Sikeres lehet elnökségünk, ha le tudjuk vezényelni az alapszerződés módosítását, és ha elfogadja az unió annak a hat jogszabálynak a módosítását, amelyek megteremtik az EU válságkezelő mechanizmusát. Ha e lépéseket megtesszük, Európa erősebb lesz júniusban, mint jelenleg – mondta el Orbán Viktor a José Manuel Barrosóval tartott nemzetközi sajtótájékoztatón a Parlamentben az együttes ülést követően. Az Európai Bizottság elnöke arról beszélt: a magyar hatóságok jelentős és hozzáértő munkát végeztek az EU-elnökségi felkészülés során; Magyarország felelőssége óriási a globális kihívások közepette.
A maihoz hasonló együttes ülésre már novemberben sor került Brüsszelben, ezért az összes megoldandó feladatot pontosan megismerhettük – mondta Orbán Viktor a magyar kormány és az Európai Bizottság együttes ülése után pénteken. Hozzátette: Magyarország felkészültsége megnyugtatónak tűnik. A miniszterelnök köszönetét fejezte ki José Manuel Barossónak azért, hogy lehetőséget adott a kormány tagjainak betekinteni a bizottság munkájába.
A magyar elnökséggel kapcsolatban a kormányfő kifejtette: azt a lehető legszélesebb európai konzultáció előzte meg, ezért jó esély van arra, hogy hazánk sikerrel zárja elnökségi ciklusát. A gazdasági problémákról szólva Orbán Viktor hangsúlyozta: bár mi nem vagyunk tagja az euró-övezetnek, de szándékozunk ahhoz csatlakozni. Hozzáfűzte: a közös európai deviza védelme és megerősítése mindnyájunk elsőszámú érdeke.
A miniszterelnök kiemelte: sikeres lehet elnökségünk, ha le tudjuk vezényelni az alapszerződés módosítását, és ha elfogadja az unió annak a hat jogszabálynak a módosítását, amelyek megteremtik az EU válságkezelő mechanizmusát. „Ha e lépéseket megtesszük, Európa erősebb lesz júniusban, mint jelenleg”.
A bővítésről szólva a kormányfő úgy fogalmazott: nem pusztán országok felvételéről van szó, hanem arról is, hogy az öreg kontinens elhiszi-e magáról, hogy képes egységes Európát építeni.
Kiemelten fontos az energiapiac fejlesztése
A magyar elnökség támogatja Horvátország és Szerbia uniós integrációs törekvéseit, ugyanígy támogatja Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozási szándékát is – emelte ki Orbán Viktor.
Az energiakérdéssel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: a magyar elnökség kiemelt feladatának tekinti az unión belüli energiapiac stabilizációját és fejlesztését. Magyarország törekedni fog arra, hogy Szlovákiával közösen létrehozza a szlovák-magyar gázrendszerek interkorrektorát, és hogy létrejöhessen az első észak-déli energiahálózat. Ezzel a lépéssel Közép-Európa a teljes európai energiapiac kialakításához is hozzájárulna – tette hozzá.
Orbán Viktor a romastratégiát érintően arról beszélt: a közösség megkívánja az emberi erőforrások integrációját. Fontos, hogy a romák az európai élet aktív részvevői lehessenek.
A kormányfő beszédében a sikeres magyar EU-elnökséget négy feltételhez kötötte. Az első feltétel, hogy a munkát el kell végezni, a politikai megállapodásokat tető alá kell hozni – hangsúlyozta. Második kitételként Magyarország nemzeti szintű problémáinak megoldását jelölte meg. A miniszterelnök szerint hazánknak elsőként saját államháztartását kell rendben tartania, s a jelenlegi 3.8 százalékos GDP hiányt 2011-ben 3 százalékra kell csökkentenie.
A sikeres magyar elnökségben mindenki érdekelt
A harmadik előfeltétel az, hogy ne árnyékolják be rossz politikai viták a magyar elnökséget – jelentette ki a kormányfő. A médiatörvény miatt komoly támadás érte Magyarországot – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Orbán Viktor. Mint mondta, ennek a támadásnak a második szakasza most kezdődik el, mivel már elérhető idegen nyelven is a törvény szövege. Sokszínű, erőteljes reakciók érkeztek, ezeket figyelemmel kísérjük – szögezte le. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság a médiatörvényt megvizsgálása után, megnyugtató jogi szakvéleményt ad majd. Az unió elvégzi ezt a munkát, erről Barroso elnök úr tájékoztatott – tette hozzá. Mint fogalmazott, reméli, hogy diszkrimináció-mentes jogi vélemény születik majd meg; olyan, amelyik egyenrangú más államokkal szemben.
