Az eddig az út szélén elégetett gallyakból intézmények fűtését is meg lehet oldani. Ezzel kísérletezik most a kölesdi önkormányzat, évente milliós megtakarításra számítva.
Szegény falu fával fűt. A takarékosság jegyében más településekhez hasonlóan két éve Kölesden is átálltak a gázról a fafűtésre a polgármesteri hivatalban, illetve az óvodában.
Berényi István polgármester elmondta, hogy a községháza esetében ez évente mintegy 600-700 ezer forint, az óvodánál pedig hozzávetőleg 400 ezer forint megtakarítást hoz.
E módszer továbbfejlesztett változatának is felfogható egy új berendezés beállítása, amelynek jelenleg a próbaüzeme zajlik a hivatal alagsorában található kazánházban. A berendezés segítségével faaprítékkal, de akár napraforgó-héjjal is lehet fűteni az intézmény fatüzelésű kazánját. Az aprítékot, a „folyékony fát” a gép automatikusan adagolja.
Az ötlet egyébként a kölesdi szeszfőzdéből származik. A polgármester által üzemeltetett főzdében is ezzel a módszerrel tüzelnek. A faaprítékot előállító, vontatható gép is a faluvezető tulajdona, de önkormányzati célra is használják. Az adagoló berendezést egy faddi vállalkozó térítésmentesen biztosította az önkormányzat részére, bízva abban, hogy a kölesdi mintaprojekt jó referenciát jelent majd.
Az apríték alapanyaga helyben „megterem”: az aprító géppel a közterületek rendbetétele, az utak mentének tisztítása során kivágott fák, cserjék ágait dolgozzák fel, amelyeket korábban, jobb híján a helyszínen égettek el. (A vastagabb darabokat a hagyományos fatüzeléshez használja az önkormányzat.)
Emellett a terményszárítók hulladékát is képes adagolni a kazánba a berendezés. Az alapanyag gyűjtését és előkészítését eddig közfoglalkoztatottak végezték. A faluvezető szerint a közfoglalkoztatás idén megváltoztatott szabályai azonban kedvezőtlenebbé váltak, reméli, hogy az illetékesek újragondolják a rendszert.
Berényi István úgy tudja, hogy sokan, főként kisebb települések vezetői gondolkodnak a kölesdihez hasonló fűtési rendszer kialakításán, mivel egy-egy falu költségvetésében jelentős összegeket lehet megspórolni, látszólag értéktelen, eddig fel nem használt anyagok révén.
Léteznek pályázatok is a hulladék-biomasszára alapozott fűtési rendszerek kialakítására, amelyekhez viszont jelentős önrész szükséges, az új fűtési módra való átállásnak pedig vannak költségei.
Kölesden mindenesetre azt tervezik, hogy a későbbiekben az óvoda után az iskolát is ilyen módon fogják fűteni.
A faapríték zúzottkő helyett is használható
Több Szekszárd térségi település rendelkezik faapríték készítő géppel, így a tolnai önkormányzat kommunális cégének, a Thelena Kft.-nek is van már egy ilyen, traktorra felszerelhető berendezése.
Klein Antal, a társaság ügyvezetője úgy véli, a városban néhány kisebb közintézményben akár elképzelhető lenne a gázfűtés kiváltása ilyen módon.
A faapríték azonban nem csupán fűtésre használható. A településen már alkalmazták zúzott kő helyett is, felázott, földes rendezvény-helyszíneken, hogy ne legyen sár. A faapríték előnye az is, hogy szerves anyagként lebomlik.
Az alapanyag pedig folyamatosan újratermelődik. A lakosság tavaszonként lerakhatja a felesleges fahulladékot a kft. telephelyén, illetve a közfoglalkoztatottak is folyamatosan termelik a bozótirtás, az utak mentének tisztítása során. Az erdészeti fakitermeléseknél is sok ág marad vissza, vannak vállalkozások, amelyek a gallyakat feldolgozzák, és fűtőműveknek adják el.