyasztók is rosszabb helyzetben lennének – mondta Fazekas Sándor az MTI-nek.
A vidékfejlesztési miniszter kedden Luxembourgban részt vesz az uniós környezetvédelmi tárcavezetők tanácskozásán. E megbeszélésre érkezve az MTI kérdésére elmondta: az elmúlt fél esztendő magyar EU-elnökségi időszakában mutatkoztak bizonyos kedvező jelek az erős uniós agrárpolitikát, annak jövőbeli fenntarthatóságát illetően. Ezek egyikeként hívta fel a figyelmet a hasmenésjárvány nyomán előállt válsághelyzetre, illetve az azt követő zöldségpiaci beavatkozásra.
„Működik az unió, szükség van a közös agrárpolitikára” – mondta. Szerinte sokakban tudatosodott, hogy kellenek a krízishelyzetben igénybe vehető eszközrendszerek, igény mutatkozik az unió által nyújtott anyagi háttérre, biztonságra.
Fazekas – a közös, összehangolt, erős mezőgazdasági politika megőrzése mellett szóló másik érvként – arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre inkább tudatosodik: az emberiség létszámának gyors növekedése miatt az élelmiszerek iránti kereslet is emelkedik.
Magyarország az EU-elnökségi időszak letelte után is tevékenyen részt kíván venni a közös agrárpolitika jövőjének alakításában – hangsúlyozta a vidékfejlesztési miniszter.
A keddi környezetvédelmi miniszteri tanácskozás napirendi pontjai közül kiemelte, hogy tanácsi következtetést kívánnak elfogadni a biológiai sokféleségre vonatkozó szabályozásról. E szabályozással arra a jelenségre kíván reagálni az unió, hogy rohamosan csökken a világon fellelhető fajok száma, ami a jövőt veszélyeztető tényező.
A keddi ülésen beszámoló – úgynevezett előrehaladási jelentés – hangzik el az eddigi egyeztetések eredményeiről a génmódosított organizmusok (GMO) termesztéséről szóló uniós rendelettervezet ügyében. A kérdés az, hogy tagállami hatáskörbe kerüljön-e a GMO-termesztés engedélyezése, illetve hogy milyen jogcímeken lehet adott esetben megtagadni a genetikailag módosított növények termesztését. Magyarország számára – mondta Fazekas – megfelelő az a megoldás, ha tagállami hatáskörben születhetnek döntések. Arra a felvetésre, hogy mindemellett sem lehet kizárni a határon átnyúló hatásokat, a miniszter elképzelhetőnek mondta, hogy akár kétoldalú megállapodások alapján határ menti védőzónákat alakítsanak ki.
A környezetvédelmi tanácsülésen foglalkoznak még a veszélyes anyagokkal kapcsolatos uniós szabályozással, valamint elfogadják az integrált vízgazdálkodással összefüggő közös következtetéseket.