A közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta a parlamentnek szerdán a médiatörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Navracsics Tibor indítványa az Európai Bizottsággal lezajlott egyeztetés alapján, négy kérdéskörrere kitérve ajánlja módosítani a médiaalkotmányként, illetve médiatörvényként emlegetett két jogszabály több pontját.
A kormány nevében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtotta be a módosító javaslatot. Eszerint két jogszabályon változtatnának: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010 törvényen, amelyet médiaalkotmányként is emlegetnek, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényen, amelyet médiatörvényként ismer a közvélemény. Mindkettőt tavaly fogadta el a parlament.
A médiaalkotmányban és a médiatörvényben is pontosítják a médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalmát. Ezzel kívánják egyértelművé tenni, hogy a törvény hatálya az önálló, üzletszerűen végzett gazdasági szolgáltatásként működtetett médiaszolgáltatásokra és sajtótermékekre vonatkozik. A részletes indoklás szerint a pontosítással tisztázzák, hogy a médiaszabályozás nem vonatkozik „a nem gazdasági céllal üzemeltetett magánkommunikációs csatornákra”, vagyis például a blogokra, videóblogokra, magáncélú közleményekre.
Hiteles, gyors és pontos tájékoztatás
A médiaalkotmány vonatkozó részének pontosításával tisztáznák, hogy a hiteles, gyors és pontos tájékoztatás feladata nem az egyes médiaszolgáltatókra, hanem a médiarendszer egészére vonatkozó alapelvi követelmény. Emellett a kiegyensúlyozott tájékoztatás elve csak az úgynevezett lineáris médiaszolgáltatásokra korlátozódik majd, vagyis például tévékre, rádiókra, a lekérhető médiaszolgáltatásokra nem, utóbbi szövegrészt törlik a jogszabályból.
A médiatörvény módosítása szerint a lekérhető, valamint a kiegészítő médiaszolgáltatást és a sajtótermékeket a szolgáltatás megkezdését követő 60 napon belül be kell jelenteni az illetékes hivatalhoz. Rögzítik, hogy a nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatás vagy a tevékenység megkezdésének.
A lekérhető médiaszolgáltatásokat a hivatal 30 napon belül, a sajtótermékeket 15 napon belül nyilvántartásba veszi, de ezt visszavonja, ha névazonosságot vagy összeférhetetlenséget állapít meg. Ha egy médiaszolgáltató megsértené a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat, például elmulasztja a bejelentést, egymillió forintig terjedő bírsággal sújtható. A részletes indoklás szerint azért pontosítják így a szabályozást, hogy még a látszatát is elkerüljék a médiaszolgáltatások és sajtótermékek előzetes engedélyeztetésének.
Nincs szó lényeges koncepcióváltásról
A módosítással megkülönböztetnék a rosszhiszemű és a jóhiszemű szolgáltatókat a médiatörvényben azokban az esetekben, amikor Magyarország területére jogsértő tartalmú lineáris vagy lekérhető audiovizuális tartalmat sugároznak. Bírságot az új szabályozás szerint csak azon médiaszolgáltatókra szabnának ki, amelyek kifejezetten azért telepedtek át más államba, hogy kikerüljék a magyar szabályozást. Ha ilyen szándék nem állapítható meg, nem lehetne bírságolni. Más jogkövetkezmények ugyanakkor változatlanul alkalmazhatók – utal a módosító javaslat a törvény vonatkozó részeire.
A módosító indítvány általános indoklásában benne van: a két törvényt azután módosítják, hogy az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg egyes rendelkezésekkel kapcsolatban, és a módosításról megegyeztek a testület, illetve a magyar kormány képviselői. Rögzítik, hogy a módosításnak alapvetően kiigazító, pontosító szerepe van, nincs szó lényeges koncepcióváltásról vagy újszabályozásról, ilyeneket ugyanis a bizottság sem kért.
– Független Hírügynökség –