Hazánkban, de szerte a világon is igen népszerű betegség a stressz. A legrosszabb, hogy nem csak a dolgozó emberek körében, hanem manapság már a fiatalok, gyakran a diákok között is észrevehető ez a szorongásos betegség. Maga a stressz fogalma a 30-as években Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismerté. Selye azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szer¬vein ket, életünket. Sajnos ahogyan mi magunk is tapasztaljuk, igaza lett.
Kiváltó oka elsősorban az a rohanó életforma, amit a mai világ megkövetel az emberektől. A határidők, amiket kiszabnak számunkra, az áremelések, amik egyértelműen kétségbe ejtenek, hiszen ha drágulnak a mindennapjainkhoz szükséges dolgok, választás elé kerülünk. Kiválthatja továbbá a tömegközlekedésben kialakuló zaj, dugó, illetve maguk az emberek. Traumatikus események, mint például természeti katasztrófák, halálesetek vagy próbatételek ( egy vizsga megírása ). Ami viszont a leginkább jellemző, hogy mi magunk váltjuk ki a stresszt, azáltal, hogy magunkban őrlünk dolgokat. Ilyen például, amikor azon töprengünk, hogy vajon miért nincsen párunk, a barátaink miért rekesztenek ki minket.
A stresszes emberek többsége állandóan ideges, türelmetlen és ingerült. Fogékonyabbak a betegségekre, emellett nehezebben is lábalnak ki belőlük. Általánosságban három típusát különböztethetjük meg. Vannak akiknél stressz hatására depresszió alakul ki, másoknál agresszió, végül vannak, akik megmagyarázhatatlan indokból szoronganak.
Hatása szervezetünkre
Igaz nem a szervezetünkre gyakorol hatást, de fontos megemlíteni, hogy stressz hatása alatt nem tudjuk mérlegelni a dolgokat, nem tudunk ésszerűen dönteni. Elősegíti az öregedés folyamatát, a folyamatosan stressz alatt élők átlagosan 10 évvel tünnek öregebbnek. Régi megfigyelés, hogy a feszültség, a stressz erőszakot szül. Tehát ha valaki alaposan „felhergeli” magát, nehezen tud csak lehiggadni. Sok embernek szüksége van valamilyen cselekvésre, hogy újra nyugodtá válhasson. A stressz lelki és testi hatásokat egyaránt előidéz az emberben, melyek között összefüggés áll fenn. A stressz közvetlenül az immunrendszerre fejti ki hatását. A kialakuló úgy nevezett pszichoszomatikus betegségek olyan testi rendellenességek, amelyek létrejöttében az érzelmek központi szerepet játszanak. A lelki betegségek közvetetten okoznak szív- és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, szívinfarktust, érelmeszesedést. Napjaink népbetegsége az influenza és az allergia. Hazánk lakossága még tetézi a bajt azzal is, hogy a dohány- és alkoholfogyasztásban és az öngyilkosságban is a statisztikák élén állunk. Az emberek úgy érzik, hogy szükségük van valamire, ami segíti elviselni az élet kegyetlen realitását. Az elmúlt években az élet minden területét megfertőzte a kábítószer jelenléte. Ezekben a szerekben keresnek valamit, amit elvesztettek. A legnagyobb gond pedig az, hogy főként a tinédzserek, vagy huszonévesek választják ezt az utat. Sokkal sebezhetőbbek, befolyásolhatóbbak, mint az idősebb korosztály.
A stressz egyetlen legyőzési formája, ha képesek vagyunk leküzdeni a kárt okozó gondolatokat. Ha problémánk akad, azt beszéljük meg barátainkkal vagy családtagjainkkal. El kell fogadnunk, hogy nem olyan világban élünk, ahol minden a legegyszerűbben megy. Fel kell készülnünk a lehető legrosszabbra is, még ha ijesztő is számunkra. Ha úgy érezzük, hogy egyedül nem vagyunk képesek erre, akkor forduljunk egy pszichiáterhez.