A 42. Magyar Filmszemlét 2011. május 5. és 8. között rendezik meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Corvin és Puskin moziban, valamint a szabadtéri rendezvényeknek helyet adó Gödör Klubban (Erzsébet téri Kulturális Központ és Park.) A szemle főrendezője a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Magyar Filmművészek Szövetsége.
Amint azt a 2011. április 20-án tartott sajtótájékoztatón megtudtuk, az esemény megrendezéséhez szükséges anyagi háttér nagy részét Dr. Réthelyi Miklós miniszter az NKA 2010-es miniszteri keretéből biztosítja.
A szervezőbizottság tagjai: Hermann Krisztina titkár (Magyar Filmművészek Szövetsége), Garami Gábor főszervező (Cinema-Film), Vezér Éva (Filmunió), Rózsavölgyi Adél, Bereczki Csaba (MMKA Nemzetközi Igazgatóság), Sós Mária, Kocsis Tibor, Ulrich Gábor (szakmai képviselők), Kresz László (MMKA titkárságvezető), Durst György (MMKA kuratóriumi megbízott).
A szemlére összesen 409 filmalkotást neveztek be, ebből 28 játékfilm, 22 tv-film, 146 dokumentumfilm, 95 kisjátékfilm, 60 animációs film, 58 tudományos-ismeretterjesztő film. A szakmai szervezetek által javasolt előzsűrik döntése alapján a versenyprogramban 11 játékfilm, 13 tv-film, 24 dokumentumfilm, 26 kisjátékfilm, 11 animációs film és 10 tudományos-ismeretterjesztő film szerepel. Minden alkotás egy esti és két nappali időpontban tekinthető meg, a szakma és nagyközönség számára egyaránt 500 Ft-os belépővel.
A megnyitó május 5-én, csütörtökön 18 órakor kezdődik az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek keretében átadják az Életmű-díjat Bara Margit színművésznek, valamint levetítik Nemes Gyula Negatív magyar filmtörténet című alkotását. A film az el nem készült magyar filmekről szól – 47 percben. Rendezők, forgatókönyvírók (András Ferenc, Banovich Tamás, Bácskai Lauro István, Dárday István, Dömölky János, Elek Judit, Gazdag Gyula, Gulyás Gyula, Gulyás János, Herskó János, Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Marx József, Mátis Lilla) mesélik el néhány olyan filmjük történetét, amelyek a legkülönbözőbb okok miatt csak képzeletük vásznán játszódtak le.
A Mozgókép Mestere elismerést idén nem tudják kiosztani.
A 42. Magyar Filmszemle életműdíjasa
Bara Margit az ötvenes–hatvanas évek vezető filmszínésznője volt. Huszonhárom filmben játszott, főleg főszerepeket. Megejtő természetességgel, játékintelligenciával, drámai erővel és méltósággal formálta meg nőalakjait.
1928. június 21-én született Kolozsvárott. Egy évet végzett a kolozsvári színiakadémián, majd 1945-ben az ottani Magyar Színház művésze lett. 1955-ben áttelepült Magyarországra. 1955-57 között a Petőfi Színház, 1957-66 között a Nemzeti Színház, 1966-78 között a József Attila Színház művésze. A hatvanas évek közepétől kezdve személyét méltatlan és alaptalan támadások érték, folyamatosan kiszorult a pályáról, 1978-ban végérvényesen visszavonult.
Első filmszerepét Ranódy László Szakadék című filmjében alakította Sinkovits Imre partnereként (1956). Királynői méltósággal formálta meg a Bakaruhában kiszolgáltatott cselédlányát (1957), a Csempészek tragikus sorsú bátor nőalakját (1958), a Ház a sziklák alatt szépséges feleségét, a Szegény gazdagok bosszúszomjas Anicáját, a Hideg napok tragikus sorsú katonafeleségét vagy a Kertes házak utcája emancipált, magányos nőalakját.
Kitüntetései: Balázs Béla-díj (1967), Kossuth-díj (2002).
Morell Mihály köszöntése
A filmszemlén köszöntik az idén 100 esztendős képzőművész-filmvágót, és ebből az alkalomból levetítik egyik legismertebb, iskolateremtő munkáját, a Filmmúzeum nézői által minden idők legjobb magyar filmjének választott, Huszárik Zoltán rendezte, idén 40 éves Szindbádot.
Morell Mihály a vajdasági Zomborban született 1911-ben. Családjának a Monarchia összeomlásakor kellett elhagynia szülőföldjét. Jelentős életszakasza, az ifjúsága így Kiskunfélegyházához kötődik. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd az Országos Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Glatz Oszkártól rajzot, festészetet, Kisfaludy Strobl Zsigmondtól szobrászatot tanult. 1941-ben diplomázott, majd rövid ideig a félegyházi gimnáziumban rajztanár volt.
,,A véletlenek határozták meg sorosomat. Véletlenül lettem filmes is.” A Hunnia Filmgyár féléves ösztöndíját megpályázva került a filmek közelébe. Az első nagyszabású alkotás, amelyben mint rendezőasszisztens részt vett 1942-ben az Emberek a havason. Szőts István ezután már több filmjének a vágómunkálatait rábízta. 1947 és 1988 között nyolcvan magyar film születésénél volt jelen, többek között az Ének a búzamezőkről (1947), Föltámadott a tenger (1953), Tanár úr kérem (1956), Légy jó mindhalálig (1960), Az arany ember (1962), Pacsirta (1963), A tizedes meg a többiek (1965), Szinbád (1971), Kincskereső kisködmön (1972), Árvácska (1976), 80 huszár (1978), Te rongyos élet (1983), Banánhéjkeringő (1986).
