Egy katolikus pap által katolikus püspökről írt könyvecske
Az én repülő püspököm! – üdvözölte XI. Piusz pápa, mikor elsőként a püspökök közül repülőgéppel érkezett a Vatikánba. Almássy László sivatagkutatót bízta meg pilótaként és sofőrként is. Megtehette, hogy Vas vármegyében az elsők között vásárolt autót. Mint egyik kuruc őse, Mikes Kelemen kísérte a vezérlő fejedelmet, akként állt ő is 1921 áprilisában, a titokban a szombathelyi püspöki palotába érkező IV. Károly mellé.
Székely László (1894-1991) jeles szombathelyi egyháztörténész, pap-költő, plébános 1912 és 1935 közötti munkatársa volt gróf Mikes János megyéspüspöknek, akinek élete kész regény. Jól tudta ezt Géfin Gyula (1889-1973) szombathelyi papi-szemináriumigazgató, pápai plerátus neves Vas megyei egyház-történetíró, akinek szombathelyi levéltári gyűjtőmunkája adta az alapot Székely Lászlónak, hogy a könyv megírásához fogjon. A Mikes érsek-püspökről szóló könyvet 1966-ban írta meg székely László (akkor még csupán az íróasztal fióknak), amelynek történeti forrásait még Géfin Gyula válogatta össze. Doktorátusukat mindketten Mikes püspöksége idején szerezték.
Mikes püspök negyedévszázadig töltötte be tisztségét, és meghatározó alakja lett Nyugat-Dunántúl katolikus egyháztörténetének. A szombathelyi egyházmegyét alapító Szily János után egy újabb János püspök, akinek a nagy modernizáció vált feladatává. Mikes Jánosról már életében legendák keletkeztek. Ezek máig közismertek a papság és a világi hívek közt egyaránt. Kiváló jelensége volt ő a szombathelyi püspöki palotának, melyet főúri rezidenciává tett.
Székely László kiválóan ötvözte könyvében a püspök életéről és haláláról rendelkezésre álló források tartalmát, a visszaemlékezők történeteivel.
Végül 1945. március 28-án, nagyszerdán, főpapi díszbe öltözve, fellépése erejével akart hatni a bevonulókra. „Ne féljen, ez kultúrhadsereg” – mondta még a plébánosának. Azután végül főpapi ékszereit a Vörös Hadsereg katonái lopták le testéről, miután holtan esett répceszentgyörgyi kastélya lépcsőjén…
A könyv lebilincselő olvasmány, olyan jó, hogy nem lehet letenni.
Az én életutam (1931-…) is több szállal kötődik eme remekbe szabott könyv írójához, a szép-emlékű dr. Székely Lászlóhoz. Először én kerestem fel őt Győrvárott a plébánián. Személyes kapcsolataink jóbarátsággá fejlődtek. Bölcsészettudományi doktori dolgozatomban (1967) több oldalon értékeltem az ő költői, irodalom-szervezői munkásságát. Több kézzel írott levelét máig őrzöm.
Ezen ajánlott kötet a szerző, Székely László születése 115., és a bemutatott, izgalmas életű Mikes János pappá szentelése 110. évfordulóján látott napvilágot: több mint 40 év asztalfiókban való porosodás után.
Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről. Dr. Veres András püspök Ajánlásával. Szerkesztette, a jegyzeteket összeállította és az utószót írta: Soós Viktor Attila. Az archív fényképeket válogatta és a zárszó tanulmányt írta: Bakó Balázs. Magyar Nyugat könyvkiadó, Vasszilvágy, 2009. 275 oldal. (A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára. 11)
Dr. Domonkos János
Hagyományőrzés Vas megyében: a kámi kereszt
Vas megyében évszázadok óta a települések határainak szerves kiegészítői voltak az útszéli keresztek. Egy régi, folyamatosan meglévő, századok óta megmaradt kereszt Kám község határában található. Kám utolsó házait elhagyva, ahol a Virághegyre látunk, a felfelé vezető egykori mezei út, szekérút (ma már aszfaltozott) mentén áll a remekbe faragott dűlőúti kereszt. A Jeli Arborétumhoz vezető út mentén egy szántóföld végét díszíti. Sokan járnak a kereszt előtt, hisz az Ambróczy-kertben a fenyők sokasága mellett megtalálhatók a különböző földrészek fái, cserjéi: tavasszal a rododendronok (havasszépe) változatai, aztán a jázminok azaleák szín- és illatcsodái fogadják a látogatókat.
