Ha a chilei csillagászok számításai helyesnek bizonyulnak, akkor megtalálhatták az első megaföldet. A felfedezés megerősítéséhez azonban további vizsgálatok szükségesek.
Mikortól tekinthető egy bolygó kőzetbolygónak, és mikortól gázóriásnak? Ez a csillagászat egyik sokat vitatott kérdése.
A The Astrophysical Journal című szaklap cikke alapján, ha egy bolygó sugara meghaladja a Föld sugarának 1,6-szeresét (a földsugár 6371 kilométer), akkor gázóriásról beszélhetünk. Amennyiben a vizsgált planéta az említett érték alatt marad, akkor szuperföld, ha pedig ennél is kisebb, akkor Földhöz, Marshoz hasonló kőzetbolygó és így tovább.
Kakukktojás
Ezt az elgondolást most boríthatja egy új felfedezés, persze csak akkor, ha a kutatóknak igazuk lesz a számításokat illetően. Az alábbi videóban összefoglaljuk az új tanulmány főbb megállapításait.
A kérdéses planéta egy körülbelül Neptunusz nagyságú égitest, a tudósok szerint azonban nem gázból, hanem kőzetekből épül fel.A BD+20594b katalógusnevű bolygó sugara 2,23-szor nagyobb a Föld sugaránál, tömege 16,3-szorosa szülőbolygónk tömegének.Tőlünk 500 fényévre található a Kos csillagképben, központi csillagát 42 nap alatt kerüli meg.
Az égitest felfedezése a Kepler űrteleszkóphoz köthető, a találatot az úgynevezett HARPS spektrográf erősítette meg. A csillagászok szerencséjére a bolygó anyacsillaga rendkívül fényes, ez tette lehetővé a részletesebb vizsgálatokat.
Természetesen az eredményeket még nem lehet biztosnak venni, főleg azért, mert szakmailag lektorált lapban egyelőre nem jelent meg a tanulmány, a publikációt az Arxiv nevű nyílt hozzáférésű archívumban tették közzé.
Miből gondolják, hogy kőzetbolygó?
Kérdés, hogy mi szól a kőzetbolygó-teória mellett? A kutatók szerint a tömeg és a sugár arányából kiszámítható az égitest sűrűsége. A BD+20594b esetében ez az érték 8 gramm per köbcentiméter, a Földnél 5,51 gramm per köbcentiméter.”Ebből a sűrűségből tudjuk, hogy kőzetbolygóról és nem gázbolygóról beszélhetünk”
– írta Nestor Espinoza, a chilei Katolikus Egyetem csillagásza, a tanulmány vezető szerzője az IFLScience tudományos hírportálnak.
Ha gázbolygóról lenne szó, a BD+20594b sűrűsége jóval alacsonyabb volna – elég, ha megnézzük magát a Neptunuszt, melynek sűrűsége 1,64 g/cm³.
Nem árt óvatosan kezelni az eredményeket
A kutatók ugyanakkor hozzátették: további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy biztosat lehessen mondani a bolygó összetételéről.”A tömeggel kapcsolatos számításoknál mindig sok a hibalehetőség”– hívta fel a figyelmet Espinoza, aki ugyanakkor megjegyezte: meggyőződése szerint nem gázbolygóról van szó. „Nem lehetetlen, hogy ez egy óceánbolygó, de az adatok alapján inkább kőzetbolygóra következtetünk.”
Ha a tanulmány megállapításait megerősítik, akkor a Naprendszeren kívüli bolygókról (exobolygókról) szóló ismereteink alaposan kibővülnének, és bevezethetnék a szuperföldek (5-10 földtömegű óceán- és kőzetbolygók) méretét meghaladó, úgynevezett „megaföld” kategóriát.
Korábbi kutatások már vizsgáltak egy „megaföldjelöltet”, a Kepler-10c-nél azonban kétségbe vonták a a számításokat. A BD+20594b esetében most jóval optimistábbak a kutatók, akik szerint az égitest jó eséllyel pályázhat a „megaföld” titulusra.
www.origo.hu