Orbán Viktor leszögezte, a médiatörvény politikai kérdés is. Éppen ezért, ha a törvény megvalósulása kapcsán politikai aggályok merülnek fel, akkor azokat megvizsgáljuk – hangsúlyozta a kormányfő. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban hozzáfűzte, fontos, hogy a lehetséges viták ne nehezítsék az elnökségi munkát. A sikeres magyar elnökségben mindenki érdekelt – húzta alá.
Európa jó esélyekkel vág neki a következő félévnek
Orbán Viktor szerint mi magyarok pontosan tudjuk, és lassan minden európai országnak is tudnia kell, hogy a következő 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogyan eddig. Ha úgy akarjuk szervezni a gazdaságunkat, ahogyan eddig tettük, akkor nem leszünk versenyképesek a feltörekvő régiókkal – tette hozzá. A miniszterelnök leszögezte: Magyarország a maga részéről fel akarja, fel fogja és fel is tudja venni a versenyt a világ más feltörekvő gazdaságaival. Abban bízunk, hogy nem egyedül leszünk Európában – jegyezte meg.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy mind Magyarországnak mind az európai civilizációnak nagyon komoly feladatot jelent, hogy másképpen kell élni , mint az ezt megelőző 20-30-40 évben. Sokkal rugalmasabb munkaerőpiacra, nagyobb termelékenységre, hatékonyságra lesz szükségünk a jövőben, ha Európa versenyképes akar maradni – fejtette ki. Orbán Viktor optimista, mert szerinte Európa erre képes. A kormányfő reméli, hogy a magyar elnökség egy lépéssel közelebb viszi Európát ahhoz, hogy versenyképes legyen azokkal a térségekkel, amelyek még előttünk vannak. Ennek reményében fogjuk ellátni a következő félévben az elnöki teendőket – fogalmazott Orbán Viktor.
Barroso: Erős Európára van szükség
A magyar hatóságok jelentős és hozzáértő munkát végeztek az EU-elnökségi felkészülés során; Magyarország felelőssége óriási a globális kihívások közepette – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pénteken a Parlamentben az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.
Barroso, miután délelőtt részt vett a magyar kormány és az Európai Bizottság együttes munkaülésén, majd négyszemközt is megbeszélést folytatott a magyar kormányfővel, hangsúlyozta: Magyarország olyan kivételes időszakban látja el az EU-elnökséget, amikor sok függ attól, hogy az EU milyen szakértelemmel, határozottsággal válaszol a kihívásokra.
„Erős Európára van szükség, olyan kormányokra, amelyek elkötelezettek az európai eszme iránt” – mondta a bizottsági elnök.
Kiemelte, hogy mindenekelőtt gazdasági stabilitást, növekedést kell elérni, munkahelyek teremtésére van szükség. Ehhez szerinte nem elegendőek az egyedi megoldások, átfogó megoldásokra, erőteljes gazdasági koordinációra van szükség. „Az integráció új fázisába lépünk, új utakat törünk magunknak” – mondta, és megjegyezte, erőteljesen fejlesztik az EU-ban az összekapcsolt gazdaságok koordinációját, tanulva a válságból.
Azt mondta, az Európai Unió teljes mértékben a fenntartható növekedésre összpontosít. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a magyar elnökség alatt indul el az úgynevezett európai szemeszter, amelynek során lehetővé válik a nemzeti költségvetések összehangolása, még mielőtt a kormányok beterjesztenék azokat a parlamenteknek. Ezzel kapcsolatban az uniós költségvetési tervezés forradalmi változásáról beszélt.
Azt is közölte, hogy a Bizottság előkészíti az új válságkezelési mechanizmust. Arra a kérdésre, hogy lesz-e uniós szintű bankadó, azt felelte: ennek lenne értelme. Egyes tagországok már döntöttek bevezetéséről, de ebben a kérdésben közös megközelítés szükséges az egész EU-ban, mint ahogy a pénzügyi tevékenységekre esetleg kivetendő adó kérdésében is.
„Nem hoztunk létre túlkoncentrált hatalmat”
Ha úgy látjuk, hogy a médiatörvény gyakorlati megvalósulásánál bármilyen politikai aggály igazolódik, készek vagyunk azokat orvosolni – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte: a magyar elnökség sikerességének előfeltétele az is, hogy „rossz politikai viták ne árnyékolják be az elnökség idejét”. Úgy fogalmazott: „Itt állunk a leggyengébben”, utalva arra, hogy a médiatörvény okán Magyarországot nagyon komoly támadás érte.
