Sokszorosára növekedhet az elkövetkezendő tíz évben az információs és kommunikációs hálózatok használata – mutatott rá előadásában Szabó Róbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének munkatársa. Jelenleg az úgynevezett végterminálok, például a számítógépek és a telefonok között 4 milliárd kapcsolat létezik, ez a szám azonban 2020-ra 50 milliárdra emelkedhet. A kutató szerint ez is azt mutatja, hogy az infokommunikációs eszközök robbanásszerű fejlődésének még csak az elején járunk. Szabó Róbert a növekedés egyik kézzelfogható példájaként említette, hogy az előrejelzések szerint jövő tavaszra elfogynak a kiosztható IP-címek (Internet Protokoll-cím, vagyis egyedi hálózati azonosító, amelyet az internet segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak), így egy új kódolási rendszerre lesz szükség.
A jövő internethálózatára azonban nemcsak a telefonok vagy a számítógépek csatlakoznak majd, hanem más eszközök is, a hagyományos ember-ember kapcsolat mellett pedig egyre nagyobb teret kap az ember-gép, valamint a gép-gép közötti összeköttetés is. A hatalmas mennyiségű adat mozgása új, biztonságos és bárki által elérhető technológiákat kíván – hangsúlyozta az előadó, aki szerint az új internet egyik legnagyobb kihívása a hálózatok menedzselése lesz. Szabó Róbert úgy vélte, hogy ekkora növekedés csak úgynevezett önmenedzselő hálózatokkal valósítható meg, vagyis olyanokkal, amelyek eleve beépített karbantartási és beavatkozási funkcióval rendelkeznek. Az új technológiának az energiahatékonyság és a kibocsátás-csökkenés követelményének is meg kell felelnie, e nélkül ugyanis a növekedés hatalmas terheket jelentene a környezetre.
A jövő internetének fontos jellemzője lesz a tartalomközpontúság is. A fókuszba az információ megszerzése kerül, és másodlagossá válik, hogy ez az információ honnan származik. Az új média nyújtotta élmény egyre személyesebbé válik. A közvetlen közösségek jelentősége nő, a hagyományos cikkek és a blogok fúziója által pedig újradefiniálódik a hír fogalma.
A háromdimenziós technológiák jövőjéről beszélt előadásában Baranyi Péter, az MTA doktora. – Rengeteg 3D-s eszköz van ma már forgalomban, ezek egyre olcsóbbak, Japánban pedig már a televíziók is szolgáltatnak háromdimenziós műsorokat – mutatott rá a technológia terjedésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke, valamint az MTA SZTAKI munkatársa.
Baranyi Péter kiemelte, hogy az infokommunikációs eszközök fejlődése egy új tudományág létrejöttéhez is elvezetett: a kognitív infokommunikáció azt kutatja, hogyan lehetséges az ember és a mesterséges kognitív (megismerő) rendszerek közötti kommunikáció. A jelenleg széles körben elterjedt eszközök, például a videotelefonálás az interneten keresztül két ember közötti kommunikációra adnak lehetőséget, ám ha a másik oldalon egy géppel találjuk szemben magunkat, máris változnak a lehetőségeink, a metakommunikációt például nem alkalmazhatjuk – világította meg a tudományág vizsgálódásainak tárgyát Baranyi Péter. Az eszközök fejlődésének hatására ugyanakkor az ember is szert tesz új képességekre. Meg tudja különböztetni telefonja eltérő rezgéseit, amelyek azt jelzik, hogy sms, hívás vagy más üzenet érkezett. A kutató szerint ez is egy lépés abba az irányba, ahol a gépek kommunikálnak velünk.
-et-
Forrás: MTA