Nem szűnik meg a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő Start-kártya, és a felnőttképzéseket csak átmenetileg állították le – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy a közmunkaprogram része lesz a felnőttképzés, az érdekegyeztetés pedig formailag és tartalmilag átalakul: egy fórum működik majd a társadalom minden csoportjának bevonásával.
Néhány napon belül megoldás születhet az átmenetileg leállított felnőttképzési programok ügyében – mondta a Kossuth Rádió 180 című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Czomba Sándor a sajtóban megjelent információkra úgy reagált, hogy csak a felnőttképzéssel összefüggő hazai és uniós forrásokat függesztették fel ideiglenesen.
– Azt szeretnénk, ha a következő időszakban elsősorban a munkahelyi háttérrel rendelkező felnőttképzések és az induló közmunkaprogramok keretében a közmunkában részt vevők ne úgy lépjenek ki, mint ahogy beléptek – fogalmazott az államtitkár. Fontosnak tartják, hogy a közmunka képzéssel is párosuljon, hiszen „a közmunkára mint átmeneti megoldásra, áthidaló megoldásra gondolunk csak, ezért nézzük meg azt a keretet, amely uniós és hazai forrásból rendelkezésre áll vagy állhat felnőttképzés tekintetében”.
A szakszervezetek többször szót emeltek az érdekegyeztetés elmaradása miatt. Létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, amely eddig egymással párhuzamosan működő fórumokat egyesít. Czomba Sándor ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy bevonják az egyeztetésbe a civil társadalmi szervezeteket is.
– Jelen pillanatban az Országos Érdekegyeztető Tanács, a társadalmi párbeszéd legmagasabb fóruma munkaadói, munkavállalói és kormányoldalból áll. A munkavállalói oldal jelentős részben a közszférát képviseli. Amikor érdemi tárgyalásokat folytattunk, érzékeltük ezt a fajta túlsúlyt az egyik oldalon, miközben a másik, a munkaadói oldalon a versenyszféra képviselői foglalnak helyet. Nagyon sokszor el is beszéltek egymás mellett a résztvevők – mondta az államtitkár. Úgy látja: a jövőben figyelembe veszik mindazokat a fontos észrevételeket, javaslatokat, amelyek a társadalom más szegmenseiben megfogalmazódnak.
– Egyetlen kormány számára sem lehet lényegtelen, hogy a társadalom különböző szegmensei milyen véleményt fogalmaznak meg adott kérdésben. Most aggódnak a munkaadói és munkavállalói oldalon, hogy a munka világát érintő kérdésekben vajon tudunk-e majd konzultálni egymással. Ahogy eddig is tudtunk, ezután is tudunk, tehát a középszint és az ez alatti szint megmarad – jelentette ki Czomba Sándor.
Javulás a munkaerőpiacon
A foglalkoztatottsági adatok növekedést mutatnak, 0,7 százalékkal többen dolgoznak, mint tavaly ilyenkor. Ez csaknem 28 ezer új munkavállalót jelent. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár példaként említette az Audi bővítését, melynek köszönhetően Győr térségében közel három százalékkal, 5,5 százalékra csökkent a munkanélküliség. Örvendetesnek nevezte, hogy a növekedés elsősorban a versenyszférában jelenik meg, miközben a közszférában – a közmunkával nem számolva – csökkent a foglalkoztatás.
Czomba Sándor elismerte, hogy főként a felnőtt korú munkavállalók helyzete javult, ám a fiatalok és az idősek, valamint a hátrányos helyzetűek statisztikája továbbra is kedvezőtlen képet mutat. Kiemelte a regionális különbségeket, amelyek lassítják a kilábalást a válságból.
– Látszik a probléma, hol kell beavatkozni. Ezért olyan foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert kell működtetni, amely a pályakezdő fiatalok, az ötven éven felüliek, a tartós munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek számára az elhelyezkedésüket segítő lehetőséget biztosít – hangsúlyozta az államtitkár.
A közmunka átmeneti megoldás
A közmunkaprogramot az a kormányzati cél határozza meg, hogy segély helyett munkalehetőséghez jussanak a rászorulók. Czomba Sándor ezzel kapcsolatban azt mondta: a közmunka átmeneti, áthidaló megoldás. Szerinte elsősorban a versenyszférában kell megteremteni a munka lehetőségét. Elismerte ugyanakkor: „számos területe van az országnak, ahol sajnos nincs jelen az elsődleges munkaerőpiac. Ott muszáj ezt a rendszert is fönntartani, és azt szeretnénk valóban, hogy nem segélyként, hanem munkabérbe beépítve tudjuk azoknak az embereknek az életét segíteni, akik valóban tudnak és akarnak dolgozni Magyarországon.”
www.mr1-kossuth.hu