Bár életét a filmművészet határozta meg, 1955-től egyre intenzívebben kezdett szobrászkodni. A filmgyár megrendelésére elkészítette a filmművészet elhunyt nagyjainak portrészobrait. Az ’50-es és ’60-as években félabsztrakt vagy absztrakt művei Henry Moore fekvő szobrainak világát idézik. Az akkori alkotásai időtlen formák, szinte biológiai képződmények, melyekben férfiasság és nőiesség együtt jelentkezik. Morell Mihályt különleges alkotói vágy fogta el, és az elkészült szobrok eltérő stílusban születtek. Olyan alkotónak tartják, aki már évtizedekkel ezelőtt megérezte az eklektikában rejlő lehetőségeket.
Nyugállományba vonulása után visszatért a képzőművészethez, és 1991-től újra elkezdett festeni is. Kiskunfélegyháza felkérésére 1997-ben elkészítette az I. világháborús emlékmű tüzéreket ábrázoló domborművét. Többször láthatták már alkotásait Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc Művelődési Központban, a Kiskun Múzeumban, ahol 2002-ben állandó tárlata nyílt.
Alkotói munkásságáért 1978-ban a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, 1991-ben a Köztársaság Csillagrendje kitüntetést kapott. 1995-ben Életmű-díjjal tüntették ki. 2006-ban Morell Mihály festő- és szobrászművészn, a filmvágók doyenje megkapta a Gundel Művészeti Díj Életmű díját.
A 42. Magyar Filmszemle zsűrije
Játékfilmek
Cserhalmi György (elnök) – színész
Gasparik Attila – színész, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora
Tatiana Dimitrova – film- és színházreferens /Prágai Magyar Kulturális Központ/
Urbán András – színházi rendező
Vivi Dragan Vasile – operatőr
TV-filmek
Molnár György (elnök) – rendező
Bollók Csaba – rendező
Gelencsér Gábor – filmesztéta
Kisjátékfilmek
Palotai Éva (elnök) – vágó
Fésős András – rendező
Fillenz Ádám – operatőr
Dokumentumfilmek
Lányi András (elnök) – író
Kerekes Péter – dokumentumfilm-rendező
Medgyesi Gabriella – szerkesztő
Tudományos-ismeretterjesztő filmek
Bakos Edit (elnök) – Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója
Boronyák Rita – Magyar Nemzeti Filmarchívum, tudományos munkatárs
Kormos Ildikó – szerkesztő-rendező, a Magyar Tudományos Filmegyesület elnöke
Animációs filmek
Báron György (elnök) – filmkritikus, egyetemi tanár
Radu Igazság – animációs rendező, festőművész
Varga Balázs – filmtörténész
Bernáth László filmkritikus azon kérdésére, hogy a játékfilmeszsűri elnöke miért nem filmrendező, és miért nincs egyetlen filmrendező tagja sem, Bereczki Csaba (MMKA Nemzetközi Igazgatóság) meglehetősen nyersen azt válaszolta: nem szükséges, hogy a zsűriben filmrendezők legyenek.
Idén is a Telekom a filmszemle főtámogatója
Filmes pályázati lehetőséggel valamint a T-Home IPTV Videotékában látható szemlefilmekkel vállal részt a kortárs magyar film népszerűsítésében Magyarország legnagyobb infokommunikációs szolgáltatója.
Liptay Gabriella kommunikációs igazgatója elmondta: a Telekom mint vezető piaci szereplő, társadalmi szerepvállalása jegyében fontosnak tartja a magyar kulturális élet támogatását, értékeinek megőrzését. Így többek között kiemelt céljának tekinti a képernyőkhöz kötődő vizuális műfajok, a filmművészet támogatását, a mozgóképes világ értékeinek megőrzését, fejlesztését, új értékes magyar filmes alkotások létrejöttét. Ezért támogatóként részt kíván venni a magyar filmkultúra életében, és idén, a tavalyi évhez hasonlóan, főtámogatóként járul hozzá a 42. Magyar Filmszemle megvalósulásához.
A vállalat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Filmtörvény) által biztosított lehetőség alapján, pályázatot ír ki a magyar filmalkotások elkészítésének támogatására. A 2011. május 2-ától a www.telekom.hu oldalon olvasható pályázatra, azok a filmkészítők jelentkezhetnek, akik megfelelnek a Filmtörvényben előírt feltételeknek és a vállalat által kialakított pályázati szempontoknak. A vállalat a Filmtörvény 2.§ 10. pontjának megfelelő, közvetett támogatásban részesíthető filmekhez nyújt segítséget, amely – akár több tízmillió forint nagyságrendű – összeg a film költségvetésének a 20 százalékát teheti ki. A beérkező pályázatokat szakmai grémium bírálja el. Az első pályázati határidő 2011. június 30.
Természetesen a Telekom a magyar filmeket szeretők széles táborára is gondol. A tavalyi filmszemle ideje alatt indított kezdeményezését folytatva, az interaktív tévézést kínáló T-Home IPTV szolgáltatásán keresztül számos szemlére nevezett filmet tesz elérhetővé 2011. május 5. és május 8. között. Az IPTV szolgáltatás Videotékájából ingyenesen vagy kedvezményes díjon lesznek kölcsönözhetők a szemle több kategóriájában induló filmek, a magyar filmkészítők legújabb alkotásai.
A filmszemle alatt az T-Home IPTV-n keresztül megtekinthető filmekről, a kölcsönzés feltételeiről a www.t-home.hu oldalon lehet tájékozódni, a részletes pályázati feltételek pedig a www.telekom.hu Társadalom és környezet oldalán találhatók.
Fotó: Gáspár Miklós
Lásd még: http://magyarfilmszemle.hu