Tisza István miniszterelnök olyan hiteles vezető volt, aki saját életével, bátorságával, döntéseiért való felelősségvállalásával példát mutatott a mai kor politikusainak is – mondta Simicskó István honvédelmi miniszter pénteken az Országházban, az egykori kormányfő pályafutását bemutató tudományos konferencián.
A miniszter Tisza István, két korszak határán című tanácskozást megnyitva felidézte: a politikus ellen döntései miatt háromszor követtek el sikertelen merényletet, 1917-ben pedig önként vállalt frontszolgálatot. Végzete, 1918. október 31-i meggyilkolása sorsszerű volt – mondta.
Simicskó István hangsúlyozta, az egykori magyar miniszterelnök értékrendjében első helyen szerepelt a hazaszeretet, ismerte a "legfelsőbb parancsot", amely szerint "mindent mindig, mindenkor adj oda a hazának".
Bellavics István, a konferenciát szervező Országgyűlés Hivatala közgyűjteményi és közművelődési igazgatója köszöntőjében arról beszélt: Tisza István heroikus küzdelmének kiemelten aktuális kérdése, hogy lehetséges-e megállítani azokat a "folyamatokat és erőket, amelyek végkifejlete nemzetünk és kultúránk szempontjából kiszámíthatatlan".
A köszöntők után ifj. Bertényi Iván, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese foglalta össze Tisza István (1861-1918) politikai pályafutását. Felidézte, hogy Tisza István fiatal korától kezdve tudatosan készült a közszolgálatára, a korszak egyik legsokoldalúbb politikusává képezte magát, tudásáról ellenfelei is elismerően szóltak.
Hozzátette: a miniszterelnöki címet kétszer is viselő Tisza István "régi vágású liberális" volt, nézetei a reformkorban gyökereztek, sosem vált demokratává, többek között elvi alapon hevesen ellenezte a szavazójog általános kiterjesztését, a földosztást és az állam komolyabb gazdasági szerepvállalását is, ugyanakkor nem volt érzéketlen a szegénység problémáira.
Tisza István nemzetiségi kérdésről alkotott véleményéről szólva ifj. Bertényi Iván elmondta, hogy noha a politikus kortársaihoz hasonlóan ragaszkodott a "magyar szupremácia elvéhez", szembeszállt a korban terjedő soviniszta nézetekkel. "Ne azt várjuk a romántól, hogy renegát legyen, hanem hogy legyen jó román és jó magyar hazafi egy személyben" – idézte az egykori miniszterelnököt a kutató.
A történész szerint bár Tisza István a magyar politikusok többségével ellentétben "képes volt legalább részben és időlegesen európai összefüggésekben gondolkodni" az első világháború vérzivatarában, "hatalma és befolyása már nem terjedt ki arra, hogy ezeket a világtörténelmi erőket befolyásolni tudja". A németekkel kötött szövetség így olyan áldozatokra kényszerítette Magyarországot, amelyek nem voltak azonosak nemzeti érdekeivel – mondta.
Ifj. Bertényi István kiemelte, hogy Tisza István egész pályafutását a reformkor és a dualizmus eszméinek, struktúráinak védelmére tette fel, így azok széthullásával, a 20. század, a "tömegek századának" beköszöntével bukása törvényszerű volt.
A konferencián, amelynek fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a korszak olyan neves kutatói tartanak előadást, mint Romsics Ignác, Gyurgyák János, Tőkéczki László, Szarka László.
MTI