Az EGT (Európai Gazdasági Térség) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 1,17 milliárd eurós keretéből Magyarország 135 millió eurót használhatott fel, de már folynak a tárgyalások a folytatásról, és az első kiírások a jövő év második felében megjelenhetnek – mondta Simó Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főigazgatója, a két program első fázisának lezárása alkalmából rendezett konferenciát megelőző sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Magyarország a második legnagyobb kedvezményezett volt, és a következő periódusban 150 millió euró támogatásra számíthat – tette hozzá Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete.
A támogatás kétharmada környezetvédelmi célokat szolgált.
Az EU 2004-es bővítésekor Izland, Lichtenstein és Norvégia létrehozta az EGT illetve a Norvég Finanszírozási Mechanizmust. A norvég mechanizmusból a 10 újonnan csatlakozott tagállam, míg az EGT mechanizmusból – rajtuk kívül – Görögország, Portugália és Spanyolország kapott támogatást.
A létrehozók célja a társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése volt. A pályázók ezért elsősorban közcélokat szolgáló – magán, önkormányzati és állami – szervezetek lehettek, de gazdálkodó szervezet is pályázhatott, ha a projektben túlsúlyban volt a közösségi cél.
Magyarországon 2.342 pályázó igényelt támogatást, de csak 98 projekt nyert. Ebből 84 befejeződött, a maradék egy év hosszabbítást kapott. A környezetvédelmi célok kapták a legtöbb támogatást, ezeket követte az európai örökség védelme, és a humán erőforrás fejlesztése.
A támogatási arány 60 százaléktól indult, de elérhette a 90 százalékot is.
A nyertes pályázók építettek biogáz kutató központot, zajvédő falat, és integrálták a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.
A következő lépcsőben 32 támogatási célból lehet majd választani.
MTI