Hangsúlyozta: a médiatörvény európai minőségét illetően úgy gondolják, a Bizottság a megfelelő jogi vizsgálatok elvégzése után „mindannyiunkat megnyugtató jogi szakvéleményt” ad majd arról, hogy a vita alatt álló jogszabály az EU-s elvekkel, bevett jogszabályi megoldásokkal összhangban van-e, vagy sem.
„Biztos vagyok benne, hogy Magyarország számára diszkriminációmentes jogi véleményt fognak elkészíteni és egyenrangú mércével fogják majd a bizottság jogi szakemberei mérni a magyar jogi megoldásokat más államok jogi megoldásaihoz” – mondta.
A kormányfő hangsúlyozta: mint minden jogszabály, így a médiatörvény gyakorlati megvalósulását is figyelemmel kísérik, és ha úgy látják, hogy ennek során bármilyen politikai aggály igazolódik, akkor természetesen készek azokat orvosolni. Kiemelte: mindent megtesznek, hogy a médiatörvény körüli vita ne nehezítse a magyar EU-elnökséget.
A BBC tudósítója azt vetette fel a magyar miniszterelnöknek, hogy valószínűleg nem lesz mindig hatalmon, azonban „koncentrálják a hatalmat a média felett, kormányképviselők kezébe teszik az irányítást”. „Nem aggasztja az, hogy egy jövőbeni magyar kormány esetleg rosszul használja fel, visszaél ezekkel a most bevezetett eszközökkel?” – kérdezte.
Válaszában Orbán Viktor azt mondta: ha az lenne a helyzet, ami a kérdésben megfogalmazódott, akkor aggasztaná, de szerinte a kérdés kiinduló állítása nem egyezik a magyar helyzettel. A magyar médiahatóság jogosítványai ugyanis semmivel sem haladják meg más EU-s tagállamok médiahatóságainak jogosítványait – közölte. „Nem hoztunk létre semmilyen túlkoncentrált hatalmat, ha létrehoztunk volna, az helytelen lenne, de nem ez a helyzet” – jelentette ki.
Ha az EU jogi értékelése azt mondja, a magyar médiahatóság jogköre koncentráltabb, mint az EU többi tagállamában, „akkor természetesen azt mi meg fogjuk fontolni, és változásokat eszközölünk. De biztos, hogy ilyet nem fognak mondani, mert tényszerűen nem ez a helyzet” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Közölte, fontosnak tartja, hogy a José Manuel Barrosóval folytatott megbeszélésen világossá tudta tenni: Magyarország nem tud elfogadni olyan gondolkodásmódot, amely az országgal szemben azért fogalmaz meg bármilyenfajta kételyt a demokratikus elkötelezettséget illetően, mert itt még csak húsz éve van demokrácia, máshol pedig 200 éve. Ez a diszkrimináció alapja volna – jelentette ki, hozzátéve, Magyarország olyan ország, amely nagyon sok vért áldozott a szabadságért, nagyon sok emberi életet áldozott a demokráciáért, amely egy totalitárius rendszerrel szemben a siker csekély esélye mellett is hajlandó volt felvenni a küzdelmet, és harcolni. Ezért a magyar demokráciának szerinte ugyanaz a tisztelet jár Európában, mint bármely más EU-s ország demokráciájának.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem kívánnak harci kérdést csinálni a médiából, az számukra nem presztízskérdés, szkander vagy erőpróba. Számukra ugyanis minden törvény Magyarországon – legyen gazdasági vagy médiatörvény – a „common sense”, józan paraszti ész és a „reasonable arguments”, ésszerű érvek kérdése. Ha ezek kikövetelik, hogy változtassanak, akkor változtatnak, de ezek hiányában sem kampány, sem nyomás hatására semmilyen változást nem fognak eszközölni – közölte.
Különadók: a bankszektorban is a magyar szereplők a legnagyobb befizetők
Orbán Viktor azt kérte az átmenetileg, három évig válságadó alá vont cégektől, hogy ne legyenek érzéketlenek Magyarország problémái iránt. A miniszterelnök ezt magyar újságírói kérdésre válaszolva mondta. A különadókat firtató felvetésre Orbán Viktor azt mondta: ez a kérdés még előttük van, korábban azonban már érintették.