Jézus Krisztust keresztre feszítették: így vált a kereszt a kereszténység jelképévé és a katolikus vallási kultusz részévé. Kereszten a megfeszített Jézus ábrázolása a feszület. Egykor nagy becsben állottak azok a személyek, akik szülő- és lakóhelyükön dűlőúti keresztet állítottak. Hitbeli meggyőződésük és az erős keresztény közösségi érzésüktől vezérelve jutottak az elhatározásra, hogy a falu vagy a hegyközség egy pontjára – gyakran közös áldozattal – keresztet állítsanak, általában fából, rajta PLÉH-KRISZTUSSAL és dízsekkel. A régi gazdák fedetlen fővel, de legalább kalapjukat megemelve haladtak el előtte. Időnként jutott néhány szál vadvirág is lába elé. Búcsújáráskor sokszor állomások voltak, hogy rövid pihenőt és lelki töltekezést követően, újult erővel folytassák útjukat a zarándokseregek vagy máskor pedig a búzaszentelő körmenetek.
A KÁMI KERESZT létesítése és rendszeres megújítása a kámi CSIZMADIA CSALÁD nevéhez fűződik; a tradíció apáról fiúra száll. A jelenlegi kereszt megújító a Kámban, 1921. március 7-én született Csizmadia László. Az ő dédapja – az ugyancsak kámi Csizmadia Benedek (1810-1994), aki annak idején Kám község hegybírója volt – kezdeményezte az eredeti, a legrégibb virághegyi keresztet – ugyanoda, ahol most is áll-, saját földjére, a hegyközség hozzájárulásával, valamikor az 1800-as évek közepén. Az ő halála után fia János folytatta a megkezdett munkát. Csizmadia János (1838-1900)neje Tamás Zsófia. Házasságukból 3 gyermek született: Erzsébet, Julianna és János. Felesége fiatalon meghalt, újra nősült, új felesége özv. Rigó Lőrincné, Tőke Rozália. Ebben az időben készült a kámi templomban a Szent József szobor, karján ülő Jézussal – melyet ő adományozott.
A jelen kámi család következő tagja Csizmadia János (1882-1934), kinek halála után felesége, Kovács Ilka és gyermekei – sorrendben: Margit, Benedek, József, Antal, Veronika, Anna, János és László – építették újjá a már akkorra nagyon megviselt és rossza állapotban lévő virághegyi keresztet 1943-ban. A díszeket erre a keresztre a vasvári Blázovits bádogos készítette és festette. Szép volt a kereszt, a keresztre feszített pléh Krisztus, őrizte a múltat. A hegyi gazdák is szívesen megálltak előtte egy fohászra.
De az idő nagyon megviselte, mohásodni kezdett. Ekkor határozta el Csizmadia László (1921-2006), hogy újjáépíti. Segítettek a falu, Kám község gazdálkodói, de a keresztre feszített Krisztust és az alatta lévő Mária képet a Zalalövői Varga József festette, a feliratok ifj. Nagy László munkája, míg az apró díszeket a szombathelyi Varga János régiségkereskedő alkotta. A kereszt fedőlapján gyönyörű díszek csilingelnek félkör alakban, melyek felszerelését Csizmadia Antal végezte. közvetlen segítői voltak még Csizmadia Lászlónak Zsuzsa leánya és veje, Auer József.
A kereszt megáldására 1991. április 28-án került sor. A felszentelést Kám község akkor lelkipásztora, molnár János atya celebrálta. Zászlós körmenet indult a templomból, melyen a falu lakói és a környező községek hívei is részt vettek. A kereszttel szemben lévő búzatáblán volt – 45 év után – a keresztszenteléssel egybekötött búzaszentelési szertartás is, ami bizony könnyeket csalt sokak szemébe, hisz sokan ott láttak először búzaszentelést. Megható ünnepe volt a Csizmadia családnak, a rokonoknak, de az egész falunak, minden résztvevőnek.
Azóta a kereszt előtt mindig zöld ág vagy virág található. Megint imahellyé is vált. A keresztények áhítatának felkeltése mellett a más vallásúak, de az eredeti népi kultúra kedvelőinek, érdeklődésére is számíthat. Napjainkban Auer József és felesége Auer Józsefné született Csizmadia Zsuzsanna viselik gondját a máig is nevezetes KÁMI KERESZTNEK. Gondozzák-ápolják, körülötte lévő területet most is csinosítják, virágosítják.
Ez a kámi családi hagyomány egy fontos egyházi emlék fennmaradását is szolgálja. A remekbe faragott, szép dűlőúti fakereszt a múlt, jelen és jövő hármas dimenziójában az emberek hitéről, összetartozásáról, élni akarásáról beszél.
Dr. Domonkos János