Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
A Pentagonnak dolgozó kutatók azt feltételezik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Asperger-szindrómában, olyan „autisztikus rendellenességben szenvedhet, amely minden döntését befolyásolja” – közölte a USA Today napilap csütörtökön, egy 2008-es és egy 2011-es elemzésre hivatkozva.
Az amerikai védelmi minisztérium 1973-ban létrehozott Office of Net Assessment (ONA) elnevezésű belső kutatócsoportja által támogatott Body Leads (Testi Utalások) program keretében Putyin és más külföldi vezetők mozgásmintáit tanulmányozzák azzal a céllal, hogy előre lehessen jelezni lépéseiket az amerikai politika számára.
Az ONA 2014 decemberéig közvetlenül a védelmi miniszter számára készítette a jelentéseit, amelyekkel azóta alacsonyabb szinten foglalkoznak. A hivatal 1996 óta támogatja a Body Lead programot, amelynek igazgatója Brenda Connors, a Rhode Island állambeli Newportban működő haditengerészeti főiskola kutatója.
Connors és külsős kollégái 2008-ban azt állították jelentésükben, hogy Putyin „neurológiai fejlődésében a csecsemőkorában jelentős szakadás következett be” és hogy „az orosz elnök neurológiai abnormalitást hordoz” magában.
Az egyedül Putyinról 2008-ban, valamint a róla és az akkori orosz elnökről, jelenlegi kormányfőről, Dmitrij Medvegyevről 2011-ben készült kettős jelentés is arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi orosz vezető pszichikai nehézségekkel küzd mind a döntéseinek kialakításában, mind a magatartásában.
„Kompenzálásának elsődleges formája szélsőséges kontroll”, ami „tükröződik a döntéshozatali és a kormányzási stílusában” – hangzott a szakértők megállapítása.
A 2011-es kettős tanulmány szerint Medvegyev a „tettek embere”, aki „hajlik rá, hogy gyorsan felmérje a helyzeteket, fekete-fehér kategóriákban, kerülve a finomabb szürke árnyalatokat”. Putyin ezzel szemben „nagyon eltérő hajlamú” személyiség, aki „módszeresen visszakanyarodik a vele szemben lévő probléma aspektusaira, igazolásul és prioritásainak megerősítéséül folyamatosan felülvizsgálja az adatokat”.
A kutatók ugyanakkor nem tudták konkrétan bizonyítani a Putyin Asperger-szindrómájára vonatkozó állításukat, mert nem állt módjukban agyszkenner-vizsgálatot végrehajtani az orosz vezetőn, de elméletüket megpróbálták autizmus-szakértők munkáival alátámasztani.
Egyebek között Stephen Porgesre, az Észak-Karolinai Egyetem pszichiátriaprofesszorára hivatkoztak, aki állítólag arra a következtetésre jutott, hogy „Putyin az autizmus valamelyik formájának hordozója”. Porges viszont, a USA Todaynek nyilatkozva kijelentette, hogy nem olvasta az elkészült jelentést és hogy „meghátrálna attól”, hogy aspergeresnek nevezze Putyint.
A professzor azt állította, hogy Putyin a viselkedése és arckifejezése szerint olyan személyiség, akit a nyilvános társadalmi környezet védekezésre késztet, ezért azt javasolta, hogy az amerikai hivatalos személyek csendesebb környezetben, négyszemközt terjesszék elő neki javaslataikat. Igaz, ez a tulajdonság az Asperger-kórra is jellemző.
Brenda Connors a The Atlantic magazinnak Putyinnal és az általa az orosz elnök járásában észlelt rendellenességgel kapcsolatban 2005-ben így nyilatkozott: pszichikai problémái „erős túlélési akaratot alakítottak ki nála, és lendületet adtak testének kiegyensúlyozásához és megerősítéséhez”.
„Olyan ő, mint a dongalábú korcsolyázó, aki olimpiai korcsolyázóvá vált. Igazán megrendítő őt (videó)szalagon nézni. Ez egy mély, régi, mélyreható veszteség, amellyel megtanult megbirkózni, méghozzá nagyszerűen” – a mozgásminta-kutató.
A USA Today az általa ismertetett dokumentumokhoz a tájékoztatás szabadságára vonatkozó törvény alapján jutott hozzá. A lap úgy tudja, hogy Connors csoportja ezeken felül is készített tanulmányokat a Pentagon számára. A tárca 2009 óta legkevesebb 365 ezer dollárt fizetett ki a vele együtt dolgozó kutatók számára.
A lapnak a cikkel kapcsolatos kérdéseit Connors a Pentagonra hárította, ahol azonban nem kívántak azokra reagálni.
A mozgásmód-elemzés eredetét a magyar Lábán Rudolfra vezetik vissza, aki a 40-es években Nagy-Britanniában kezdett el foglalkozni annak kutatásával. Lábán brit tanítványa, a tavaly 90 évesen elhunyt Warren Lamb vezetési tanácsadó szerint – aki szintén bekapcsolódott a Connors-féle kutatásokba – a mozgásminták a DNS-hez hasonlóan egyediek. Kutatók szerint a „testtartások és gesztusok fúziója” alapján, a beszéddel összevetve, tanulmányozni lehet az egyes személyek gondolkodási folyamatát és azt, hogy igazat mondanak-e.
MTI