Igazi „nehézsúlyú” fekete lyuk uralja egy távoli küllős spirálgalaxis, az NGC 1097 katalógusjelű csillagváros centrumát – derítették ki japán kutatók.
Számos galaxis központjában helyezkedik el fekete lyuk, ezek az objektumok befolyásolják az otthonukként szolgáló csillagvárosok növekedését, fejlődését. A Fornax (Kemence) csillagképben lévő NGC 1097 katalógusjelű galaxis 47 millió fényévnyire van a Földtől, vagyis túl távol, hogy a központi lyuk tömegét meg lehessen határozni a körülötte köröző csillagok mozgása alapján – olvasható a LiveScience hírportálon.
Japán kutatók a Chilében, az Atacama-sivatagban 5000 méteres magasságban működő rádiótávcsőrendszert alkalmazták, az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) ugyanis, amely képes a szubmilliméter és milliméter hullámhosszúságú sugárzás észlelésére, a leghaloványabb objektumokról is páratlanul éles képeket készít. További előnye, hogy színképeket vesz fel, amelyek vizsgálata a csillag körüli gázanyag mozgásáról és kémiai összetételéről ad információt.
A kutatók kétféle molekuláris gáz – hidrogén-cianid (HCN), valamit formil kation (CHO+ ) – örvénylését figyelték meg a galaxis körül. Ezek az anyagok nem lépnek komoly kölcsönhatásba a csillagváros belsejében lévő anyagokkal, például a ki- és beáramló ionizált gázokkal, vagyis viselkedésüket kizárólag a gravitációs erők határozzák meg.
Mindössze kétórás megfigyelés során a kutatók meghatározták e gázok eloszlását és sebességét, s az adatok alapján kiszámíthatták a galaxis központjában lévő fekete lyuk gravitációs vonzását. Mint kiderült, egy gigantikus, 140 millió naptömegű képződményről van szó, vagyis lényegesen nagyobbról, mint a Tejútrendszer szívében lévő fekete lyuk, amelynek „testsúlya” mindössze 4 millió Nap tömegével egyenlő.
„A központi fekete lyuk tömege befolyásolja az őt +vendégül látó+ galaxisok fizikai tulajdonságait. Vizsgálataink azt is kimutatták, hogy ezek a hatások mások különböző típusú galaxisok esetében. Ahhoz, hogy megértsük az effektusokat, fontos meghatározni a fekete lyukak tömegét különböző fajtájú csillagvárosok esetében” – hangsúlyozta közleményében Onisi Kioko, a tanulmány első szerzője, a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium kutatója.
MTI