A válságadókkal összefüggésben kifejtette: álláspontja szerint 2010-ben Magyarország tette a legtöbbet, a magyar emberek vállalták a legsúlyosabb veszteségeket a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavításáért és az ország versenyképességének helyreállításáért. Utóbbi érdekében 2010-ben Magyarországon egy hónapi nyugdíjjal csökkentették a nyugdíjakat, egy hónappal csökkentették a közalkalmazottak bérét, a nyugdíjkorhatárt egy év alatt felemelték 62-ről 65 évre, áfát emeltek, és a GDP egy százalékát jelentő teljes minisztériumi költségelvonást hajtottak végre – sorolta. Rámutatott ugyanakkor: „ez még mind kevés lett volna, és én csak azt tudom mondani minden vállalatvezetőnek, hogy bátran álljon ki a magyarok elé, és mondja azt, hogy szerinte kéthavi nyugdíjról kell lemondani egyetlen év alatt vagy kéthavi munkabérről”. Szerinte a kölcsönös felelősségvállalás jegyében sajnos a vállalkozói szektornak is szerepet kell vállalnia a magyar gazdaság versenyképességének visszanyeréséért.
Visszautasította, hogy nemzeti alapon különbséget tettek volna a cégek között, ugyanis – mint mondta – az energia- és a bankszektor esetében is magyar szereplők a legnagyobb befizetők.
Közölte: Magyarország a termelés tekintetében versenyképes akar lenni Kínával, Brazíliával vagy bármely más feltörekvő országgal, még Afrikával is, ezért a termelő kapacitásokat a lehető legnagyobb mértékben támogatják – ha magyar, ha külföldi. Így a nagy gyárüzemeket nem fogják válságadóval terhelni, mert az keresztezné gazdaságpolitikai céljukat. Azt kérte az átmenetileg, három évig krízisadó alá vont cégektől, hogy ne legyenek érzéketlenek Magyarország problémái iránt. Hozzátette ugyanakkor, megérti a nemzetközi cégeket.
José Manuel Barroso megerősítette, hogy a válságadók ügyében az Európai Bizottság hivatalos panaszt kapott. A Bizottság – amely már korábban, október 22-én lépett, levélben fordult a magyar kormányhoz – elkezdte vizsgálni, hogy a törvény megfelel-e az uniós jogszabályoknak a direkt és indirekt adózás tekintetében. „A lehető legnagyobb objektivitással vizsgáljuk ezt az ügyet” – jelentette ki.
A bizottsági elnök kifejtette: amikor a Bizottság ilyen panaszt kap, amely felveti a belső piaci versenyszabályok torzítását, tájékoztatják az adott országot. Közölte, hogy a Bizottság január végéig várja megkeresésére a hivatalos magyar választ.
„Magyarország demokratikus ország”
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte: Orbán Viktor megígérte neki, hogy a magyar kormány szükség esetén módosítani fog a médiatörvényen.
A kormányfő arról biztosította őt – mondta Barroso a magyar miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján -, hogy a törvényt az EU értékeinek és jogszabályainak teljes figyelembevételével vezetik be. Az bizottsági elnök kijelentette: a sajtó szabadsága, a média pluralizmusa alapvető érték Európában.
Barroso hangsúlyozta: hisz a magyar demokráciában, a törvény uralmában, „ez egy demokratikus ország, fontos, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek kételyeink”.
Elmondta, megkérte a miniszterelnököt, hogy a magyar kormány minél hamarabb hivatalosan is juttassa el Brüsszelnek a törvény szövegét, ez még nem történt meg. Azt mondta, a magyar fordításban teljes mértékben megbíznak. Az Európai Bizottság azonnal és teljes objektivitással meg fogja kezdeni a törvény szövegének vizsgálatát – tette hozzá.
Barroso kifejtette, Orbán Viktor azt mondta neki, kormánya kész a törvény módosítására, amennyiben a végrehajtásnál problémák, megalapozott kifogások merülnek fel, hozzáfűzve, vannak kérdések, amelyekben nagyon szigorúan kell fellépni.
„A miniszterelnök úr egyértelművé tette, hogy módosítanak rajta (a médiatörvényen), ha a bizottság, a megfelelő jogi vizsgálatok után azt állapítja meg, hogy a törvény nem minden szempontból felel meg a követelményeknek” – mondta a bizottsági elnök, megjegyezve, üdvözli ezt a hozzáállást.
Barroso közölte, nem akar a médiatörvény tartalmáról állást foglalni, mert „ez nagyon kényes szakmai kérdés, nem szabad felelőtlenül véleményt nyilvánítani”. Úgy fogalmazott, „benne vagyunk egy folyamatban (…) most ott tartunk, hogy átbeszéljük ezeket a kérdéseket a magyar hatóságokkal”. Mint hozzátette, az Európai Bizottság feladata, hogy teljes objektivitással elemezze a kérdéskört.
(fidesz.hu-MTI)